Belföld

FHB-kibocsátás – adják a bankot

admin
admin

2003. 11. 07. 11:21

Néhány nap múlva az egyik legeredményesebb hazai bank kerülhet új kezekbe nyilvános kibocsátás útján. Bárki jegyezhet részvényt, csak az árat nem tudni pontosan.

A kilencvenes években szinte évente volt legalább egy nagyobb horderejű tőzsdei kibocsátásal együttjáró privatizációs ügylet, amely igencsak

megmozgatta a kisbefektetők fantáziáját. Hosszú sorokra, hátizsákokban a bankfiókok küszöbén éjszakázó önkéntes vagy felbérelt részvényjegyzők tömegeire emlékezhetünk, de mindez már a múlté.

A szép emlékű emissziók kora lejárt, magánosításból is egyre kevesebb akad, ezért különösen érdemes figyelmünket a 10 milliárd forint értékű FHB-kibocsátásra fordítanunk. Ennek során az állami tulajdon 50 százalék mínusz egy részvényből álló csomagját értékesítik. A befektetők a hét végén még eldönthetik: jegyeznek-e, s, ha igen, milyen áron bankrészvényt.

A nyilvános jegyzés menete

 

A november 10. és 14. között zaljó részvényjegyzés során országosan csaknem száz jegyzőhelyen lehet FHB-részvényt jegyezni: a Concorde, a BNP Paribas Bank, az Erste Bank illetve az Erste Befektetési Rt., továbbá a Postabank és az Inter-Európa Bank fiókjaiban. A magyar magánbefektetők 300 forintos kedvezményt kapnak a várhatóan november 20. körül nyilvánosságra hozandó végleges árból, de a jegyzéskor 4600 forintot kell előre befizetni. ( A különbözetet később kapják majd vissza a befektetők.) Kedvezményesen fejenként legfeljebb 300 részvényt lehet jegyezni, ezt a csomagot 2004. május 15-éig elidegenítési tilalom terheli. A maximumár teljes befizetésével fejenként 20 ezer darab részvény igényelhető. Az allokáció a kártyaleosztás elvén történik azon az áron, amelyiken a legtöbb részvényes igénye kielégíthető. 

Mennyit ér egy részvény?

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 4900 forintos maximumárat határozott meg, ennél magasabb áron akkor sem adja el a részvényeket, ha lenne, aki többet kínál értük. A minimumárról nem szól a privatizációs ajánlat, ám lapértesülések szerint a tulajdonos 3500 forintnál kevesebbért aligha adja a bankot.

Elemzői körökben két nézet uralkodik a maximumár megítélését illetően: egyesek szerint meglepően magas, mások szerint reális. A K&H Equities héten publikált elemzésében például úgy látja: a 4900 forintos maximumár (3,1-es P/BV, vagyis könyv szerinti értékre vetített ár) első ránézésre indokolt, ám a befektetők valójában akkor járnak el helyesen, ha ennél kevesebbet kínálnak a részvényekért. A brókercég 3200-3700 forintos árat tart reálisnak, több diszkonttényező figyelembevételével.

A gyakorlati tapasztalatok szerint hozzávetőleg 10-15 százalékos árcsökkentést indokol az, hogy a bank első kibocásátásáról van szó. Az FHB mérete és alacsony közkézhányada pedig további 10 százalékos likviditási kockázatot jelent. Ha e két tényező eredőjeként kialakuló 3700-3900 forintos részvényárban a partnerbankok kockázati diszkontját is érvényesítjük (abból adódóan, hogy a partnerintézmények nem feltétlenül vállalnak tulajdonosi szerepet, így hosszú távú kapcsolatot sem), az további 5-10 százalékkal csökkentheti az árat. Vagyis végső soron 3200-3700 forintos jegyzési szintet tesz alámaszthatóvá, ami 2,0-2,3-as P/BV értéket tükröz. Mindezekkel egyetemben az elemző cég első minősítésként vételre ajánlja a papírt.

A kibocsátást szervező Concorde Értékpapír Rt. természetesen más véleményen van, bár hangsúlyozza, hogy a 4900 forint plafonértéket jelent, és nem feltétlenül a részvények valós értékét tükrözi. Hozzáteszi azonban, hogy az ársáv felső határának meghúzásakor értékcsökkentő tényezőként figyelembe vették a már fent említett diszkontokat, ugyanakkor értéknövelő körülményként az FHB kiemelkedő növekedési ütemét, stabil értékesítési parnerhálózatát, piaci függetlenségét, valamint osztalékfizetési képességét és hajlandóságát is beépítették.

A zártkörű értékesítés

 

Az ÁPV Rt. 800 ezer, B sorozatú elsőbbségi részvényt kínál fel az FHB partnerintézményei számára (ez 12,5 százalékos pakett). A részvények négy fontos kérdésben juttatják szavazatelsőbbséghez és vétójoghoz a tulajdonosokat:
• az alapszabály módosításának;
• a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának, átalakulásának, illetve az alaptőke felemelésének és leszállításának kérdésében;
• az igazgatóság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztásában, valamint
• a közgyűlés kizárólagos hatásköreként nem rögzített kérdésekben.
A zártkörű értékesítésben résztvevő partnerek: a Postabank, a Konzumbank, az MKB, a CIB, a Raiffeisen, az IEB, az ÁÉB, a K&H és az Erste bankok, valamint az Aegon, az Allianz, a Generali, az AX A, az Ahico és a Signal biztosítók, továbbá a Fundamenta-Lakáskassza.  

Meddig tarthat a növekedés?

A lakáshitelezési eufóriának köszönhetően a bank az év első kilenc hónapjában valóban 30 százalék feletti tőkearányos nyereséget (ROE) ért el, saját tőkéje szeptember végén (10,8 milliárd forint) már meghaladta az év egészére tervezett (10,5 milliárdos) összeget. 2,3 milliárd forintos mérleg szerinti profitjával már az eredménytervet is túlteljesítette. Így az újabb tervek már 3 milliárd forint fölé várják az éves nyereséget.

A kérdés csupán az, hogy hosszú távon tarható-e ez a növekedési dinamika. A válasz nagyban függ attól, hogy a lakáshitelezés motorjául szolgáló kamattámogatási rendszer meddig marad érvényben. Valamint: hogy a partnerbankok stabil és lehetőség szerint közel azonos súlyú tulajdonossá válnak-e a bankban. Illetve: hogy az új tulajdonosok tartják-e magukat a korábban meghirdetett osztalékpolitikához. Ez utóbbi a részvényjegyzést fontolgató kisbefektetők szempontjából különösen érdekes, hiszen nem mindegy, hogy változik-e, és ha igen, milyen irányban a mostani elképzelés, miszerint már ettől az évtől kezdődően minél nagyobb mértékű, maximum 25 százalékos osztalékfizetés valósulna meg.

Vannak tehát bizonytalanságok, de legalább a középtávú kilátásokat illetően többé-kevésbé egyet értenek az elemzők: ötéves távlatban stabil növekedés jelezhető előre. Már csak azért is, mert a hazai jelzálogpiac GDP-hez viszonyított 20 százalékot közelítő aránya még jócskán elmarad az uniós államok 50-60 százalékos szintjétől. A jelzáloghitelezés további térnyerése természetesen a többi jelzálogbank (OTP és HVB) eredményességét és részvényeinek értékét is növeli, ahogyan az eddig is meglátszott például az OTP-papírok árfolyamán. Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója szerint éppen emiatt az FHB-részvények jövőbeli áralakulásához az OTP részvények múltbeli teljesítménye ad valamiféle iránymutatást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

3d illustration of city quarter construction with crane over black background

Lakáskassza: kétharmad a kormány ellen

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.