Belföld

5,8 millió jut az EU-csemegék promóciójára

Az Európai Bizottság elfogadta az európai élelmiszerek külföldi promóciós tervének finanszírozását. Brüsszel így évi 5,8 millió eurót (kb. 1,5 milliárd forint) fordít az európai borok, sajtok, olajbogyók, zöldségek és gyümölcsök imázsának javítására, a versenyképesség növelésére.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarország jövőre ebből mennyit költhet élelmiszer-markertingre. A promóciós kampányt az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Oroszországban alkalmazzák majd. Fő üzenetként a termékek minőségére, környezetbarát mivoltára, előállításuk higiénikus körülményeire és az állati élet védelmére összpontosítanak.


Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa szerint nagy kihívást jelent a minőségi termékek versenyképességét növelni a saját piac határain kívül. A stratégia részeként az EU az eddiginél határozottabban lép fel az eredetvédelem érdekében. A kontinens egyes országaira jellemző termékek körüli jogi vita eddig nagyrészt az EU területére korlátozódott (például a görög fetasajt vagy az olasz pizza esetében), most ez megváltozik.


Az EU hivatalnokai elsőként egy kanadai céggel ütköznek meg, az ugyanis levédette a pármai sonka nevet Kanadában – az EU szerint jogtalanul. Brüsszel elhatározott szándéka, hogy a regionális specialitások védelmében a végsőkig elmegy, vállalva akár a protekcionizmus vádját is.


Szeptember elején Magyarország egyes hazai termékeket, így például a tokaji bort, a gyulai és csabai kolbászt javasolta feltüntetni azon az uniós földrajzi eredetvédelmi listán, amelyet első lépésként az EU a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szeptemberi cancúni miniszteri értekezletén mutatott be. A remények szerint a mezőgazdasági tárgyalások keretében, az unió jelenlegi 15 tagországa által kialakított listán 41 földrajzi eredet megjelölés szerepel.


Az, hogy a levédendő termékek listáján valószínűleg magyar termékek is helyet kapnak, a remények szerint lehetővé teszi a hungarikumok hatékonyabb védelmét – hiszen a WTO-n belül hazánk és az EU jelenlegi tagállamai együtt képviselhetik érdekeiket. Magyarországon is működik a Garantáltan Hagyományos és Különleges Termék védjegy.


Ez a védjegy azt igazolja, hogy az adott élelmiszer hagyományos nyersanyagok felhasználásával, hagyományos előállítási módon készül, így egyedi tulajdonságai alapján világosan megkülönböztethető más, hasonló élelmiszerektől. Az Unióban jelenleg mindössze 11 védett hagyományos élelmiszer van, mint pl. az olasz mozzarella sajt, vagy a spanyol serrano sonka. Földrajzi alapon Magyarországon az Magyar Eredetvédelmi Tanács döntése és a Szabadalmi Hivatal nyilvántartása alapján 9 termék élvez védettséget, ezek a makói vöröshagyma, a szegedi téliszalámi, a kecskeméti barackpálinka, a békési szilvapálinka, a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a budapesti téliszalámi, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény.


Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a hungarikumok védelmére több, vagy kevesebb lehetőség lesz a csatlakozás után. Az sem ismert, hogy a magyar agrármarketing-költségvetés hogyan változik jövő május után, illetve lesz-e arra lehetőség, hogy Magyarország a csatlakozást megelőzően ilyen célra plusz pénzhez jusson – mondta Held Andrea, az Agrármarketing Centrum PR-vezetője.


Az intézmény 2003-ban 2 milliárd forintos keretből gazdálkodott, ebből a kifizetett támogatásokkal együtt a regionális-, termék- és általános programok 1,915 milliárd forintot tesznek ki. Külföldi kiállításokra és eladásösztönzésre 641,5 millió forint jut.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.