Belföld

A csábító csatlakozás – Kelet-Európa meghódítása

admin

2003. 10. 02. 12:10

Az Európai Unió bővítésének közeledtével a nyugati sajtó egyre inkább érdeklődik a kelet-európai piacok lehetőségei iránt. A cikk szerzője az IDG News Service londoni irodájának munkatársa.

Budapest utcáin, kávéházak fölött, régi házak faragott homlokzatai között egy új kor jelei kezdenek megjelenni. Sok helyen, ahol korábban csak magyar szavakat lehetett olvasni, most HP, Yahoo, Oracle, LG feliratok és reklámok tűnnek elő. Az üzenetük: IT-befektetések új hulláma érkezik az országba olyan vállalatoktól, amelyek szeretnék kiaknázni Magyarország EU-csatlakozást célzó felkészülésének előnyeit.

Magyarország és kilenc további kelet-közép-európai állam 2004. május elsején csatlakozik az Európai Unióhoz. Az IT-szállítók azt remélik, a csatlakozási előkészületek során elnyerhetnek az adott országok informatikai rendszereinek modernizálást célzó különböző pályázatokat. Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia viszonylag kicsi és fejlődő piacok, de mindannyiuknak meg kell felelniük bizonyos uniós direktíváknak; e szerint jelentősen fejleszteniük kell a technológiai infrastruktúrájukat és – ami fontosabb – ennek érdekében EU-s támogatásokat is kapnak. Bulgária és Románia is reménykedik, hogy 2007-ig csatlakozik az EU-hoz, ezzel pedig két új országgal bővül az IT-szállítók célpiaca.

Milliárdok vonzásában

“Ezek a kelet-közép-európai országok óriási lehetőséget jelentenek a HP számára, így nagyobb befektetéseket tervezünk ezekben a térségekben” – jelentette ki Jeff Clarke, a Hewlett-Packard globális üzletmenetéért felelős alelnöke. Clarke nemrég az Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) térség HP-vezetőinek megbeszélésén vett részt. Az a tény, hogy a HP Budapesten hívta össze 40 ország piacáért felelős vezetőit, jelzi a HP elkötelezettségét a régió iránt – mondta az alelnök.

Nem egyedül a HP remél profitot az EU-bővítésből. Az Oracle szintén nagy erőfeszítéseket tesz az EU-jelölt országok megnyeréséért. “Rengeteg lehetőséget látunk ezekben a fejlődő térségekben” – hangsúlyozta Alfonso Di Ianni, az Oracle EU-bővítésben részt vevő országokért felelős alelnöke. Nagy lehetőségnek tűnnek a kulcsfontosságú programokat célzó kormányzati szerződések, mint például az e-kormányzat és az egészségügyi, illetve az oktatási rendszerek fejlesztése, amelyeket részben az EU finanszíroz. Di Ianni szerint az Unió várhatóan több mint 40 milliárd amerikai dollárt fektet be a következő négy év során a csatlakozó országokba, s ebből 2 milliárdot IT-befektetések támogatására szánnak.

A csatlakozó országok azért is vonzóak, mert nincsenek olyan rendszereik, amelyeket szerződés alapján meg kellene tartaniuk. “Ezek az országok ahelyett, hogy az IT-re szánt pénzük 80 százalékát régi rendszerek frissítésére költenék, és 20 százalékából vásárolnának újakat, megtehetik, hogy az alapok 80 százalékát új informatikai rendszerekre fordítják” – véli Di Ianni. Rudi Richter, a HP EMEA közszféráért felelős értékesítési menedzsere is nagy előnyt lát ebben. “Ezekben az országokban nagyrészt zöldmezős beruházásokat lehet végezni. Tízszer könnyebb új IT-infrastruktúrát üzembe helyezni, mint egy régi rendszert frissíteni” – véli. Mit több, a csatlakozó országok többsége akár meg is előzheti a nyugati államokat azzal, hogy teljesen új technológiákat alkalmaznak – teszi hozzá.

Épp ezt célozta meg Bulgária, amikor 1998-ban elindította a biztonságos személyi igazolványokat, útleveleket és jogosítványokat gyártó rendszer kialakítását. A HP tízéves szerződést nyert el, s ennek révén támogatja a bolgár kormányt a rendszer létrehozásában és fenntartásában. Ma már a bolgár állampolgárok útlevél nélkül utazhatnak az Európai Unióba a high-tech személyi igazolványukkal. “Ez nagy eredmény volt, hiszen most először utazhattunk bárhová Európába vízum nélkül” – mondta Pavel Ezekiev, a bolgár Külföldi Befektetések Ügynökségétől.

Finanszírozás saját forrásból

A bolgár megrendelés a HP-nak is előnyös volt: három év alatt megtérült a projektbe befektetett 40 millió dollárja. A HP egyébként egyre inkább a közszféra és a privát cégek közötti partnerségre koncentrál a régióban, mivel ez új utakat nyit meg számára a technológiák értékesítésében. “Az különbözteti meg a HP-t a többi szállítótól, hogy finanszírozási lehetőségeket kínál” – mondja Richter, hozzátéve: erre azért van szükség, mert az EU-alapok nem mindig adnak elég pénzt a különböző projektekre.

A finanszírozás kulcsfontosságú előny lehet a nagy IT-szállítóknak a fejlődő országokban, tekintettel arra, hogy a versengés nem annyira egymás között zajlik, mint közöttük és a helyi szállítók között. Ezeknek a helyi vállalatoknak kormányzati kapcsolataik vannak, és a saját országukban szerzett tapsztalataik révén a multinacionális vállalatok erős konkurenciájává válnak.

A HP és az Oracle is úgy véli, korai megjelenésük a fejlődő piacokon segíti őket abban, hogy megnyerjék a partnerek bizalmát, illetve a kormányzatok által meghirdetett pályázatokat. “Az Oracle 13 éve jelen van a régióban, és helyi munkaerőt alkalmazott. Visszatekintve jó döntés volt, mert a helyi kapcsolatok, a nyelv és a kultúra ismerete alapvetően fontos ahhoz, hogy megbízható partnernek tekintsenek” – mondja Di Ianni. Az Oracle nemcsak helyi ismereteit használja fel a kormányzati, banki és távközlési projektek sikeres megpályázásához, hanem igyekszik kapcsolatként is pozicionálni magát az EU-tagjelölt országok és más külföldi szállítók közé, akik szeretnének bejutni a fejlődő piacokra.

Ugyanígy a HP is igyekszik hasznosítani a kelet-közép-európai 30 éves jelenlétét. “Megállapodtunk itt, és akkor sem vonultunk ki, amikor nehéz idők jártak” – szögezi le Kasper Rorsted, a HP EMEA térségért felelős vezetője. Úgy tűnik, az elkötelezettség megtérül – a HP közszféra-üzletága tavaly 15 százalékkal növekedett a kelet-közép-európai régióban.

Egyéb előnyök, perspektívák

A közeledési szándék egyébként kölcsönös: a nagy szállító cégek igyekeznek minél meggyőzőbben udvarolni a tagjelölt országoknak, de az államok is szeretnék minél vonzóbbá tenni magukat a hosszú távú IT-befektetésekhez. Pavel Ezekiev elismeri, hogy országa nagyon kis piac és alacsony bevételt ad, de szakértői bázisa jelentős: a bolgárok 15 százalékának van felsőfokú végzettsége. A magas szakképzettség azonban sok EU-tagjelölt országra jellemző. A nagy IT-szállítók közül mégsem ismerte fel mindegyik az ebben rejlő lehetőségeket.

Összességében elmondható, hogy a HP kezdeményezése Bulgáriában és az Oracle banki, távközlési és egyéb szolgáltatásai nem sokáig maradnak elszigetelt példák. Az EU-bővítés közeledtével IT-szállítók ezrei fogják ellepni a térséget. Ez pedig biztató perspektíva – mondta Bakonyi Péter, informatikai helyettes államtitkár. “Célunk a tudásalapú gazdaság létrehozása – hangsúlyozta –, ezek az IT-cégek pedig fontosak az ország jövője szempontjából.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Demonstrtors gather outside the Parliament to protest against Brexit, waving EU and Union flags and a placard reading 'Brexit Is It Worth It?', London on September 12, 2018. Conservatives MPs opposed to Mrs May's Brexit Plan have met to discuss how and when they could force her to stand down as Prime Minister. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.