Belföld

Tőzsdei jóslatok – merre mozognak az indexek?

A múlt adatai alapján sokszor próbálnak az elemzők periodikus változásokat megfigyelni. Ősszel, mondják, lefelé mozognak az indexek. De mire számítsunk idén?

Statisztikusok hada elemzi a tőzsdei tendenciákat szerte a világon, és hosszú távú idősoraikból a jövőre nézve is megpróbálnak előrejelzésekkel élni. Azt mondják, az év harmadik negyede általában visszaesést hoz (a



Tőzsdei jóslatok – merre mozognak az indexek? 1

A nagyításhoz kattintson az ábrára!


Nasdaq például 2001-ben 16,2 százalékot, 2002-ben 19,2 százalékot esett augusztus és október között), szerintük ez az idén sem lesz másképp. A tőzsdei elemzők többsége mondvacsináltnak tartja az efféle okoskodást. Viszont a legfontosabb indexek idén március óta tartó erősödése láttán egyre többen tartanak valószínűnek korrekciót.

Hogyan értelmezzük?

 

Az indexek a bázisidőszakban meghatározott portfólió akkori állapotához képest mutatják az eltelt időszakban bekövetkezett változásokat. Az indexek bázisidőszaki értékét leggyakrabban ezerben határozzák meg (a BUX-ét is), de létezik 100-as, 10 000-es és egyéb köztes kiindulópont is. A BUX 8000 pontos értéke tehát elméletileg azt jelenti, hogy, ha valaki az index számításának kezdetén (1991. január 2-án) a BUX kosarának megfelelő összetételű részvénycsomagot vásárolt össze, majd az indexkosár összes változásakor annak megfelelően módosította ezt a portfóliót, akkor részvényeinek értéke mostanra megnyolcszorozódott. Az indexkosár módosítására azért van szükség, mert időről időre változik a kereskedésben szereplő részvények köre, kivezetésekre és új bevezetésekre kerül sor. A kosarat ezért jellemzően évente kétszer felülvizsgálják (a BÉT mutatóját márciusban és szeptemberben), ami ugyan torzítja a korábbi időszakokkal való összevetést, de a benchmark-funkciót jobban képes betölteni. Az indexek napi változását leginkább az előző napi záróértékhez szokás viszonyítani, és célszerű százalékban kifejezni.  

Miért fontosak az indexek?



A tőzsdeindexek alakulása kulcskérdés egy-egy értékpapírpiac megítélése szempontjából. Az adott piac egészét reprezentáló mintaportfólió (részvénykosár) értékének változását mutatják, így alkalmasak a piacra (vagy részpiacra) jellemző árfolyammozgások időbeli, illetve az egyes piacok teljesítményének összehasonlítására. Az index által képviselt mintaportfólió ezenkívül referenciaként szolgál az adott piacon befektetők számára, saját befektetéseiken elért hozamuk megítéléséhez.

Különbség van az indexek között a tekintetben, hogy az indexkosár az adott piac valamennyi részvényét, vagy csak a leglikvidebb, vezető részvényeket (blue-chip index), esetleg valamely ágazat papírjait tartalmazza-e. A befektetők által leginkább követett indexek a szűkebb kategóriákba tartoznak, sokan „passzív befektetőként” egy, az indexnek megfelelő mintaportfólió kialakításával igyekeznek kiaknázni az adott piactól vagy szektortól elvárt lehetőségeket. Az indexben nem szereplő részvények likviditása rendszerint sokkal kisebb, volatilisebb árfolyammozgásuk miatt a spekulánsok kedvencei.

A részvénypiacok nagyságától függően az indexkosárban szereplő részvények száma is eltérő: jelemzően 20-40 közé esik, de létezik 100 tagú index is (például a londoni FTSE). A budapesti tőzsdeindexben szereplő papírok száma időről időre változó, minimum 12, maximum 25. Jelenleg 13 részvénytagjával a világ egyik „legsoványabb” indexe.

Az indextagok általában a részvények kapitalizációjának megfelelő súlyozással szerepelnek a kosárban. A kapitalizációt egyre gyakrabban a közkézhányaddal (a piacon ténylegesen forgó részvénymennyiséggel) korrigálják annak érdekében, hogy az index még jobban leképezze azt a részvénytömeget, amellyel a tőzsdén valójában kereskednek. Így van ez például a BUX esetében is. Ugyanakkor a legrégebbi (1896 óta használatos!) és egyik legtöbbet hivatkozott Dow Jones Industrial Average (DJIA) semmiféle súlyozást nem alkalmaz, a kosarában szereplő valamennyi részvény azonos súllyal szerepel.

A legfontosabb indexek 

• D AX – Frankfurt
• Hang Seng – Hong Kong
• FTSE-100 – London
• DJI A – New York
• Nasdaq – New York
• Standard & Poor’s 500 – New York
• C AC 40 – Párizs
• Nikkei 225 – Tokió
• Mexbol – Mexikóváros
• Moscow Times – Moszkva
• PX-50 – Prága
• S AX – Pozsony
• WIG – Varsó 

A „leghibbantabb” játék

Az index alapú határidős és opciós kontraktusok szerte a világon a derivatív piacok meghatározó termékei. A BUX alapú határidős kontraktus például néhány évvel ezelőtt még a BÉT származékos forgalmának 90 százalékát adta. A többi termék előretörésével azóta kissé csökkent jelentősége, de máig a piac egyik fontos szegmense, 2003. első felében például árfolyamértéken 500 millió eurónyi volt a forgalom. Európában a legnagyobb származékos indexkereskedelmet a német-svájci Eurex piacon bonyolítják, elsősorban a Dow Jones Euro Stoxx50 és a DAX indexkontraktusokra (az első fél évben összesen több mint 2000 milliárd eurónyi forgalommal).

Népszerűségük dacára, André Kostolany a leghibbantabb játéknak nevezte az indexalakulásra kötött szerződésekkel való kereskedelmet. Aggályai között első helyen az állt, hogy a kispénzű játékosok játékkaszinónak tekintve a tőzsdét, tömegesen hazardírozni kezdenek, miután az indexeket összesített értékük töredékéért megvehetik, vagyis hitelből kockáztatnak.

Az amerikás magyar tőzsdeguru szerint az 1987. októberi tőzsdekrach is részben erre vezethető vissza. Egy indexszerződés (például a Standard & Poor’s) 500 különböző részvényből áll, akkoriban mintegy 170 000 dollár értékben, ám ezért csupán mondjuk 10 000 dollárt kellett befektetni. Gyakorlatilag 94 százaléknyi hitelből vásárolhatott a befektető (az arányok ma is helytállóak), akinek 6 százalékos fedezetét egy kisebb árfolyamsüllyedés is hamar felőrölte. Hogy ezután pénzhez jusson, mindent el kellett adnia, és mivel többen jártak ugyanígy, elkerülhetetlen volt a tömeges eladási hullám, ami végső soron a börze összeomlásához vezetett.

(A cikk hátteréül a Budapesti Értéktőzsde elemzése szolgált.)

Győr kormánypárti polgármestere, a helyi kórház kardiológiai osztályának vezetője igazi fenegyerek, elmondása szerint eddig mégsem kapott soha feddést pártja vezetőitől. Az interjúban szó esik papagájokról, 3:20-as bluesról, Törőcsikről és Nyilasiról, a lex Dézsiről, sőt még egy ellenzéki politikusról is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.