Belföld

Gazdaságpolitikai órarend – a célok már megvannak

Középtávú gazdaságpolitikai programot fogadott el a kormány, melyet rögtön postáztak az unió vezetésének. A stratégia elkészítésébe a kabinet bevonta Járai Zsigmondot is – erősítve ezzel a kiszámíthatóság hitelességét.

A kormány pénteken elküldte Brüsszelbe, az Európai Uniónak a szerdán elfogadott középtávú gazdaságpolitikai programot, amely egyben az utolsó előcsatlakozási program – jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

Jövőre nem nőnek a reálbérek

Jövőre a gazdasági növekedés 3,5 százalékos lesz, 2005-ben 4-4,5 százalék, 2006-ban pedig 4,5-5 százalék, miközben az infláció évente 1 százalékponttal csökkenhet, azaz 2006-ra 3 százalékra zsugorodik – mondta a pénzügyminiszter. Mindezt Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével közösen vitatta meg a kormány, a jegybank elnöke ugyanis részt vett a szerdai kormányülésen.

A munkatermelékenység a pénzügyminiszter véleménye szerint évente 3-3,5 százalékkal nő 2006-ig, ami pedig a reálbéreket illeti, jövőre nem nőnek, 2005-től viszont a termelékenységgel párhuzamosan vagy annál 1-2 százalékkal gyorsabban emelkedhetnek. Ebben a 2006-ig tartó időszakban az államháztartási hiányt ugyancsak fokozatosan csökkenti a kormány, 2006-ra a GDP-arányos deficit 2,5 százalékra süllyed – jelentette ki László Csaba. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy 2006-ra a 2008-as eurócsatlakozás valamennyi feltételét képes teljesíteni az ország.

Nincs válasz mindenre

 

Ha a jövő évi adóreformokról, a kormány rövidtávú gazdaságpolitikai terveiről, elképzeléseiről kíván tájékozódni, megteheti ezt az Adózás-dossziéban

Vajon egyetért-e azzal a most közzétett elemzői konszenzussal, amely szerint 255 forintos euró árfolyamon lép be Magyarország az ERM-II-es rendszerbe, az európai árfolyamrendszerbe, az euróövezet “előszobájába” – kérdezték a tájékoztatón a pénzügyminisztert, aki kitért a válasz elől, hangoztatva, hogy ezt a kérdést egyébként is a jegybankelnöknek kellene feltenni. „Az infláció mérséklésében a tárca és az MNB egyetért, azonban az inflációs lefutás pályájában bizonyos véleménykülönbségek lehetnek.” – mondta László Csaba

A kormányzat célja, hogy a magyar vállalkozások felkészültek legyenek az uniós versenyre, a fejlett infrastruktúra biztosítsa a beruházások kedvező allokációját. Cél, hogy a csatlakozás társadalmi költsége a lehető legalacsonyabb legyen.

Csökken az államis szerepvállalás

László Csaba elmondta, hogy a költségvetés hiányának, az állami szerepvállalásnak a csökkentése fontos abból a szempontból, hogy a magánszféra számára rendelkezésre álló források növekedjenek. Az infrastrukturális fejlesztésekkel a regionális különbségek csökkenthetőek, a Vásárhelyi-terv részben ezt szolgálja.

A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az olcsó bérmunka ideje lejárt. Az EU-tagjaként nem lehet elmaradott bérekkel versenyezni alacsony hozzáadott értékű beruházásokért. A bérek emelkedéséhez azonban termelékenységnövekedés a versenyképesség javulása szükséges. A kormány igyekszik ezt minél inkább elősegíteni.

A most elkészült stratégia az utolsó, melyet hivatalosan az EU illetékes bizottságának be kellett nyújtani a csatlakozással kapcsolatosan. Jövő tavasszal a kormánynak már konvergencia programot kell előterjesztenie az Európai Uniónak, hiszen a csatlakozási fázis lezárul.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.