Belföld

Pénztárca helyett diákigazolvány – mindent egy kártyára

admin

2003. 07. 31. 13:00

Buszjegyet, könyvet, újságot és üdítőt is lehet vele vásárolni – de egy ideig csak Szegeden. A próbaév után az egész országot meghódíthatja a multifunkciós diákigazolvány.

Elsőként Magyar Bálint oktatási miniszter próbálhatta ki az idei EFOTT-on a forgalomban lévő diákigazolvány új, elektronikus pénztárca elnevezésű funkcióját. A miniszter egy üdítőital-automatával próbálkozott, sikeresen.

Bár már vannak olyan egyetemek és főiskolák, melyek diákjai fénymásolók, kávé- és üdítőautomaták szolgáltatásait is igénybe vehetik készpénz és bankkártya nélkül, diákigazolvánnyal, de a kártya ennél jóval több és összetettebb funkcióra is alkalmas. A hallgatói jogviszonnyal összefüggő komplex szolgáltatások igazi főpróbájaként a szegedi egyetemisták már idén ősszel élhetnek az igazolványba épített chipkártya további lehetőségeivel.

Ilyen a világon nincs

 

A világon Magyarország az egyetlen hely, ahol országos diákigazolvány-rendszer működik – számolt be nemrég a nemzetközi helyzetről a Népszabadság. Ázsiában vannak hasonló kártyák, de kizárólag közlekedési célokra használják őket. Európában kevés országban használnak diákigazolványt, ott is elsősorban helyi vagy regionális rendszerekhez. Németországban tartományi igazolványok és úgynevezett campus cardok vannak, melyek egy egyetemi kerület területére érvényesek. Chip-kártyát Spanyolországban, Hollandiában és Angliában használnak. A bécsi egyetemen is van úgynevezett University Card. Spanyolországban és Hollandiában technikailag kevésbé fejlett rendszerekhez, szinte kizárólag automaták kezeléséhez, fizetésre használják, minimális személyazonosító funkcióval. Angliában úgynevezett connection cardként (kapcsolati kártyaként) alkalmazzák, elsősorban a 16–19 évesek számára. Arra szolgál, hogy bizonyos kedvezmények révén a már nem iskolaköteles felhasználó folytassa tanulmányait, és bent maradjon az iskolarendszerben. 

Szegedi jövőkép

A főpróbában résztvevő egyetemisták diákigazolványukra kapják jegyzetbonjaikat, melyeket (tan)könyvekre válthatnak. Az egyetem és a Tisza Volán között létrejött megállapodás alapján pedig nemcsak hallgatói jogviszonyukat igazolhatják a kártyával, hanem fizethetnek is vele egy-egy távolsági buszjáraton – mondta el a FigyelőNet kérdésére Bondár Péter, a Diák-Bónusz Kht. chipkártya menedzsere.

Ha a program megvalósul, ez lesz az első olyan diákigazolvány, melyet az egyetemtől független, külső intézmények is elfogadnak. A kártyák feltöltése sem lesz bonyolult, valószínűleg a tanulmányi osztályok közreműködésével valósul meg.

Banki érdeklődés

A kártya kontinensünkön egyedülálló fejlettsége miatt a lehetőségek valóságos tárháza. Az intézményi időbélyegen kívül, mely funkcióját tekintve leginkább a matricához hasonlítható, három, egymástól elkülönítetten működő pénztárcát is tartalmaz a kártya.

Szegeden például az egyik pénztárcában gyűjtik majd a hallgatók a jegyzetbónokat, melyekből tankönyveket vásárolhatnak, a második „rekeszben” pedig a diákok befizetésit írják jóvá (prepaid jelleggel), s ez az összeg csökken mindig annyival, amennyit a kártyatulajdonos buszjegyre, újságra vagy üdítőre költ. Kamat és hitel természeten nincs, mint ahogy egyelőre kihasználatlan a harmadik pénztárca is – avatta be lapunkat a részletekbe Dravecz Róbert, a rendszer technikai hátterét megteremtő CompuWorx Informatikai Rt. kereskedelmi igazgatója.

A még kiaknázatlan lehetőségekre utal, hogy már egy vezető magyarországi bank is jelezte, szívesen támogatná banki szolgáltatásaival a kártyát. Erre azonban valószínűleg várni kell még egy jó darabig.

A sikeres próbaévet követően először a rendszer egész országra történő kiterjesztése lehet a cél. Illetve az integráció. Ezt azonban megnehezítheti a decentralizált működés. Minden kar vezetése maga dönthet ugyanis arról, hogy milyen jogosítvánnyal ruházza fel az általa kibocsátott diákigazolványokat, illetve ezek révén diákjait.

Beléptetés, azonosítás, követés

A kártya formájában működő diákigazolvány eddig biztosan vette az akadályokat. Legalábbis a felsőfokú oktatásban részt vevő diákoké, csak ebben van ugyanis beépített chip.

Először Egerben fénymásolhattak segítségével a főiskolások, mára az ország számos pontján használják erre a kártyát. A lokális alkalmazásokon kívül azonban létezik olyan hely is, ahol az ország bármely pontjáról érkező egyetemista vagy főiskolás már most is kipróbálhatja, mit tud az övé: a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban 2003 januárja, az intézmény megnyitása óta használják a diákigazolványt – a fizikai (forgó karos) és a logikai (számítógépes) beléptető rendszerhez. A kártyára adatokat nem írnak, csak a sorszámot olvassák le róla, a regisztráció során megadott adatokat pedig külön tárolják.


A Kempelenben a számítógépet is csak úgy használhatják a hallgatók, hogy a billentyűzetbe becsúsztatják a diákigazolványt. Ez lehetővé teszi, hogy a központi szerver azonosíthassa őket, és technikailag az is követhető, mit csinálnak a gépen: hol járnak a világhálón, milyen tartalmakat töltenek le. Az igazgatóság persze garantálja, hogy ezeket az információkat nem tartják meg, és semmilyen célra sem használják föl.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2016. március 2.
Palich Etelka, a Miniszterelnökség területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a fogyatékossággal élő felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramja őszi szemeszterének záró-, illetve tavaszi szemeszterének nyitórendezvényén és oklevélátadóján a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Csekonics-termében 2016. március 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.