Belföld

Költségvetés – 2004 az építés vagy a leépítés éve?

admin

2003. 10. 01. 17:00

Habár időre elkészült a tervezet, nem lesz zökkenőmentes a jövő év költségvetésének elfogadtatása. Sokan nehezményezik, hogy az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza.

A sarokszámok összhangban vannak a pénzügyi tárca korábbi optimizmusával, az államháztartás tervezett hiánya jövőre 738 milliárd forint, megfelel a 3,8 százalékos GDP arányos elképzeléseknek. A költségvetés két oldalán a bevételek 14 százalékos, míg a kiadások 12 százalékos növekedésére számít a tárca.

 Varga Mihály: a leépítés éve lesz

A jövő év a leépítés éve lesz – mondta Varga Mihály a 2004. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott, hogy egy növekvő, drága, túlburjánzó állam képe rajzolódik ki az előterjesztésből, és továbbra sem látszik, hogy a kormány rendelkezne gazdaságpolitikai koncepcióval. A politikus felhívta a figyelmet, hogy tíz éve nem volt olyan adóemelés, mint amilyen jövőre várható. Varga Mihály szerint a költségvetés a három “e”, az “elvesz, elad, eladósít” jegyében fogant. Rámutatott, hogy a jövedelemcentralizáció mértéke 43 helyett 44,4 százalékra nő. “Azaz többet von el mindannyiunktól az állam, mint korábban” – fűzte hozzá. A politikus szerint az előterjesztés eladósítja az önkormányzatokat. “A javaslat az országot is jelentős mértékben eladósítja” – szögezte le.

A törvényjavaslat bemutatásakor László Csaba kormányzati prioritásváltásról beszélt, ugyanakkor elmondta, hogy a költségvetés új hangsúlyait a kiadások átcsoportosításából finanszírozzák. A tervezet részletezi, hogy a kormányzat 2004-es célkitűzései: az országos közúthálózat fejlesztése, az uniós programokhoz szükséges, a kormányzat társfinanszírozását jelentő kötelezettségvállalások finanszírozási hátterének a megteremtése, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalát javító beruházások és korszerűsítési reform, illetve a legrászorultabb rétegek támogatása. Az utóbbi cél alatt értendő a nyugdíjak emelése, a családi pótlék reálértékének megtartása, a lakástámogatások növekedése, illetve az ingyenes tankönyvellátás és étkeztetés.

Önkormányzati források: kiadások új köntösben

A 2004-es tervezetből azonban már kitűnik, hogy a pénzügyi tárca sokoldalú terve gyakran ugyanazokat a kiadásokat fogalmazza meg többször, csak más köntösben. Például a metróépítés, amelyre időarányosan 15,8 milliárd forintot különítenek el, egyszerre dobja meg a fejlesztési, beruházási pénzek kimutatását (a tárca „Az építések éve” szlogennel látta el jövő évi céljait), ugyanakkor az önkormányzatok 88,9 milliárd forintos jövő évi forrásnövekményében is meghatározó tételként szerepel.

Tartozik a kormány 

Az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságának fideszes elnöke szerint 250-300, míg a testület szocialista alelnöke szerint 130 milliárd forint hiányzik a jövő évi költségvetési javaslat önkormányzatokat érintő részéből a 2003. évi 1131 milliárd forinthoz képest. Kovács Zoltán (Fidesz) bizottsági elnök szerint a kormány adósa az önkormányzatoknak az elmúlt évi közalkalmazotti béremelés egy részének fedezetével, 120 milliárd forinttal. A politikus szerint Lamperth Mónika belügyminiszter korábban ígéretet tett arra is, hogy 50-50 milliárd forintot kapnak a helyhatóságok felzárkóztatási, illetve fejlesztési célokra. Úgy látja, további 30-80 milliárd forintra lenne szükség a “szinten maradáshoz”. Az önkormányzatok rosszabb helyzetbe kerülnek jövőre, mint az idén – mondta Kovács Zoltán. Közlése szerint ezen az állásponton van az önkormányzati szervezetek többsége, valamint Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester is. Jauernik István (MSZP), a bizottság alelnöke szerint az önkormányzatok bevételeit a központi költségvetésben mintegy 130 milliárd forinttal kellene növelni az idei évhez képest. Elmondta: számít arra, hogy a jelenlegi előirányzat a tárgyalások során növekedni fog. Az MSZP-s politikus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, “tudomásul kell venni a jövő évi költségvetési lehetőségeket”. Véleménye szerint a decemberi végszavazásáig reális esély van arra, hogy a szükséges növekményhez megtalálják a forrásokat. “Egyértelmű, hogy ha forrásokat találunk az adótörvényeknél, akkor az az önkormányzati büdzsét fogja növelni” – mondta Jauernik István.

Nemhiába jelezte azonnal a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Fidesz önkormányzati tagozata, hogy 250-300 milliárd forinttal kevesebb jut az önkormányzatoknak, mint azt igényeik diktálnák. Az SZDSZ képviselői egyenesen azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben az önkormányzati támogatások a javaslat szerint maradnak, nem szavazzák meg a költségvetést. László Csaba a neheztelésekre azt válaszolta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy tévedésben vannak, akik úgy gondolják, hogy az önkormányzatok forrásai megcsappannak, hiszen a normatív támogatások mellett figyelembe kell venni a fejlesztési támogatásokat, illetve az önkormányzatokhoz visszautalt személyi jövedelemadó megnövekedett összegét.

A törvényjavaslatból annyi tűnik ki, hogy az önkormányzatok 2004-ben az ideinél 5,2 százalékkal több pénzzel, összesen 2510 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A költségvetés ebből 1220 milliárd forintot áll – beleszámítva az SZJA átengedését is – tehát 7,9 százalékkal bővül a központi kormányzat hozzájárulása.

A növekmény bontását nézve ugyanakkor kétségek merülhetnek fel a kormányzat elkötelezettségét illetően, hiszen a felsorolt tételek közül kevés szolgálná az önkormányzatok közszolgáltatási színvonalának javulását vagy a korszerűsítési reformot. Sokkal inkább tetten érhető a központi kormányzat saját jóléti és béremelési céljait finanszírozó forráselosztás.


A 88,9 milliárd forintból alig egymilliárd többlet jut például a szolgáltatásszervezés elősegítésére, míg a köztisztviselői béremelés 4 milliárd, a polgármesterek béremelése 7,4 milliárd, a bérekhez kapcsolódó kiegészítő támogatások 4 milliárd forintot visznek el a büszkén bejelentett önkormányzati növekményből. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások – amelyek feltehetőleg jelentős részben a családi pótlék, a lakástámogatási szociálpolitikai kedvezmény, illetve a gyes növekvő kifizetését finanszírozzák – 9,9 milliárd forintos növekménye automatikusan elmegy a központi kormányzat többlet-elhatározásaira.

 Gyerekköltségvetés

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy jövőre a gyermek és ifjúsági célú kiadások 9,3 százalékkal, mintegy 100 milliárd forinttal nőnek. Összegük 1147 milliárd forintot tesz ki, az összes költségvetési kiadás 19 százalékát. Ezen belül a tankönyvtámogatás 53 százalékkal, 8,2 milliárd forintra, a gyermekétkeztetés támogatása 30 százalékkal 27,8 milliárd forintra, az anyasági ellátások 25 százalékkal 27 milliárd forintra, a lakásépítési kedvezmény 22 százalékkal 49,3 milliárd forintra, a gyermekvédelmi támogatás 8 százalékkal 46,6 milliárd forintra, a családi pótlék 7 százalékkal 187,5 milliárd forintra és a gyermekgondozási, valamint egyéb családi támogatások értéke 12 százalékkal 143,9 milliárd forintra emelkedik.

A jóléti fordulat



A 2004. évi költségvetés tervezete a kormány „jóléti fordulatának” a nyomát viseli magán. A nyugdíjak reálértéke azonban az idei 7,7 százalékos növekedés után jövőre csak 2,5 százalékkal emelkedik. A 2,5 százalékos reálértelemben vett javulás ugyan 8,4 százalékos nominális emelkedést takar, de az 5,8 százalékos infláció sokat levesz a nyugdíjnövekedés valós értékéből.

A családi pótlék összege úgy nő, hogy megőrzi a támogatás reálértékét. Az anyasági támogatás és a gyes jövőre 6,3 százalékkal emelkedik, és bővül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke is. 

A kormány jövő áprilisban ismét emeli a vissza nem térítendő szociálpolitikai kedvezmény összegét. A lakásépítési kedvezmény összege egy gyermek után a jelenlegi 500 ezer forinttal szemben 800 ezer forint, két gyermek után 1 millió 600 ezer forinttal szemben 2 millió forint lesz. Három gyermek után a szocpol a jelenlegi 2 millió 700 ezer forintról 3 millió 200 ezer forintra nő. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a két gyermek után járó kedvezményt az állam jövőre is megelőlegezi a gyermeket vállaló fiatal házaspároknak.

Adó: nyer és veszít a költségvetés

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a személyi jövedelemadóból az idén várható 1346 milliárd forintos bevétel jövőre 1502 milliárd forintra nő. Az összeállítás az idén 439 milliárd forintos társaságiadó-bevétellel számol, ami jövőre 465 milliárd forintot ér el a tervek szerint. Az eva-bevétel az idén 33 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig 55 milliárd forintra emelkedik. 

 Pozitív áfa-hatás

A 0 százalékos áfakulcs 5 százalékra emelése 31 milliárd forinttal gazdagítja a jövő évi költségvetést. A 12 százalékos kedvezményes kulcs megemelése 15 százalékra összesen 96 milliárd forintot, a villamos energia normál kulcsba való átsorolás 32 milliárd forintot, míg az adóbeszedés hatékonyabbá tétele 40 milliárd forintot hoz bevételként.

Az államháztartás áfa-bevételei az idei várható 1670 milliárd forintról 1893 milliárd forintra nőnek. A fogyasztási, regisztrációs adóból származó bevételek az idén 56 milliárd forintot tesznek ki várhatóan, jövőre pedig 62 milliárd forintra bővülnek. A jövedéki adóból az idén 593 milliárd forint bevétellel számolnak, ami jövőre elérheti a 661 milliárd forintot.

A 14 százalékos jövő évi adótöbblet részben a személyi jövedelemadójóvoltából valósul meg. Bár az szja általánosan csökken, a kedvezmények, illetve a kedvezményezettek körének szűkítésével a befizetett adók mértéke 11,5 százalékkal lesz magasabb 2004-ben az idei összeghez képest.

A javaslatban szereplő becslés szerint az adózás szabályozásainak megváltoztatása nélkül 34 milliárd forinttal több kerülne jövőre az államkasszába. Ebből az adótábla módosítása 187 milliárd forintot visz el,




míg a költségvetés többletbevételhez jut a nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény, a befektetési adóhitel, a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményének megszűntetése és a cégautó-adó emelése révén. A társasági adó kulcsának csökkentése miatt 45,3 milliárd forinttól esik el a büdzsé, míg az eva-határ felemelése után plusz 9,9 milliárd forintra számítanak.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.