2003 első félévében az export értéke – előzetes adatok szerint – 4376 milliárd forintot (17,787 milliárd euró), míg az importé 4968 milliárd forintot (21,999 milliárd euró) tett ki – közölte a statisztikai hivatal. A forgalom értéke kivitelben 2,5 százalékkal csökkent, behozatalban viszont 3 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 592 milliárd forint, amely 274 milliárd forinttal (2,412 milliárd euró) haladja meg a 2002 első felében regisztrált értéket.
A KSH előzetes becslése alapján az év első felében a megelőző év azonos időszakához képest a kivitel volumenének minimális növekedése várható, míg az import volumenének – a január–májusi időszakhoz hasonlóan – számottevőbb bővülése látszik.
Folytatódik az egy éves trend
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) értékelése szerint – a januári hónap kivételével – tovább folytatódik az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, mely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelinél. Míg decemberben, februárban és márciusban a kivitelre számított értékindexek 5, addig az április–június időszakban már 9–10 százalékponttal maradtak el a behozatalitól, amelynek következtében kereskedelmi mérlegünk a második negyedévben 222 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé a megelőző év azonos időszakához képest.
A június havi export forintértéke – a megelőző év azonos hónapjához képest – kisebb mértékben csökkent, az import értéke viszont nagyobb mértékben nőtt, mint a megelőző két hónapban, ami lényegében a forintsávközép június elején történt eltolásával magyarázható. (A külkereskedelmünkben meghatározó súlyt képviselő euróban számítva ugyanakkor nem tapasztalható a forgalmunk növekedési ütemének gyorsulása.) A forgalom értékének dollárban mért dinamikus bővülése az amerikai fizetőeszköz forinthoz viszonyított 18 százalékos leértékelődésével magyarázható.
Gyenge világgazdaság, erősödő fogyasztás, növekvő energiabehozatal
A külkereskedelmi forgalom első félévi alakulását három fő tényező befolyásolta jelentősen – áll a statisztikai hivatal közleményében. Az egyik a világgazdasági folyamatokkal összefüggésben a feldolgozásos ügyletekhez kapcsolódó kivitelünk csökkenése; továbbá a fogyasztási célú import erőteljes növekedése, valamint az energiabehozatalunk mennyiségének és értékének átlagosnál nagyobb emelkedése.
Jelentős változások a kivitel terén
A kivitelben a gépek és szállítóeszközök forgalma 2 százalékkal bővült, amely árufőcsoporton belül az 536 milliárd forintért exportált energiafejlesztő gépek és berendezések értéke jelentősen, 12 százalékkal nőtt. Az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitele ugyanakkor 9 százalékkal lett alacsonyabb az előző évihez képest és 294 milliárd forintot tett ki. A termékkör kivitelének csökkenése a megelőző évi exportból meghatározó mértékben részesedő vállalatok Magyarországról történő kivonulásával indokolható. Az árucsoportba tartozó termékek közül igen jelentősen, mintegy 30 milliárd forinttal csökkent a fejlődő országokba feladott merevlemezes meghajtóegységek forgalma. Lényegében változatlan maradt a 660 milliárd forintért kivitt híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek forgalma, amelyen belül a termékkör több mint négyötödét átvevő fejlett országok esetében az exportunk közel tizedével csökkent, a fejlődő országokba irányuló kivitelünk viszont – elsősorban a rádiótelefon-exportunk nagyarányú bővülésének köszönhetően – több mint kétszeresére bővült.
A feldolgozott termékek kivitele (jelentős mértékben a bázisév első felében lebonyolított, nagy értékű videojáték-export idei kiesése miatt) 11 százalékkal csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportja 5 százalékkal mérséklődött.
Behozatalban mindenki nyert
A teljes behozatalunk 3 százalékos növekedésén belül valamennyi árufőcsoport forgalma több volt mint a megelőző év azonos időszakában. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport importértéke 1 százalékkal nőtt, amelyen belül a 420 milliárd forintért behozott közúti járművek értéke 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Tovább bővült a személygépkocsi-behozatalunk: a 185 milliárd forintot kitevő forgalom 38 százalékos növekedést jelent a megelőző év első félévéhez képest. A 759 milliárd forintért importált villamos gépek, készülékek és műszerek értéke ezzel szemben 12 százalékkal mérséklődött. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 10 százalékkal az energiahordozók forgalma nőtt, amelyen belül a 193 milliárd forintért behozott földgáz importja 13 százalékkal, a 152 milliárd forint értékben átvett kőolaj és kőolajtermékek forgalma pedig 7 százalékkal. A feldolgozott termékek behozatala 5, az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoporté pedig 6 százalékkal bővült.
A fejlődő országokkal javult az egyenleg
A fejlett országokkal folytatott kereskedelmünkben keletkezett aktívum 203 milliárd forintot tett ki, ami 282 milliárd forinttal maradt el a megelőző év első félévében regisztrált szufficit értékétől. Az országcsoporttal vont mérleg romlása meghatározóan a kivitel 5 százalékos mérséklődésével magyarázható, bár a behozatalunk értékváltozása (+3 százalék) is hozzájárult az aktívum csökkenéséhez. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott külkereskedelem értéke jelentősen, kivitelben és behozatalban egyaránt 11 százalékkal növekedett; a hiány 18 milliárd forinttal lett nagyobb. A főbb országcsoportok közül kizárólag a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem egyenlege mutat javulást: a mérleg 26 milliárd forinttal vált kedvezőbbé, bár a hiány így is jelentős, meghaladja a 600 milliárd forintot.
