Belföld

Gyógyszerháború – mozdulatlan frontok

Kormányzati ultimátum ide vagy oda, a gyógyszergyártó cégek láthatóan nem kívánnak „önként" a kasszához járulni. Két hét múlva minden gyógyszerre bevezetik a hatósági árat?

A gyógyszergyártók és érdekképviseleteik pénteki sajtótájékoztatóján kiderült az, amire mindenki számított: a cégek nem kívánják telesíteni a kormány szerdai ultimátumát. Nem akarnak egyezkedni arról, hogy a mintegy 1750 támogatott orvosság termelői árának 15 százalékát – mintegy 40 milliárd forintot – befizessék az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alaposan túlterhelt kasszájába.


Gyógyszerháború – mozdulatlan frontok 1

Ultimátum

Mint ismeretes, a kormány felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy a lakossági gyógyszerkiadások növekedésének megállítása érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat a gyártókkal. Másképpen fogalmazva: „a kormány szembeszáll a gyógyszergyárak profitéhségével” (mondta Gál J. Zoltán szóvivő a kormányülés után).

A kormány által hozott döntés, vagyis a tárgyalás egy ultimátumban öltött testet. Eszerint a gyógyszerpiac szereplőinek péntekig kell válaszolniuk a kormányzat két lehetséges forgatókönyvet vázoló ajánlatára. A két lehetőség: a gyártók vagy önként vállalják, hogy összedobják a közel negyvenmilliárd forintot, vagy április elsejétől valamennyi piacon lévő termékre – beleértve a nem támogatott készítményeket is – hatósági árat vezet be a kormány.


Az ultimátum szerint a renitens gyártók termékeinél automatikusan életbe lép a hatósági ár. A háborúskodás akár odáig fajulhat, hogy a kormány száznyolcvan napra befagyasztja a gyógyszerárakat. Erre az európai uniós jogszabályok is lehetőséget adnak.


Lakossági gyógyszerpénzek

Hogy hogyan növekedtek a lakosság gyógyszerkiadásai az év második havi statisztikái szerint éves szinten közel 24 százalékkal, arra még a szakértők is keresik a választ. Az azonban biztosra vehető, hogy az áremelkedések mellett jelentős a szerepük az orvosoknak, akik nem feltétlenül a készítmény ára és a betegre háruló terhek alapján rendelnek gyógyszert a betegségre, hanem annak alapján választanak az egymást helyettesítő termékek közül, hogy éppen melyik orvoslátogató járt a rendelőben utoljára.


Túlköltés



A hirtelen döntést az indokolta, hogy az OEP és a kormány tartani kívánja a gyógyszerkassza tervezett kiadását (közel 240 milliárd forint), ám a jelenlegi számítások szerint már most jelentős a túlköltés. Ezt pótolná a befizetendő összeg. (A Napi Gazdaság számításai szerint az 1750 támogatott termék termelői árának 15 százaléka akár 60-65 milliárdos megtakarítást is eredményezhet, így a 20 milliárd körüli többlet a központi támogatási mérték 2 százalékpontos emelését is finanszírozná.)

Az állam egyébként tavaly az idei keretnél valamivel többet költött gyógyszertámogatásra, 250 milliárdot, így 2004-re – az áfa-teher emelkedése, és fogyasztás várt bővülése miatt – borítékolható volt a csúszás. A számítások szerint a lakosság gyógyszerkiadásai februárban közel 24 százalékkal emelkedtek éves szinten (lásd keretes írásunkat).

Rekontra

A gyógyszergyáraknak pénteken este hat óráig kell nyilatkozniuk arról, hogy hajlandók-e önszántukból fizetni. Ők azonban elébe mentek a késő esti időpontnak, és délelőtti sajtótájékoztatójukon közölték álláspontjukat.



Gyógyszerháború – mozdulatlan frontok 2


Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke elmondta: tudomása szerint a gyártók többsége nem fogja aláírni a szerződést. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a gyártók továbbra is nyitottak a kormánnyal való párbeszédre, amelynek eredményeként véleménye szerint lehetne olyan megoldást találni, ami a betegek terhét nem növeli.

A sajtótájékoztatón nem hangzottak el konkrétumok azzal kapcsolatban, hogy mely gyártók szánják rá magukat mégis a szerződés aláírására. Arra vonatkozóan sem, hogy van-e a kormányzatnak és gyártóknak is tetsző megoldás, amely nem növelné a lakosság kiadásait.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik