A bizottság tavasszal még azt várta, hogy az eurózóna egészében 2,5 százalékos lesz a deficit. Párizs hétfőn értesítette a bizottságot, hogy idén várhatóan 4 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiány, és Thomas emlékeztetett arra, hogy ez lényegesen magasabb annál, amit júniusban a francia pénzügyminiszter uniós kollégáinak jelzett. Párizs, ígéretével ellentétben, mindeddig nem tett komolyabb erőfeszítést a hiány leszorítására – tette hozzá a szóvivő.
Noelle Lenoir, a párizsi kormány Európa-ügyi minisztere ugyanakkor közölte, hogy Franciaország jövőre is nehezen tudja számottevően lejjebb szorítani a hiányt. A francia deficit már tavaly is a GDP 3,1 százalékára rúgott, ugyancsak meghaladva a maastrichti plafont. Francis Mer francia pénzügyminiszter bejelentése szerint az államháztartási hiány azért lépi túl jócskán az év elején prognosztizált 3,4 százalékos arányt, mert a gazdaság annyira lelassult az első félévben, hogy biztosan nem érhető el az ez évre várt 2-2,5 százalékos GDP-növekedés.
Az eurózóna gazdaságilag legerősebb állama, Németország ugyancsak a stabilitási paktum rugalmasabb értelmezését szeretné elérni, és ebben várhatóan partnere lesz az EU soros elnöki tisztét betöltő Olaszország is, amely az elemzők szerint nehezen tudja idén 3 százalék alatt tartani a hiányt – írja a NAPI Gazdaság.