Belföld

Költségvetés – 2004 az építés vagy a leépítés éve?

Habár időre elkészült a tervezet, nem lesz zökkenőmentes a jövő év költségvetésének elfogadtatása. Sokan nehezményezik, hogy az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza.

A sarokszámok összhangban vannak a pénzügyi tárca korábbi optimizmusával, az államháztartás tervezett hiánya jövőre 738 milliárd forint, megfelel a 3,8 százalékos GDP arányos elképzeléseknek. A költségvetés két oldalán a bevételek 14 százalékos, míg a kiadások 12 százalékos növekedésére számít a tárca.

 Varga Mihály: a leépítés éve lesz

A jövő év a leépítés éve lesz – mondta Varga Mihály a 2004. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott, hogy egy növekvő, drága, túlburjánzó állam képe rajzolódik ki az előterjesztésből, és továbbra sem látszik, hogy a kormány rendelkezne gazdaságpolitikai koncepcióval. A politikus felhívta a figyelmet, hogy tíz éve nem volt olyan adóemelés, mint amilyen jövőre várható. Varga Mihály szerint a költségvetés a három “e”, az “elvesz, elad, eladósít” jegyében fogant. Rámutatott, hogy a jövedelemcentralizáció mértéke 43 helyett 44,4 százalékra nő. “Azaz többet von el mindannyiunktól az állam, mint korábban” – fűzte hozzá. A politikus szerint az előterjesztés eladósítja az önkormányzatokat. “A javaslat az országot is jelentős mértékben eladósítja” – szögezte le.

A törvényjavaslat bemutatásakor László Csaba kormányzati prioritásváltásról beszélt, ugyanakkor elmondta, hogy a költségvetés új hangsúlyait a kiadások átcsoportosításából finanszírozzák. A tervezet részletezi, hogy a kormányzat 2004-es célkitűzései: az országos közúthálózat fejlesztése, az uniós programokhoz szükséges, a kormányzat társfinanszírozását jelentő kötelezettségvállalások finanszírozási hátterének a megteremtése, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalát javító beruházások és korszerűsítési reform, illetve a legrászorultabb rétegek támogatása. Az utóbbi cél alatt értendő a nyugdíjak emelése, a családi pótlék reálértékének megtartása, a lakástámogatások növekedése, illetve az ingyenes tankönyvellátás és étkeztetés.

Önkormányzati források: kiadások új köntösben

A 2004-es tervezetből azonban már kitűnik, hogy a pénzügyi tárca sokoldalú terve gyakran ugyanazokat a kiadásokat fogalmazza meg többször, csak más köntösben. Például a metróépítés, amelyre időarányosan 15,8 milliárd forintot különítenek el, egyszerre dobja meg a fejlesztési, beruházási pénzek kimutatását (a tárca „Az építések éve” szlogennel látta el jövő évi céljait), ugyanakkor az önkormányzatok 88,9 milliárd forintos jövő évi forrásnövekményében is meghatározó tételként szerepel.

Tartozik a kormány 

Az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságának fideszes elnöke szerint 250-300, míg a testület szocialista alelnöke szerint 130 milliárd forint hiányzik a jövő évi költségvetési javaslat önkormányzatokat érintő részéből a 2003. évi 1131 milliárd forinthoz képest. Kovács Zoltán (Fidesz) bizottsági elnök szerint a kormány adósa az önkormányzatoknak az elmúlt évi közalkalmazotti béremelés egy részének fedezetével, 120 milliárd forinttal. A politikus szerint Lamperth Mónika belügyminiszter korábban ígéretet tett arra is, hogy 50-50 milliárd forintot kapnak a helyhatóságok felzárkóztatási, illetve fejlesztési célokra. Úgy látja, további 30-80 milliárd forintra lenne szükség a “szinten maradáshoz”. Az önkormányzatok rosszabb helyzetbe kerülnek jövőre, mint az idén – mondta Kovács Zoltán. Közlése szerint ezen az állásponton van az önkormányzati szervezetek többsége, valamint Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester is. Jauernik István (MSZP), a bizottság alelnöke szerint az önkormányzatok bevételeit a központi költségvetésben mintegy 130 milliárd forinttal kellene növelni az idei évhez képest. Elmondta: számít arra, hogy a jelenlegi előirányzat a tárgyalások során növekedni fog. Az MSZP-s politikus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, “tudomásul kell venni a jövő évi költségvetési lehetőségeket”. Véleménye szerint a decemberi végszavazásáig reális esély van arra, hogy a szükséges növekményhez megtalálják a forrásokat. “Egyértelmű, hogy ha forrásokat találunk az adótörvényeknél, akkor az az önkormányzati büdzsét fogja növelni” – mondta Jauernik István.

Nemhiába jelezte azonnal a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Fidesz önkormányzati tagozata, hogy 250-300 milliárd forinttal kevesebb jut az önkormányzatoknak, mint azt igényeik diktálnák. Az SZDSZ képviselői egyenesen azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben az önkormányzati támogatások a javaslat szerint maradnak, nem szavazzák meg a költségvetést. László Csaba a neheztelésekre azt válaszolta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy tévedésben vannak, akik úgy gondolják, hogy az önkormányzatok forrásai megcsappannak, hiszen a normatív támogatások mellett figyelembe kell venni a fejlesztési támogatásokat, illetve az önkormányzatokhoz visszautalt személyi jövedelemadó megnövekedett összegét.

A törvényjavaslatból annyi tűnik ki, hogy az önkormányzatok 2004-ben az ideinél 5,2 százalékkal több pénzzel, összesen 2510 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A költségvetés ebből 1220 milliárd forintot áll – beleszámítva az SZJA átengedését is – tehát 7,9 százalékkal bővül a központi kormányzat hozzájárulása.

A növekmény bontását nézve ugyanakkor kétségek merülhetnek fel a kormányzat elkötelezettségét illetően, hiszen a felsorolt tételek közül kevés szolgálná az önkormányzatok közszolgáltatási színvonalának javulását vagy a korszerűsítési reformot. Sokkal inkább tetten érhető a központi kormányzat saját jóléti és béremelési céljait finanszírozó forráselosztás.


A 88,9 milliárd forintból alig egymilliárd többlet jut például a szolgáltatásszervezés elősegítésére, míg a köztisztviselői béremelés 4 milliárd, a polgármesterek béremelése 7,4 milliárd, a bérekhez kapcsolódó kiegészítő támogatások 4 milliárd forintot visznek el a büszkén bejelentett önkormányzati növekményből. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások – amelyek feltehetőleg jelentős részben a családi pótlék, a lakástámogatási szociálpolitikai kedvezmény, illetve a gyes növekvő kifizetését finanszírozzák – 9,9 milliárd forintos növekménye automatikusan elmegy a központi kormányzat többlet-elhatározásaira.

 Gyerekköltségvetés

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy jövőre a gyermek és ifjúsági célú kiadások 9,3 százalékkal, mintegy 100 milliárd forinttal nőnek. Összegük 1147 milliárd forintot tesz ki, az összes költségvetési kiadás 19 százalékát. Ezen belül a tankönyvtámogatás 53 százalékkal, 8,2 milliárd forintra, a gyermekétkeztetés támogatása 30 százalékkal 27,8 milliárd forintra, az anyasági ellátások 25 százalékkal 27 milliárd forintra, a lakásépítési kedvezmény 22 százalékkal 49,3 milliárd forintra, a gyermekvédelmi támogatás 8 százalékkal 46,6 milliárd forintra, a családi pótlék 7 százalékkal 187,5 milliárd forintra és a gyermekgondozási, valamint egyéb családi támogatások értéke 12 százalékkal 143,9 milliárd forintra emelkedik.

A jóléti fordulat



A 2004. évi költségvetés tervezete a kormány „jóléti fordulatának” a nyomát viseli magán. A nyugdíjak reálértéke azonban az idei 7,7 százalékos növekedés után jövőre csak 2,5 százalékkal emelkedik. A 2,5 százalékos reálértelemben vett javulás ugyan 8,4 százalékos nominális emelkedést takar, de az 5,8 százalékos infláció sokat levesz a nyugdíjnövekedés valós értékéből.

A családi pótlék összege úgy nő, hogy megőrzi a támogatás reálértékét. Az anyasági támogatás és a gyes jövőre 6,3 százalékkal emelkedik, és bővül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke is. 

A kormány jövő áprilisban ismét emeli a vissza nem térítendő szociálpolitikai kedvezmény összegét. A lakásépítési kedvezmény összege egy gyermek után a jelenlegi 500 ezer forinttal szemben 800 ezer forint, két gyermek után 1 millió 600 ezer forinttal szemben 2 millió forint lesz. Három gyermek után a szocpol a jelenlegi 2 millió 700 ezer forintról 3 millió 200 ezer forintra nő. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a két gyermek után járó kedvezményt az állam jövőre is megelőlegezi a gyermeket vállaló fiatal házaspároknak.

Adó: nyer és veszít a költségvetés

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a személyi jövedelemadóból az idén várható 1346 milliárd forintos bevétel jövőre 1502 milliárd forintra nő. Az összeállítás az idén 439 milliárd forintos társaságiadó-bevétellel számol, ami jövőre 465 milliárd forintot ér el a tervek szerint. Az eva-bevétel az idén 33 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig 55 milliárd forintra emelkedik. 

 Pozitív áfa-hatás

A 0 százalékos áfakulcs 5 százalékra emelése 31 milliárd forinttal gazdagítja a jövő évi költségvetést. A 12 százalékos kedvezményes kulcs megemelése 15 százalékra összesen 96 milliárd forintot, a villamos energia normál kulcsba való átsorolás 32 milliárd forintot, míg az adóbeszedés hatékonyabbá tétele 40 milliárd forintot hoz bevételként.

Az államháztartás áfa-bevételei az idei várható 1670 milliárd forintról 1893 milliárd forintra nőnek. A fogyasztási, regisztrációs adóból származó bevételek az idén 56 milliárd forintot tesznek ki várhatóan, jövőre pedig 62 milliárd forintra bővülnek. A jövedéki adóból az idén 593 milliárd forint bevétellel számolnak, ami jövőre elérheti a 661 milliárd forintot.

A 14 százalékos jövő évi adótöbblet részben a személyi jövedelemadójóvoltából valósul meg. Bár az szja általánosan csökken, a kedvezmények, illetve a kedvezményezettek körének szűkítésével a befizetett adók mértéke 11,5 százalékkal lesz magasabb 2004-ben az idei összeghez képest.

A javaslatban szereplő becslés szerint az adózás szabályozásainak megváltoztatása nélkül 34 milliárd forinttal több kerülne jövőre az államkasszába. Ebből az adótábla módosítása 187 milliárd forintot visz el,



Költségvetés – 2004 az építés vagy a leépítés éve? 1


míg a költségvetés többletbevételhez jut a nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény, a befektetési adóhitel, a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményének megszűntetése és a cégautó-adó emelése révén. A társasági adó kulcsának csökkentése miatt 45,3 milliárd forinttól esik el a büdzsé, míg az eva-határ felemelése után plusz 9,9 milliárd forintra számítanak.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.