Belföld

Privatizációs hajrá – Konzumbank és FHB

A Konzumbank eladásához már csak a miniszteri jóváhagyás hiányzik, az FHB pedig két héten belül a tőzsdén lehet. A két bank újabb 22 milliárdot hozhat az államkasszának.

Hamarosan lezárulnak az erre az évre tervezett bankprivatizációs ügyletek. László Csaba pénzügyminiszter tavasszal mintegy 100 milliárd forintot remélt a Postabank, a Konzumbank és a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) állami pakettjének értékesítésétől. Ezt a Postabank egyedül is hozta, így a büdzsé szempontjából a két kisebb pénzintézet már csak a desszert. Nem hivatalos adatok szerint mindenesetre közel 11 milliárd forintért kel el a Konzumbank, és nagyjából ugyanennyire számítanak az FHB nyilvános tőzsdei értékesítéséből.

Feszültségek és szinergiák

 

A jelentős méretbeli különbségek miatt a Konzumbank megvétele nem sokat dob az MKB piaci pozícióján. A két bank tevékenysége mindazonáltal kiegészíti egymást, hiszen a vevőjelölt a lakossági piacon, a Konzumbank pedig elsősorban a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági hitelezés területén szerzett tapasztalatokat. Az MKB-nek lényegesen több fiókja van Budapesten, de a vidéki értékesítési hálózatban sok a két bank közötti átfedés. Ez okozhat némi feszültséget, mivel az MKB deklaráltan azon munkálkodik, hogy minél költséghatékonyabban, minél alacsonyabb létszámmal folytassa tevékenyégét. A hétfőn nyilvánosságra hozott szeptember végi adatok tükrében ennek van is eredménye: a nemzetközi számviteli előírások szerint elkészített adatok 13,935 milliárd forintos adózás előtti profitról, vagyis 30 százalékos eredménynövelésről adnak számot. Az ügyfélhitelezés hajtotta bővülés nyomán a mérlegfőösszeg egy év alatt 17 százalékkal, 1084,3 milliárd forintra emelkedett szeptember végére.  

Az MFB-nek tetszik az ajánlat

Nem lesz akkora sikersztori a Konzumbank eladása, mint amekkora a Postabanké volt, de ezúttal legalább vevőre találhat a több éve pártában lévő hitelintézet. A bank 99,6 százalékos részvénycsomagjának és az általa székházként használt (Tüköry utcai) ingatlannak az értékesítésére kiírt pályázatán egyedül a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) nyújtott be ajánlatot, így a tulajdonos (MFB) megbízásából eljáró ÁPV Rt.-nek pusztán arról kellett döntenie, hogy ez az egyetlen ajánlat érvényes és elfogadható-e, illetve, hogy a vételi ár nem vezet-e jelentős vagyonvesztéshez.

Az értékelő bizottság véleménye alapján hétfőn az MFB igazgatósága hét egyöntetű igen szavazattal elfogadta az MKB ajánlatát. A döntést a fejlesztési bank fölött tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági és közlekedési miniszternek is jóvá kell hagynia. Sajtóinformációk szerint Csillag István azt követően hozza meg döntését, hogy a szerdai ülésen előzetesen tájékoztatja a kormányt az ajánlati árról.


Privatizációs hajrá – Konzumbank és FHB 1

Ahogyan a Postabanki tenderen, a Konzumbank esetében is a vételi ár a döntő szempont (a kormány korábbi döntése szerint ugyanis a legmagasabb árat ajánló szakmai befektetőnek lehet eladni a bankot eladói garanciák nélkül). Piaci értesülésekre alapozva ez valahol 9 és 11 milliárd forint között helyezkedik el, vagyis a felkínált vagyonelemek (beleértve a bank értékes belvárosi ingatlanát) 10,5 milliárd forintos könyv szerinti értékével arányos. A bank jegyzett tőkéje egyébként 7,931 milliárd forint, saját tőkéje 2003. augusztus végén 8,582 milliárd forint volt, piaci értékét pedig a független értékbecslők is 8-12 milliárd forint közé tették.

Javuló megítélés a Moody’s-tól

 

A Moody’s Investors Service hitelminősítő intézet október elején jelentette be, hogy a nyáron figyelőlistára helyezett FHB fő besorolásait megerősítette, sőt a pénzügyierő-osztályzat kilátását stabilról „felminősítést valószínűsítő pozitívra” javította. A fedezettel kibocsátott kötvények negatív kilátása ugyanakkor érvényben maradt. A hitelminősítő indoklásában nagy szerepet játszott az, hogy a kormány júliusi rendeletében módosította az FHB privatizációs tervét, eszerint csak 50 százalék mínusz egy részvényt kell nyilvános kibocsátással értékesíteni. A Moody’s értékelése szerint ez azt jelenti, hogy az állam a belátható jövőben megtartja ellenőrző részét a bankban. A hitelminősítő szerint a magyar államnak a magánosítás során is fontos szerepet kell játszania az FHB hosszú távú életképességének fenntartásában, mivel a bank az állami lakáspolitika végrehajtásának kulcseleme.  

Indul az FHB-kibocsátás

A még szintén eladandó FHB részvényeinek nyilvános és zárt körű értékesítésére várhatóan november 3-án tesz ajánlatot az ÁPV Rt., majd november 10-14. között kerülhet sor a kibocsátásra. Sajtóértesülések szerint a 3,3 milliárd forintos pakett kevesebb, mint egyharmadát szánják nyilvános értékesítésre. A kisbefektetők várhatóan diszkontáron jegyezhetnek a részvényekből.

A papírok iránt vélhetően jelentős érdeklődés mutatkozik majd, szakértők szerint ugyanis minősített papírról van szó, a társaság bevezetettsége a tőkepiaci befektetők körében a kötvényaukcióknak köszönhetően jó, és a bankot a kisbefektetői kör is ismeri már valamelyest. Vonzó tényező az is, hogy a bank jövedelemtermelő képessége kedvező, már a meglévő portfólió is több évre kiszámítható jövedelmezőséget biztosít. A befektetők – a bank eredményei alapján – már az idei év után is kétszámjegyű osztalékra számíthatnak.


Privatizációs hajrá – Konzumbank és FHB 2

Hogy az állam mekkora bevétellel kalkulálhat a privatizációs ügyletből, az néhány héten belül kiderül. Szakértők a saját tőkére vetítve 160-250 százalékra teszik a vételárként befolyó összeg reális értékét. A maximálisan eladható, névértéken 3,3 milliárd forintos pakett ennek megfelelően 7,5-11,6 milliárd forint bevételhez juttathatja a büdzsét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik