Belföld

Rosetta szonda – nő a csalódottság

admin

2004. 02. 27. 17:21

Péntek reggel másodszor halasztották el az Európai Űrhivatal üstököskutató szondájának kilövését. Csütörtökön az időjárás nem volt megfelelő, ezúttal technikai problémák akadtak.

Pénteken ismét elhalasztották annak az Ariane-5 típusú hordozórakétának az indítását, amelynek a Rosetta európai üstököskutató szondát kell a világűrbe emelnie a Francia Guyanához tartozó Kourou űrközpontból. A

közép-európai idő szerint 8 óra 36 percre tervezett indítást ezúttal technikai problémák miatt fújták le.


Az Európai Űrhivatal szóvivője az AFP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy bár nem súlyos műszaki problémáról van szó, jobbnak látták ismét lefújni az indítást. A mérnökök az utolsó műszaki ellenőrzés során azt vették észre, hogy az üzemanyag-főtartály szigetelőanyagáról levált egy darabka. Csütörtökön felsőlégköri viharok miatt állították le a visszaszámlálást, a hírt akkor tíz perccel az indulás előtt az Ariane rakétákat gyártó Arianespace vezérigazgatója jelentette be.

Mitől lehetne különleges?

A Rosetta szonda az űrtörténelem több első helyére is pályázik. Először is teljes egészében napenergiával éri el távoli célpontját, amelyhez az eddig az űrbe bocsátott legnagyobb napelemeket használja fel. A 14 méter hosszú elemek teljes sugárzásgyűjtő felülete 64 négyzetméter. Még a világűr olyan területein is, ahol a napsugárzás a földi szint 4 százaléka, képes elegendő energiát termelni.
A Rosetta lesz az első szonda, amely ily módon randevúzik üstökössel, továbbá az első, amely leszállóegységet (a közel 100 kilogrammos Philaet) is lebocsát. A Rosetta első abból a szempontból is, hogy egy üstökösnek a teljes átalakulását végigköveti: a Jupiter közeléből egészen a Naprendszer belső részéig (a berendezés 0,9 csillagászati egységen belül válik működésképtelenné) kíséri a Csuryt.

Március 17-éig lehet próbálkozni



A kilövést legközelebb a jövő hét elején kísérli meg az Európai Űrhivatal, a pontos időpontról egyelőre nincs döntés. A Rosetta-szonda esetében indítási ablak helyett inkább indítási pillanatról beszélhetünk: ez az oka annak is, hogy a csütörtöki halasztás után automatikusan 24 órával tolták el a kilövést. Indítási ablak esetén a körülmények javulásával a kilövést még aznap újra meg lehet kísérelni.

A tervek szerint az ESA a kilövést március 17-éig halasztgathatja, azután azonban a Föld már olyan helyzetbe kerül Nap körüli pályáján, ahonnan már jelentős üzemanyagtöbbletre van szükség ahhoz, hogy a szonda megfelelő röppályára álljon. Az ESA operációs menedzsere a BBC Online-nak azt mondta, március 17-én túli kilövésre nincsenek tervek.

Több mint egymilliárd eurós küldetés

A Rosetta a tervek szerint 2014-ben éri el az 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Ötmilliárd kilométert utazik mire eléri a Naptól 675 millió kilométerre keringő üstököst. Hosszú útja során többször kihasználja a Mars és a Föld parittyahatását, útközben elhalad a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett, míg végül 2014 augusztusában a Naptól 3,6 CSE (CSE: csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban randevúzik az üstökössel.

A randevú után néhány hónappal, előreláthatólag novemberben, a szonda Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, miközben a Rosetta Orbiter egység az üstökös magja körül kering. A szonda


A Philae a célban – fantáziakép


és a leszállóegység 21 különféle tudományos mérőműszert visz magával, amelyek a kutatók reményei szerint segítenek a földi élet kialakulásának pontosabb megismerésében is. Mivel az üstökösmag gravitációs ereje csekély, a Philae acélpányvák segítségével rögzíti magát a felszínen. A leszálló egység információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről.

A keringőegység eközben azt vizsgálja, hogy a Nap felé közeledve milyen változások következnek be az üstökösmagon. A küldetés vége akkor következik be, amikor az üstökösmag fokozódó aktivitása mindkét szerkezetet elpusztítja.

Ismert, hogy a Naphoz közeledvén erős felszíni aktivitás kezdődik az üstökösön, jégpáncélja szublimálni kezd. A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.


Amikor az üstökös 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelíti meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket, és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság egészen kicsinnyé válik.

Magyar részvétel

 

A szonda elkészítésében is közreműködtek magyar mérnökök. Több műszer létrehozásában részt vettek a leszállóegységen és az üstökös körül keringő szondán is. Az egyik berendezés a töltött részecskéket és az üstökös körüli elektromos és mágneses tereket méri. Ez több detektorból áll, és ennek van egy központi adatgyűjtő egysége is. Magyarok közreműködtek a központi adatgyűjtő egység és a földi ellenőrző berendezés megépítésében is.
A leszállóegységen szintén van egy központi számítógép, amely valamennyi tudományos adatot összegyűjt, és emellett a teljes vezérlést is elvégzi. Ezt és ennek teljes szoftverprogramját is a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet tervezte és készítette. A Műegyetem tervezte a fedélzeti tápellátó berendezést, és ők is mérték be.
A KFKI Atomenergia Kutató Intézetből részt vettek a leszállóegység plazmamérő berendezése és egy pordetektora létrehozásában is. Magát a megépítést azonban egyik esetben sem itthonról finanszírozták. A munkáért cserébe a hazai kutatók első kézből juthatnak hozzá az üstökös vizsgálata szempontjából fontos mérési eredményekhez.  

Csúszott a start, változott a célpont



A Rosetta szonda még el sem indult, de történelme máris gazdag fordulatokban. Az Európai Űrhivatal (ESA) eredetileg 2003. januárjára tervezte a szondaindítást, ám az Ariane-5 hordozórakéta meghibásodása miatt elhalasztották.

A rakéta 2002 decemberi próbastartja ugyanis látványos kudarcba fulladt: két francia műholddal a tetején letért pályájáról a hajtómű nem kielégítő tolóereje miatt, és fel kellett robbantani. Öröm az ürömben, hogy a hordozórakéta hibája még a Földön kiderült, és a Rosetta-űrszonda nem robbant föl, nem kellett ismét megépíteni.

Az eredeti tervek szerint a Rosetta a Marsot, a Földet, az Otawara és a Siva kisbolygókat megközelítve a Wirtanen üstökössel randevúzott volna. Az üstökös körül 2012-ben állt volna pályára, illetve ekkor ereszkedett volna felszínére a leszállóegység.

A rakéta kudarca azonban meghiúsította a 2003 januári indulást, kicsúszva az időkorlátból, a Wirtanen elérése sokkal komplikáltabbá vált. 2003 február végén a Rosetta Tudományos Programbizottság új lehetséges célpontokként a következő listát ismertette: a Tempel-2, a Csurjumov-Geraszimenko, a Wirtanen (2005-ös starttal) vagy a Howell üstökös. Az ESA favoritja a Csurjumov-Geraszimenko, becenevén Csury volt, amellyel 2004. február végi indítás esetén – a Mars és a Föld parittyahatását többször kihasználva – 2014 augusztusában randevúzhat a szonda.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.