Belföld

Parmalat – a történelem legnagyobb pénzügyi csalása?

Calisto Tanzi, a Parmalat őrizetben levő alapítója és volt elnök-vezérigazgatója, nyomozati forrásokat idéző olasz sajtójelentések szerint, félmilliárd eurót "mentett ki" a cégből, hogy ezzel finanszírozza a családja tulajdonában levő, gyengélkedő idegenforgalmi vállalkozást.

A kihallgatások során a 65 éves Tanzi azt is elmondta, hogy a Parmalat több milliárd eurót vesztett az elmúlt években latin-amerikai terjeszkedésén, valamint az árfolyammozgásokon is. Saját bevallása szerint nem sokat tudott azokról a “mechanizmusokról”, amelyeket a cég vezetői alkalmaztak a veszteségek kendőzésére, ugyanakkor elismerte a számlahamisítások tényét.

Időközben az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) is keresetet nyújtott be a Parmalat ellen egy New York-i bíróságnál: azzal vádolja a céget, hogy az minden további nélkül engedte a befektetők számára több mint 1,5 milliárd dollár értékű céges értékpapír megvásárlását, miközben – a SEC fogalmazása szerint – “a történelem legnagyobb és legszégyenletesebb pénzügyi csalását” vitték véghez.

A keresetről a The New York Times online kiadása számolt be, amely szerint a SEC meg nem nevezett nagyságrendű kártérítést követel mindezért. A SEC-nek arról is tudomása van, hogy Tanzi és fia, Stefano – akit éppen kedden, ugyancsak előállítottak mérleghamisítás és csalás vádjával – decemberben egy New York-i magánbefektető cég vezetőivel találkozott, hogy egy lehetséges eladásról tárgyaljon velük. A megbeszéléseket azonban az amerikai cég rövid úton befejezte, mivel a két Tanzi nem bizonyult készségesnek atekintetben, hogy a céggel kapcsolatos, tévesnek bizonyult információkat nyilvánosan helyesbítsék.

Stefano Tanzi egyébként a Parmalat ellenőrzése alatt álló elsőligás labdarúgócsapat, az AC Parma vezetője. Az olasz ügyészségi vizsgálat során annyi már kiderült, hogy a Parmalat holding mérlegeit 1988 óta rendszeresen meghamisították, amivel legalább 8,7 milliárd eurós felhalmozott hiányt igyekeztek palástolni. Ebben van 2,9 milliárd eurónyi kötvénytartozás is vissza nem vásárolt kötvények után, jóllehet a könyvekben ezeket már visszavásároltként tüntették fel. A sajtó ugyanakkor tízmilliárd euró eltűnéséről beszél.

A Parmalat – amelyet a gazdasági sajtó hovatovább az “európai Enronnak” nevez – a múlt szerdán kért csődvédelmet egy pármai bíróságon, amelyet gyorsított eljárásban meg is kapott. Az olasz ipari minisztérium egyszersmind kinevezte a Parmalat két hete szolgáló új elnök-vezérigazgatóját, a jeles cégmentő hírében álló Enrico Bondit a cég csődgondnokává, átszervezés céljából.

Az olasz kormány szeretné megmenteni a Parmalatot: az 1961-ben alapított vállalat ma Olaszországban a hetedik ipari vállalkozás, a botrány előtt több mint 2 milliárd eurót ért a tőzsdén, harminc országban 35 ezer embert foglalkoztat. A mentőakció elemzők szerint drága lesz, és beleütközhet az EU állami segítségről szóló, korlátozó szabályaiba. Az olasz kormány a múlt kedden hivatalosan kérte az Európai Uniót: ismerje el válsághelyzetnek az olasz tejiparban kialakult állapotokat, és ezzel tegye lehetővé az állami segítséget.

November közepén a Parmalat még a vártnál jobb harmadik negyedévi eredményekről számolt be: működési eredménye (EBIT) 7,8 százalékkal nőtt a tavalyi harmadik negyedhez képest, 168,9 millió euróra, meghaladva a szakértők 148 millió eurós várakozását. A cég harmadik negyedévi eladásai ugyancsak felülmúlták az elemzői becsléseket, 1,838 milliárd eurót tettek ki az egy évvel korábbi 1,806 milliárd euró után, a szakértők várakozásában 0,1 százalékos csökkenéssel 1,799 milliárd euró szerepelt.

A Parmalat első kilenchavi csoportszintű eladásai 7,1 százalékkal, 5,26 milliárd euróra csökkentek, első kilenchavi működési eredménye (EBIT) 3,2 százalékkal 438,8 millió euróra mérséklődött. Eredményeinek ismertetéseivel egy időben a Parmalat azt is bejelentette, hogy bruttó adóssága szeptember 30-án 6,04 milliárd euróra emelkedett a június végi 5,35 milliárd euróról. Teljes szabad pénzeszköze – elsősorban új kötvények kibocsátása révén – 4,22 milliárd euróra bővült a június végi 3,54 milliárdról. Lényegében ez az összeg az, amelyről a Bank of America kiderítette, hogy nem szerepel a nála vezetett számlákon, ezzel elindítva a visszaélések vizsgálatát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik