Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy véli, a bővülést főként az uniós csatlakozás indukálja. Vitathatatlanul szerepet játszhat ebben azonban az is, hogy igen dinamikus a bérkiáramlás e szektorban.
Az utóbbi egy évben csaknem 30 ezerrel emelkedett a költségvetési szektorban dolgozók száma, ami így júniusban már meghaladta a 827 ezret. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szektor kiemelkedő nagyságú: az ország munkaerő-állományának 20 százaléka állami alkalmazásban dolgozik. Az OECD tanulmánya szerint ezzel a szervezet tagországai közül (Dánia és Finnország társaságában) arányaiban a legméretesebb állami szférát tudhatjuk magunkénak.
Elismeri a létszámbővülést Kiss Péter kancelláriaminiszter, vitatja ugyanakkor ezt az utóbbi megállapítást. Hiszen, mint mondta, több nyugat-európai országban nonprofit szervezetek látják el az állami szolgáltatások jelentős részét.
A magyar közigazgatási létszámbővülés szükségszerű, de átmeneti velejárója az EU-csatlakozásra való felkészülésnek – jelentette ki. Az uniós pénzügyi források fogadásához ugyanis jelentős intézményi felkészülés szükséges, s ez a közigazgatás szinte valamennyi területét érinti. A létszámnövekedés érinti az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátások területét is, ez viszont már a 2002-es őszi közalkalmazotti béremelésekkel függ össze. Ezek a korábban létszámhiánnyal küzdő területek pótolták a munkaerőhiányt – érvelt Kiss Péter.