Megtámadása óta ez volt az első eset, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a sajtó nyilvánossága elé állt, miközben szinte naponta újabb közlemények gerjesztették a nyilatkozatháborút a PM és egyéb kormányzati körök, valamint a felügyelet között. A mostani személyes nyilatkozatra Gál J. Zoltán legutóbbi észrevételei adtak okot, melyek szerint:
1. a K&H Bank brókercégénél folyó bűntények évek óta ismertek voltak Szász Károly előtt
2. Kulcsár Attila hamis brókerbizonyítványáról már egy éve tud Szász Károly, és
3. a Fidesz most Kulcsár Attila után Szász Károlynak is politikai védelmet kíván adni.
A felügyelet elnöke hangsúlyozta, hogy a bűntényekre Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója által tett bejelentésre elindított Pannonplast-vizsgálat derített fényt, Kulcsár Attila hamis papírjáról néhány hete tud, és soha nem kért, de nem is fogadna el senkitől sem politikai védelmet. Azt üzeni a kormányszóvivőnek – tette hozzá -, hogy egy tisztán szakmai szervezet elnökeként erre nincs is szüksége, szakmai alapon meg tudja védeni magát.
Levél László Csabához
A kormányzati gyanúk egy része egyébként azon az elíráson (Szász Károly szavaival élve „csekélységen”, mások szerint legalábbis szarvashibán) alapul, amely a felügyelet László Csaba pénzügyminiszterhez írt levelében esett meg. Ebben ugyanis az szerepel, hogy Kulcsár Attila okirathamisítására 2002. július 23-án derítettek fényt; valójában épp egy évvel később. A tévedést bizonyítani tudó levél másolatát, amelyet a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány küldött a PSZÁF-nek, azóta már állítólag a PM-nek is megküldték. Szász Károly mindenesetre mindenkitől elnézést kért az elírásért.
A pénzügyminiszternek július 28-án megküldött, a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálat megállapításait tartalmazó levélből egy másik részletet is nyilvánosságra hozott az elnök, amelyből kiderül: a felügyelet 1998-ban kifogásolta a K&H Brókerház Rt.-nél használt MS-Money rendszert (amelyről most kiderült, hogy lényegében Kulcsár Attila magánnyilvántartása volt). Az 1999-ben tartott utóvizsgálat ismételten megállapította a hiányosságokat. 2000-ben a K&H Bank jelezte a felügyeletnek, hogy egy új integrált rendszert helyeznek üzembe, amit később egy 2002. szeptemberében lezárult informatikai audit alkalmasnak és biztonságosnak talált (a könyvvizsgáló az Ernst & Young volt).
Az MS-Money rendszert 1999 óta nem vizsgálták, mivel az nem tartozott a bank hivatalosan alkalmazott számítástechnikai rendszerébe. A Pannonplast-ügy kapcsán indított K&H-vizsgálat derítette ki, hogy Kulcsár Attila azóta is ezt a rendszert használta – írta Szász Károly a László Csabához írt levélben.
Tudatos és szándékos félrevezetés
Szász Károly szerint tehát tudatos és szándékos félrevezetésről, több évre visszavezethető bűncselekmény-sorozatról van szó, amelynek elsődleges felelősei a bank vezetői. Áldozatai ugyanakkor nemcsak az érintett betétesek, a felügyelet és saját maga – mondta Szász –, hanem a pénzügyminiszter is, akit a K&H Banknál dolgozva szintén félrevezettek.
Ilyen körülmények között nem kérdés, hogy egy nyomozati jogkörrel nem rendelkező szervezet nem tudta kideríteni a bűntényeket, hanem éppenhogy nagy bravúr kellett hozzá, hogy most egyáltalán rábukkanjanak. Ezért pedig inkább köszönet járna, nem pedig támadás – mondta a PSZÁF elnöke.
