Belföld

Adócsökkentés – halogatják a döntést, eltörlik az adóhitelt

Elmaradt a koalíciós egyeztetés, de nem marad el az adócsökkentés – ígérte Kuncze Gábor az MTV-nek nyilatkozva. Az adóhitel eltörlése viszont sokakat érzékenyen érint.

Mégsem fért bele a miniszterelnök és a koalíciós partnerek idejébe a végleges adótábla és a csökkenő kulcsok fedezetének szerda délutánra tervezett elfogadása, pedig a megoldásra már csaknem egy ország vár kíváncsian. A sűrű hét átírta a menetrendet, időpontok torlódtak, így a kieső 150 milliárd forintnyi bevételt ellensúlyozó tételek még napokig homályban maradnak.


Adócsökkentés – halogatják a döntést, eltörlik az adóhitelt 1

Kuncze Gábor

Rosszul tervezett kiadások

Nem szabad feneketlen zsáknak tekinteni a költségvetést, meg kell fogni a kiadásokat, sőt azokat eleve a tavaly novemberben elfogadott alacsonyabb adóbevételekhez kellett volna igazítani – fogalmazott Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az MTV szerda esti, illetve a Napkelte ma reggeli műsorában. Mindazonáltal biztosan lesz adócsökkentés – erősítette meg újfent a szabaddemokrata politikus –, és nem csak a kulcsok, hanem a sávhatárok is az adózók előnyére fognak változni.

Kuncze szerint nincs szó negyedik adókulcs bevezetéséről (amivel a magas jövedelműeket, évi 6 millió forint felett 48-50 százalékos adóval sújtanák), hosszú távon inkább a további egyszerűsítés irányába kellene haladni. A nemzetközi tendencia is ez, Szlovákiában például jövőre már csak egyetlen (19 százalékos) kulccsal adóznak az állampolgárok.

Amennyiben a 2002. novemberében elfogadott adótábla valóban véglegessé válik, akkor a mostani 20, 30 és 40 százalékos szja-kulcsok helyébe 18, 26 és 38 százalékosak lépnének, valamint emelkednének a jövedelemhatárok. Az alsó kulccsal évi 800 ezer forintig, a középsővel pedig 1,5 millió forintig kellene kalkulálni (a jelenlegi 600 ezer és 1,2 millió helyett). Ezáltal 150 milliárd forinttal megrövidülne a költségvetés, de egyúttal ugyanennyivel több maradna az adófizetők zsebében – hangsúlyozta a pártelnök.

A minisztérium nem tud róla?

A Bamosz elnöke szerint a javaslat rövid távon semmilyen terhet nem róna a költségvetésre, hiszen nem új adókedvezményről lenne szó, hanem csak az eddigi lehetőségek kiszélesítéséről. Fatér Gyula elmondása szerint a PM-mel folytatott eddigi konzultációkon szakmai ellenérvek nem vetődtek fel, így a szervezet bízik abban, hogy az indítvány szerepelni fog kormány-előterjesztésben is. Megkérdeztük a pénzügyi tárca illetékeseit, ám ők egyelőre nem foglalkoztak a kérdéssel. Mint megtudtuk, hivatalosan csak a tegnap délutáni postával kapták kézhez a javaslatot, amit megvizsgálnak, ha arra érdemesnek találják.  

Adóhitel helyett – lesz valami más?

Az már eldöntöttnek tűnik (az utóbbi hetek ki- és visszaszivárgásai alapján mérget azért ne vegyünk rá), hogy az adóhitel intézménye jövőre megszűnne. Az eredetileg is átmeneti ösztönzőeszköznek tekintett adóhitelt tehát legkésőbb 2007. március 20-ig vissza kell majd fizetnie az igénybevevő befektetőknek. A Pénzügyminisztérium korábban nyilvánosságra hozott javaslata szerint nem a teljes összeget, abban az esetben, ha azt a 2007-es határidőnél hamarabb teszi meg a befektető. Legjobban azok járnak, akik már jövőre törlesztik adósságukat, nekik csaknem a felét (45 százalékát) elengedik. A kedvezmények az évek során folyamatosan csökkennek, 2006-ban már csak 10 százalékkal alacsonyabb hitelt kell majd törleszteni.

Az adóhitel eltörlése mintegy 25-30 ezer magánszemélyt érint, közülük a legérzékenyebben a közvetlen részvényvásárlókat és a befektetési jegyek tulajdonosait. A Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) épp ezért javaslatot dolgozott ki a pénzügyi tárca számára, amelyben a befeketetési jegyek versenyhátrányának megszüntetéséért lobbizik. (A részvénybefektetők hasonló érdekeit tudomásunk szerint egyelőre semmilyen szervezet nem karolta föl.) Fatér Gyula elnök szerint ugyanis a jegytulajdonosok érezhető hátrányba kerülnek a hosszú távú biztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokkal szemben, mivel a befektetési alap válik az egyetlen olyan intézményesített befektetési formává, amelyet semmilyen adókedvezmény nem ösztönöz.

Az életbiztosítások mintájára

A Bamosz a versenysemlegesség jegyében az életbiztosítások és nyugdíjpénztárak adószabályaival egységes ösztönző rendszer bevezetését látná szükségesnek (az erről szóló javaslatot már júniusban benyújtották a PM-nek). Ennek megfelelően az éves befektetés 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint levonható lenne a személyi jövedelemadóból, de ez esetben is legalább tíz évre „le kellene kötni” a befektetést. Ez ugyan ma még nem jellemző a jegytulajdonosok körében, általában 3-5 évnél tovább nem szokták az alapokban tartani pénzüket, de a szabályozás ilyetén kibővítése ösztönözhetné a hosszú távú megtakarításokat, ami a kormánynak is érdeke – fogalmazott Fatér Gyula.

Az adókedvezmény igénybevételéhez elkülönített értékpapírszámlán kellene nyilvántartani a legalább tíz évre szánt pénzeket. (Az adminisztrációhoz a mostani tőkeszámla rendszere nyújtaná a technikai hátteret.) Innen kivenni csak büntetőkamat, illetve az adókedvezmény visszafizetésének terhe mellett lehetne. Az alapok közötti átcsoportosításra ugyanakkor továbbra is mód nyílna, ez nem számítana pénzkivétnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.