Belföld

Gyorsuló gazdasági növekedés várható az unióban

Az uniós bővítésre és a javuló világgazdasági helyzetre tekintettel gyorsuló gazdasági növekedést jósol 2004-re az Európai Bizottság a csatlakozó országok többségének.

Brüsszel ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a legtöbb új tagállamnak nemigen van arra esélye, hogy 2006-ra készen álljon az euró bevezetésére.


A Külügyminisztérium EU-vonalának közlése szerint az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzései tartalmaznak jó híreket a jelenlegi tagállamok számára is, noha a helyzet a 2003-as 0,4 százalékos, az eurózónában várható gazdasági növekedéssel elszomorító. Brüsszel 2004-re 1,8 százalékos, 2005-re pedig 2,3 százalékos bővülést vár az eurózónában, ami 2 illetve 2,4 százalék az EU egészét tekintve.


A csatlakozó országokban jobb a helyzet. A tíz országban 2003-ban 3,1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami 0,7 százalékponttal nagyobb, mint a megelőző, egyébként elég borús évben. A bizottság 2004-re 3,8 százalékos, 2005-re pedig 4,2 százalékos növekedést vár részben az uniós csatlakozásnak, részben az általános világgazdasági fellendülésnek köszönhetően.


Magyarországon az idén 2,9, jövőre 3,2, azt követően 3,4 százalékos bővülést vár a bizottság. Azzal számolnak, hogy a munkanélküliség várhatóan stabilizálódik 5,6-5,5 százalékon, ami európai átlagban alacsony. Az inflációt 4,6 százalékra becsülik ez év végére, 6,1 százalékra jövőre és 4,1 százalékra 2005-ben. A költségvetési hiány magas, az idén várható 5,4 százalékról jövőre 4,4 százalékra, azt követően 3,6 százalékra csökkenhet.(A magyar kormány prognózisa ettől kissé eltérő, az idén GDP-arányosan 5 százalék körül, jövőre 3,8 százalék, 2005-ben 2,8 százalék.)


A magas költségvetési hiány a legtöbb csatlakozásra váró államot sújtja. Ezzel kapcsolatban Pedro Solbes gazdasági ügyekért felelős uniós biztos azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy az érintett országok 2006-ra be tudnák vezetni az eurót, amihez már 2004-re meg kellene felelni pár gazdasági-költségvetési feltételnek. A csatlakozó államok többségében mind a költségvetési deficit, mind az infláció túl magas.


Az Allianz Csoport Gazdasági Kutatóintézetének összesítése szerint Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia csak 2009-ben lesz érett az euró bevezetésére, míg a Balti-államok, Málta és Szlovénia már 2007-ben. A négy közép-kelet-európai ország korábbi csatlakozását az euró övezethez elsősorban a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított magas államháztartási hiány hátráltathatja.


A tanulmány szerint a maastrichti 3 százalékos kritérium teljesítésétől mind a 4 ország távol került 2002-ben. A magyar deficit több mint 9 százalék volt, a cseh és szlovák hiány 7 százalékra duzzadt, a lengyel 6 százalék fölé került. Az államháztartási deficit csökkentése, a közkiadások rendbetétele, azaz a költségvetési konszolidáció még akkor is alapvető fontosságú, ha ez átmenetileg visszafogja a növekedést. Nemcsak Magyarország, de valamennyi csatlakozó ország számára többletnövekedési és működő tőke importtal is járhat az EU-tagság. Az EU-tól származó támogatások és a működő tőkeimport együtt ezekben az országokban 2005-ben a GDP 5-10 százalékát is kiteheti. Az Allianz tanulmánya szerint 2003-ban a magyar GDP összege csaknem 70 milliárd euró lesz, így az 5-10 százalék évi 3,5-7 milliárd eurós nagyságrendet jelenthet.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.