Belföld

Magánluxus vállalati pénzen – a nagy bukás

Kétmillió dolláros születésnapi party, aranyozott zuhanyfüggöny. Futotta a vállalati botrányok főszereplőjének, az amerikai Tyco konszern vezetőjének. Kozlowski most bíróság előtt felel.

Miközben a Tyco konszern a csőd felé menetelt, Dennis Kozlowski vezérigazgató és Mark Schwartz pénzügyi igazgató, mint két megbolondult, felelőtlen tinédzser szórta a pénzét, aminek java részét valószínűleg
Magánluxus vállalati pénzen – a nagy bukás 1

Dennis Kozlowski

csalással szerezték. A luxus árát viszont a vállalat, vagyis a kisrészvényesek fizették meg.

A poroltót, sebészeti és elektronikai eszközöket gyártó Tyco konszern legalább hatmilliárd dollárt veszített értékéből. Az amerikaiak munkásosztály bosszúért kiált – fogalmazta meg az általános hangulatot az amerikai bulvárlap, a New York Post. Az október hetedikén elkezdődött perben nem sok jóra számíthat a két vádlott. Egyre több kényes részlet derül ki róluk.

Elégtételt követelnek

 

A botrányok kirobbanása után a sáros vezetők még abban reménykedhettek, hogy ha meghúzzák magukat, nyugdíjas éveiket békében tölthetik el golfpályájukon. Az igazságszolgáltatás kötelékében dolgozó fiatal generáció azonban elégtételért kiált. New York állam államügyésze, Eliot Spitzer a kisrészvényesek Robin Hoodja becenevet kapta az amerikai sajtótól. A vádak pedig egyre szaporodnak: a Worldcom csődjéért felelős Ebbers ellen már hivatalosan is bírósági eljárás folyik, az Enron-vezető, Lay ellen most készül a vádemelés. Martha Stewart, egy amerikai női és családi termékeket forgalmazó vállalat feje pedig januárra kapott beidézést a bíróságra a könyvelés meghamisítása miatt. 

„Csaltak, loptak, hazudtak”

„Kozlowski és Schwartz úgy költötte a pénzt, mint akik megütötték a főnyereményt, csakhogy ők nem nyerték, hanem lopták a jackpotot” – nyitotta meg a tárgyalást a manhattani bíróságon az ügyész, Kenneth Chalifoux. Hatszázmillió dollár eltulajdonításával vádolják a két vezetőt, ebből 170 millió dollár jogosulatlan, meg nem indokolt kompenzáció, a maradék 430 dollárt a vállalati eredmények meghamisításával, a részvényárfolyam felhajtása miatt tehették zsebre. Az ügyész 30 év börtönbüntetés kért a két vádlott fejére.

A kilencvenes évek gazdaságának példa nélküli száguldása, lám, a topmenedzsereket is megszédítette, nem ismertek határt. Kozlowksi például csak a Tyco dolgozóinak nyújtott kölcsönprogram kihasználásával 15 millió dollárt nyúlt le a közös kasszából. „A két volt vezető csalt, lopott, hazudott – sorolta az ügyész. – Éveken át egy bonyolult és jól átgondolt társasjátékot játszottak, aminek egyben ők voltak a kitalálói is.”


Kozlowski kiépítette hátországát. Bizalmasai fedezték minden tettét, sokakat pénzzel sikerült rávennie az együttműködésre, másokat fenyegetéssel győzött meg. Az ügyész vádjai egy maffiafőnök elleni tárgyaláson is elhangozhattak volna.

Még a vécécsésze is aranyból van?

A konszern két legbefolyásosabb emberének persze szüksége is volt a pénzre. A tárgyalás folyamán egyre több részlet derül ki luxuséletükről. Mindkét milliárdosnak több yachtja, vitorlása, háza volt, s a berendezésre sem sajnálták a pénzt. Kozlowski New York-i lakásában 6000 dollárt ér csak az aranyozott zuhanyfüggyöny. Erkélyén szintén egy kisebb vagyont, 15 ezer dollárt testesít meg a napernyő aranyberakásokkal díszített márvány talpa.

Chalifoux szerint Kozlowski a státusszimbólumok embere, aki minden pénzt megadott azért, hogy mutogathassa gazdagságát: 13 millió dolláros vitorlás, Renoir festmények. Ha fizetéséből nem futotta a barokkos luxusra, hát kipótolta a vállalat pénzével – szítja a hangulatot az ügyész.

Az eddigi legpikánsabb sztorival Kozlowski szeretője lepte meg az esküdtszéket. Tanúvallomásában egy Szardínián megrendezett születésnapi partyról számolt be, amit Kozlowski az akkori feleségének szervezett, aki egyébként korábban pincérnőként dolgozott. A fényűzésnek nem volt határa: a vodkát Michelangelo Dávid szobrát utánzó monumentális jégszoborban szolgálták fel, a vendégeket Jimmy Buffet amerikai énekes szórakoztatta, aki 250 ezer dollárért vállalta el a fellépést. Kétmillió dollárra rugott a számla végösszege.

A nép bosszúra szomjazik?

A védőügyvéd Stephan E. Kaufman stratégiája Kozlowski és Schwartz emberségének kidomborítása, illetve az amerikai self-made man hagyományának tiszteletére apellál. A konszern vezérigazgatója ugyanis lengyel bevándorlók gyermekeként szegénységben nőtt fel, és mindent maga ért el. De nehéz lesz kivívnia az esküdtszék szimpátiáját. Sem Schwartz sem Kozlowski nem hajlandó az ügyvéd tanácsait követni. Mindketten több tízezer dollárt érő öltönyben és cípőben pompáznak a vádlottak padján. Rolex órájukban nehéz lesz védőjüknek a nép egyszerű gyermekeként elfogadtatnia őket.

Kaufman egyébként leginkább attól fél, hogy a sorozatos vállalati botrányok miatt felkorbácsolt amerikai közvélemény vért akar látni. Ha a kisrészvényesek védelmében a Tyco perében példát akar statuálni az esküdtszék, akkor az indokoltnál nagyobb büntetést szab ki a két vádlottra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik