Az oktatási tárca a közelmúltban 300 millió forintot osztott szét az egyetemek és főiskolák között. Az összegből az intézmények nagyságuk szerint differenciáltan részesültek, valamint figyelembe vették, hogy mire volt szükségük a kreditrendszer elindításához.
Tavaly a felsőoktatási intézmények mintegy 60 százaléka állt át a vonatkozó rendelkezések szerint a kredit-rendszerre. A többi intézményben az egyéves halasztást az indokolta, hogy az informatikai háttér nem minden egyetemen és főiskolán volt megfelelő – közölte Mang Béla. A kreditrendszer a hallgatói munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál. A kredit (kreditpont) a tantervben szereplő valamely kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tárgyra fordítandó munkamennyiség relatív mérőszáma.
A tárgy elsajátításához szükséges munkamennyiségbe a tárgy előadásain, tantermi gyakorlatain, laboratóriumi gyakorlatain való aktív részvételen kívül beleértik a hallgató egyéni (könyvtárban, otthon végzett) munkáját, a vizsgára készülést is. A tárgyhoz rendelt kreditponton (mennyiségi mutató) túlmenően a hallgató a tárgy eredményes teljesítésekor érdemjegyet (minőségi mutató) is kap.
A kreditrendszer bevezetéséről szóló, 2000 novemberében napvilágot látott kormányrendelet hangsúlyosan és következetesen alkalmazza az európai kreditrendszer (ECTS) elveit a magyarországi viszonyokra. Így egy kreditpont 30 hallgatói tanulmányi munkaórával, egy szemeszter teljesítése átlagosan 30 kreditponttal egyenértékű. A hallgató egy félév alatt egy szemeszternek megfelelő 30 kreditpontnál többet és kevesebbet is teljesíthet.
Egy adott szak tantervében meg kell határozni a kötelező tárgyak arányát, míg a szabadon választható tárgyak aránya a teljes képzésben szakonként változhat. A rugalmas kreditrendszerű képzésben a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása (a hallgató az átlagosnál gyorsabb előrehaladási ütemet is választhat, és lerövidítheti a tanulmányi idejét), hanem motiválni kell a hallgatót arra, hogy minél rövidebb idő alatt és minél jobb érdemjegyekkel fejezze be tanulmányait.
Ezt segíti elő, ha minden félév után kiszámítják a hallgató kreditindexét (a teljesített tárgyak kreditpontjának és érdemjegyének szorzatából képezett összeget az átlagos ütemű előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő 30 kreditponttal osztják), s akik a lista élén állnak, jelentős összegű ösztöndíjban részesülnek, a lista második felére kerülők viszont egyáltalán nem kapnak ösztöndíjat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
