Belföld

Adócsökkentés – halogatják a döntést, eltörlik az adóhitelt

admin

2003. 09. 04. 10:11

Elmaradt a koalíciós egyeztetés, de nem marad el az adócsökkentés – ígérte Kuncze Gábor az MTV-nek nyilatkozva. Az adóhitel eltörlése viszont sokakat érzékenyen érint.

Mégsem fért bele a miniszterelnök és a koalíciós partnerek idejébe a végleges adótábla és a csökkenő kulcsok fedezetének szerda délutánra tervezett elfogadása, pedig a megoldásra már csaknem egy ország vár kíváncsian. A sűrű hét átírta a menetrendet, időpontok torlódtak, így a kieső 150 milliárd forintnyi bevételt ellensúlyozó tételek még napokig homályban maradnak.


Kuncze Gábor

Rosszul tervezett kiadások

Nem szabad feneketlen zsáknak tekinteni a költségvetést, meg kell fogni a kiadásokat, sőt azokat eleve a tavaly novemberben elfogadott alacsonyabb adóbevételekhez kellett volna igazítani – fogalmazott Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az MTV szerda esti, illetve a Napkelte ma reggeli műsorában. Mindazonáltal biztosan lesz adócsökkentés – erősítette meg újfent a szabaddemokrata politikus –, és nem csak a kulcsok, hanem a sávhatárok is az adózók előnyére fognak változni.

Kuncze szerint nincs szó negyedik adókulcs bevezetéséről (amivel a magas jövedelműeket, évi 6 millió forint felett 48-50 százalékos adóval sújtanák), hosszú távon inkább a további egyszerűsítés irányába kellene haladni. A nemzetközi tendencia is ez, Szlovákiában például jövőre már csak egyetlen (19 százalékos) kulccsal adóznak az állampolgárok.

Amennyiben a 2002. novemberében elfogadott adótábla valóban véglegessé válik, akkor a mostani 20, 30 és 40 százalékos szja-kulcsok helyébe 18, 26 és 38 százalékosak lépnének, valamint emelkednének a jövedelemhatárok. Az alsó kulccsal évi 800 ezer forintig, a középsővel pedig 1,5 millió forintig kellene kalkulálni (a jelenlegi 600 ezer és 1,2 millió helyett). Ezáltal 150 milliárd forinttal megrövidülne a költségvetés, de egyúttal ugyanennyivel több maradna az adófizetők zsebében – hangsúlyozta a pártelnök.

A minisztérium nem tud róla?

A Bamosz elnöke szerint a javaslat rövid távon semmilyen terhet nem róna a költségvetésre, hiszen nem új adókedvezményről lenne szó, hanem csak az eddigi lehetőségek kiszélesítéséről. Fatér Gyula elmondása szerint a PM-mel folytatott eddigi konzultációkon szakmai ellenérvek nem vetődtek fel, így a szervezet bízik abban, hogy az indítvány szerepelni fog kormány-előterjesztésben is. Megkérdeztük a pénzügyi tárca illetékeseit, ám ők egyelőre nem foglalkoztak a kérdéssel. Mint megtudtuk, hivatalosan csak a tegnap délutáni postával kapták kézhez a javaslatot, amit megvizsgálnak, ha arra érdemesnek találják.  

Adóhitel helyett – lesz valami más?

Az már eldöntöttnek tűnik (az utóbbi hetek ki- és visszaszivárgásai alapján mérget azért ne vegyünk rá), hogy az adóhitel intézménye jövőre megszűnne. Az eredetileg is átmeneti ösztönzőeszköznek tekintett adóhitelt tehát legkésőbb 2007. március 20-ig vissza kell majd fizetnie az igénybevevő befektetőknek. A Pénzügyminisztérium korábban nyilvánosságra hozott javaslata szerint nem a teljes összeget, abban az esetben, ha azt a 2007-es határidőnél hamarabb teszi meg a befektető. Legjobban azok járnak, akik már jövőre törlesztik adósságukat, nekik csaknem a felét (45 százalékát) elengedik. A kedvezmények az évek során folyamatosan csökkennek, 2006-ban már csak 10 százalékkal alacsonyabb hitelt kell majd törleszteni.

Az adóhitel eltörlése mintegy 25-30 ezer magánszemélyt érint, közülük a legérzékenyebben a közvetlen részvényvásárlókat és a befektetési jegyek tulajdonosait. A Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) épp ezért javaslatot dolgozott ki a pénzügyi tárca számára, amelyben a befeketetési jegyek versenyhátrányának megszüntetéséért lobbizik. (A részvénybefektetők hasonló érdekeit tudomásunk szerint egyelőre semmilyen szervezet nem karolta föl.) Fatér Gyula elnök szerint ugyanis a jegytulajdonosok érezhető hátrányba kerülnek a hosszú távú biztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokkal szemben, mivel a befektetési alap válik az egyetlen olyan intézményesített befektetési formává, amelyet semmilyen adókedvezmény nem ösztönöz.

Az életbiztosítások mintájára

A Bamosz a versenysemlegesség jegyében az életbiztosítások és nyugdíjpénztárak adószabályaival egységes ösztönző rendszer bevezetését látná szükségesnek (az erről szóló javaslatot már júniusban benyújtották a PM-nek). Ennek megfelelően az éves befektetés 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint levonható lenne a személyi jövedelemadóból, de ez esetben is legalább tíz évre „le kellene kötni” a befektetést. Ez ugyan ma még nem jellemző a jegytulajdonosok körében, általában 3-5 évnél tovább nem szokták az alapokban tartani pénzüket, de a szabályozás ilyetén kibővítése ösztönözhetné a hosszú távú megtakarításokat, ami a kormánynak is érdeke – fogalmazott Fatér Gyula.

Az adókedvezmény igénybevételéhez elkülönített értékpapírszámlán kellene nyilvántartani a legalább tíz évre szánt pénzeket. (Az adminisztrációhoz a mostani tőkeszámla rendszere nyújtaná a technikai hátteret.) Innen kivenni csak büntetőkamat, illetve az adókedvezmény visszafizetésének terhe mellett lehetne. Az alapok közötti átcsoportosításra ugyanakkor továbbra is mód nyílna, ez nem számítana pénzkivétnek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.