Belföld

Készül a kontinensen honos kultúrnövények géntartalékainak nyilvántartási rendszere

admin
admin

2003. 07. 24. 09:48

Az Európai Unió támogatásával hamarosan elkészül a kontinensen honos kultúrnövények géntartalékainak egységes nyilvántartási rendszere, amely hozzávetőleg másfél millió - ezen belül 100 ezer, hazai tájon termő - növény adatait tartalmazza - közölte a programban résztvevő tápiószelei agrobotanikai intézet igazgatója az MTI-vel.

Az adatbázis elsősorban a növénynemesítők munkáját könnyíti meg – mondta Holly László. Véleménye szerint nagy feladat vár az agrárnemesítőkre, mert az EU agrárpolitikai reformja, illetve az éghajlat változása nyomán új igények támadnak a termesztett növényekkel szemben.

Amíg korábban sokáig a hozamok fokozása volt az elsődleges feladat, addig most a korszerű termeléshez főként a betegségekkel szembeni ellenálló képességű, a vegyszerek nélkül is megbízhatóan jó átlagterméseket adó és a szárazságtűrő fajták kerülnek előtérbe – tette hozzá az igazgató. Hozzátette: a nemesítéshez nagy szükség van a jelenleg kevésbé értékesnek tűnő növényfélék magjának megőrzésére.

A sikeres, széles körben elterjedő új fajták kiszorítják a korábban az adott tájra jellemző más fajtákat, ami végső soron a kultúrnövény állomány elszegényedéséhez vezet – közölte az igazgató. “Márpedig ha szűkös az alapanyag választék, a nemesítők munkája is korlátozódik” – mondta.

Holly László hozzátette: ezért is felbecsülhetetlen a jelentősége a különböző génbankok közötti együttműködésnek, amelyben a most elkészülő informatikai rendszernek kulcsszerepe lehet. A holland Wageningen Kutatóközpont irányításával 33 európai ország tudományos műhelyei vesznek részt az egységes nyilvántartási rendszer kialakításában.

Magyarországot több intézmény – közöttük a legnagyobb génadatbázissal a tápiószelei centrum – képviseli, amely összefogja más hasonló intézmények munkáját is. Tápiószelén 60 ezer növény magvait őrzik speciális tárolókban. A legrégebbi minta az 1880-as években a Tisza vidékén termesztett búzáé.

A nemzetközi megállapodások szerint a tápiószelei intézetre a vörös here, a rozsnok nevű takarmányfű és az egyéb évelő pillangós növények adatbázisának kiegészítése, gondozási feladata hárul. Egyedül vörös heréből 4500 fajtát tartanak számon Európában, közülük 1200 a tápiószelei génbankban is fellelhető – mondta.

Holly László szerint várhatóan megnő a kereslet a szárazságtűrő képességében kiváló, szintén az intézetnél őrzött köles, homoki bab, csicseriborsó, az étkezési és takarmányozási célokra egyaránt alkalmas szegletes lednek iránt, amelyek az elmúlt évszázadokban fontos élelmiszerként szolgáltak elődeink konyhájában. Ugyancsak felértékelődhet a csicsóka, a cirok, a lóbab, a tönkölybúza és több hagyományos magyar kukoricafajta, amelyek magvait szintén Tápiószelén őrzik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.