“Tiltakozásom elvi jellegű, nem a szobor ellen van kifogásom” – fogalmazott Kertész Imre hozzátéve, hogy mindig is kifejezte tiszteletét a művész iránt, aki elkészítette a munkát. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett alkotó annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy az egri Wigner Jenő műszaki, informatikai középiskola még az idén szeretné elhelyezni Kertész Imre szobrát a magyar származású Nobel-díjasok egri szoborparkjában.
Az intézmény vezetése hat esztendővel ezelőtt határozta el, hogy emléket állít a magyar származású Nobel-díjasoknak. Első lépésként 1997-ben Wigner Jenő, az intézmény névadója mellszobrát avatták fel. A fizikus 1963-ban nyerte el a legmagasabb tudományos elismerést az atommagkutatás terén elért eredményeiért.
A Sorstalanság szerzőjét, Kertész Imrét ábrázoló alkotás tizenharmadikként kapna helyet a szoborparkban. Az eddig elkészült szobrok közül tíz Kampfl József, kettő pedig Farkas Pál szobrászművész alkotása. Kertész Imre az MTI-nek nyilatkozva szerdán úgy fogalmazott: ízlése, a legjobb értelemben vett emberi szerénysége tiltakozik az ellen, hogy még életében szobrot állítsanak neki. “A tiszteletnek ezt a formáját igazán nem kívánom” – mondta.
A Nobel-díjas író hozzátette: az ilyen kezdeményezések a személyi kultusz idejét juttatják eszébe. “Amennyiben az iskola udvarán jogszerűen elhelyezhető Kertész Imre mellszobra, az író tiltakozása ellenére is felállítjuk azt, legfeljebb nem rendezünk díszünnepséget” – közölte az MTI érdeklődésére a Wigner Jenő középiskola igazgatója. Szabó Péter elmondta: eredeti terveik szerint szeptember 9. és 12. között, Kertész Imre jelenlétében leplezték volna le a szobrot, Kampfl József alkotását.
Az igazgató szólt arról is, hogy a műalkotás előkészületeinek során kapcsolatba lépett a Magvető Kiadó igazgatójával Morcsányi Gézával is, akitől azt a tanácsot kapta, hogy levélben juttassa el meghívását az írónak.
Mint mondta a levélre mind ez idáig nem kapott választ, viszont Morcsányi Géza telefonon azt közölte vele: a Nobel-díjas alkotó nem járul hozzá a szobor felállításához. A könyvkiadó igazgatója a telefonbeszélgetés során megemlítette: jogszabály is tiltja, hogy élő személynek közterületen szobrot állítsanak Magyarországon. “Úgy tudom közterületen valóban nem lehet élő embernek szobrot állíttatni, ám az iskola udvara nem közterület” – szögezte le Szabó Péter.
Az intézményigazgató szerint ebben a helyzetben a jogászokra vár a kérdés eldöntése. Ha értelmezésük szerint a jogszabályok tiltják a szobor megvalósítását, akkor a művet az iskolában, zárt helyen őrzik majd. Szabó Péter arról is beszámolt, hogy a szobor 1.7 millió forintos költségeinek döntő részét hat, egri székhelyű, német tulajdonú cég adta össze, a szoborpark megvalósítására és működtetésére az iskola által létrehozott Magyar Származású Nobel-díjasok Emlékének Megörökítésére és Ápolására Alapítványon keresztül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
