Belföld

Tartósan alacsony kamatszintet hozhat a csatlakozás

Az Európai Unió (EU), illetve az eurózóna bővítése jelentős változásokat hoz az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozatali mechanizmusába.

Az EKB a csatlakozás után várhatóan tartósan alacsony kamatszint tartására kényszerül – áll a Morgan Stanley befektetési bank tanulmányában. A viszonylag alacsony kamatszint fenntartását öt tényező indokolja. Először is az EU bővítése várhatóan erősíti a közös piacon a termékek és szolgáltatások, valamint a munkaerő versenyét.


Ennek nyomán felgyorsulnak az Unión belül a strukturális reformok, amelyek lenyomják a munkerő költségét és enyhítik az esetleges inflácós nyomást. A tartósan alacsony kamatszint melletti második érv szerint az EU-ba belépő országok előbb-utóbb csatlakoznak az eurózóna előszobájának tekintett ERM-II árfolyam mechanizmushoz.


Az ERM-II-ben a devizák árfolyamtámadásoknak lehetnek kitéve, így megnő az árfolyamingadozások kockázata. Az EKB ezt a kockázatot viszonylag alacsony kamatszinttel, pontosabban ritkább kamatváltoztatásokkal mérsékelheti. A fejlett EU-országokhoz felzárkózó új EU-tagok fizetőeszközei jelentős felértékelődési nyomás alatt állnak. Ennek részben oka a vonzó befektetési terepet kereső tőke, amelynek beáramlása az EU-csatlakozás után jelentősen csökkenő országkockázati megítélés követketében várhatóan felerősödik.


A harmadik érv szerint bár az EU-hoz frissen csatlakozott országok inflációja viszonylag magas a régi EU-tagokhoz képest, ám erre az EKB részéről hiba lenne kamatemeléssel reagálni. A frissen csatlakozók magas inflációja ugyanis a gazdasági felzárkózás egyik következménye. A kamatemelés ráadásul megfojthatná az eurózóna nagy gazdaságainak növekedését.


Az EKB így kénytelen egy darabig elviselni a frissen csatlakozottak helyzetéből adódó magasabb inflációt. Negyedszer: egy kibővített eurózónában az EKB-nak sokkal inkább tekintettel kell lennie a tagországok gazdasági sokféleségére és az aszimetrikus – az egyes országokat különbözőképpen érintő – sokkok veszélyére.


A Morgan Stanley ötödik érve szerint a 25 tagúra bővített EU-n belül megsokasodhatnak a politikai ellenérdek, s ezek mentén a tagországok érdekcsoportokba szerveződhetnek. Egy ilyen helyzetben az EKB-nak nem érdeke, hogy monetáris politikájával tovább élezze a gazdasági különbözőségből adódó ellentéteket. A befektetési bank szerint tehát az EKB kénytelen lesz elfogadni átmenetileg egy magasabb inflációs szintet, ám ez nem jelenti azt, hogy kénytelen lenne feladni inflációs céljait is.


Az EKB évi két százalék körüli, a két százalékhoz közeli mértékben jelölte meg az általa kívánatosnak tartott inflációt az eurózónában. A frissen csatlakozó és az eurózónához majdan csatlakozó országok magasabb inflációja várhatóan két százalék fölé nyomja az átlagos inflációt.


A Morgan Stanley szerint az EKB nem változtat majd inflációs kritériumán, viszont hangsúlyozza majd, a két százalékot kissé meghaladó inflációt még elfogadja. Ugyanakkor a befektetési bank szerint az EKB-nak nagyon világosan és erősen kell hangsúlyoznia azt, hogy az átmenetileg elfogadott magasabb infláció a csatlakozó országok helyzetéből adódik, s nem engedheti meg, hogy a régi eurózóna tagok inflációja szökjön fel.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.