Zászlófelvonás a Kossuth-téren
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 156. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az Országház előtt, a Kossuth téren hétfőn. A lobogó felvonása után a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál.
Az oktatási miniszter Kossuthot idézve névtelen félisteneknek nevezte azokat a honvédeket, akik a magyar szabadságért harcoltak, és a miniszter szerint a magyar történelem az emberekről, a névtelen félistenekről szól. A magyar szabadság szerinte nem a földről és a területről, hanem az emberekről szól. Ekkor Deákot idézte: Haza csak ott van, ahol jog is van.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc liberális emlékét Magyar Bálint azzal idézte fel, hogy akkor törölték el a jobbágyságot, a nemzetiségek – igaz megkésve – törvényt kaptak és a zsidók is ekkor kaptak állampolgári jogokat.
Hozzátette: amíg lesz Magyarország, addig március tizenötödike is van.
Magyar Bálint beszéde után a Múzeum-kertben a tömeg háromperces néma vigyázzállásban emlékezett meg a csütörtöki madridi merényletsorozat áldozatairól. Egész Európában is ugyanebben az időben emlékeztek meg a tragédiáról.
Medgyessy 15 millió magyarról beszél
Medgyessy Péter kormányfő a határon túli magyarokhoz intézett hétfői ünnepi üzenetében így fogalmazott: az EU-csatlakozás 15 millió magyar életére lesz kihatással. “Magyarország szabad és független, de nem magányos ország, tagja az euroatlanti világ legnagyobb szövetségeinek, gazdasági érdek- és szellemi értékközösségének. Olyan változás ez, amely belátható időn belül jótékony hatással lesz az egész nemzetközösség, 15 milliónk életére” – áll az üzenetben.
A miniszterelnök hozzátette: Magyarország érdeke, hogy a szomszédos országok mielőbb csatlakozhassanak az EU-hoz – írja az Origo.hu.
Demszky: nem engedünk a ’89-ből!
Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor arról beszélt március tizenötödikén, hogy egyetértésre van szükség, olyan egyetértésre, amilyen 1848-ban volt a szocialista Táncsics, a liberális Kossuth és a konzervatív Széchenyi között. S olyan egyetértésre, amely 1989-ben volt a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok között. Erre az egyetértésre a mostani európai uniós csatlakozás miatt van szükség.
Ugyanakkor Demszky hangsúlyozta: nem szabad, hogy az 1989-es alkotmányos, illetve közjogi rendszeren változtassanak. “Nem engedünk a ’89-ből!” – mondta, talán arra utalva, hogy Medgyessy Péter nemrégiben felvetette a közvetlen köztársaságielnök-választást. Ugyanakkor Medgyessy más javaslatait támogatni látszott a főpolgármester: így például szerinte annyi honatyára és városatyára van szükség, amennyi kell a feladatok ellátásához. (Mint ismeretes, Medgyessy Péter a parlament létszámának radikális csökkentésére is javaslatot tett néhány héttel ezelőtt.)
Demszky Gábor megszakította beszédét, amikor a spanyolországi merényletek áldozataira emlékezett. A főpolgármester szerint arctalan és gyáva ellenségei a szabadságnak azok, akik végrehajtották a csütörtöki merényletet, 911 nappal a New York-i World Trade Center elleni támadás után.
