Belföld

Harc a rossz kávé ellen – továbbképzésre küldték a brazil vendéglősöket

Brazíliában a vendéglők és presszók személyzetét továbbképzésre küldték, hogy megtanulják, hogyan kell tisztességes kávét főzni. Végső soron arról akarják meggyőzni az utca emberét, hogy érdemes kávét inni, azt az italt, ami éppen hazájukhoz kapcsolódó fogalom világszerte.

A speciális tanfolyam témája a vendéglői személyzet részére a kávé elkészítésének minden csínja-bínja. A cél: javítani a hagyományos cafezinhón, azon az erős filteres feketén, amelyet legtöbbször annyira agyoncukroznak, hogy megáll benne a kanál.

A kávé nem olyan, mint a Coca-Cola, amelyet csak ki kell nyitni, és máris ihatjuk. A kávét el kell készíteni – mondta a Reutersnek a Sao Paoló-i Kávészövetség elnöke, Nathan Herszkowicz. – Mi valóban javítani akarjuk a vendéglőkben felszolgált kávé minőségét, egyrészt megfelelő nyersanyag biztosításával, másrészt a kávéfőző személyzet kiképzésével. Nincs értelme kiváló minőségű kávét beszerezni, ha az, aki végül is a vendég számára megfőzi, nem tudja, hogy mit csinál. Körülbelül 25 másodperc alatt kell a gépből a feketének kicsurognia, némely vendéglőben azonban ez csupán 10 másodpercbe telik, ami túl gyors: ezért nem jó Brazíliában a kávé íze és aromája.

A 12 hónapos tanfolyamon Sao Paolo állam 300 vendéglátó ipari létesítményének alkalmazottai vettek részt. Brazíliában ez az állam a legnagyobb kávéfogyasztó, utána következik Santos és Rio de Janeiro.

Nincs a világon még egy hely, amelynek több köze lenne a kávéhoz, mint Brazíliának. Ez a dél-amerikai ország messze a világ legnagyobb kávétermesztője, a globális kínálatnak majdnem az egyharmadával. Amellett a világ második legnagyobb kávéfogyasztója. A brazíliai kávéipar hagyományosan az exportra összpontosított, és a hazai fogyasztásnak még tíz évvel ezelőtt is csekély figyelmet szentelt.

A helyi lakosság úgy vélte, hogy a gyengébb minőségű termékekkel becsapják, ezért sokan teára és gyümölcslevekre tértek át. De bárhová megy is az ember Brazíliában, akár elegáns minisztériumokba, akár a szegénység sújtotta észak-keleti vidék vályogházaiba, mindenütt megkínálják cafezinhóval, amellyel a hagyomány szerint az étkezéseket be szokták fejezni.

Az utcasarki bárokban sötétbarna folyékony Nestlével teli kannák gőzölögnek, gyakran órákon át nem töltik újra őket, így aztán poshadt, erjedt szag árad körülöttük. Nem csoda, hogy az ilyen kávé teljességgel ihatatlan. – Ilyen rossz kávét még soha nem ittam Olaszországban, Ibériában, sőt, az egész latin világban sem – mondta Rióban egy külföldi, aki multinacionális társaságnál dolgozik. – Azelőtt cukor nélkül ittam, de itt hozzá kellett szoknom az édes kávéhoz.

Brazília egyike azon kevés országnak, ahol a vásárlókat ingyen cafenzinhóval – magyarul kávécskával – kínálják meg, de nemcsak a vásárlókat, hanem például a betegeket is az orvos várószobájában és a vendégeket a fodrásznál. Ez a gyakorlat szoktatta rá – Herszkowicz szerint – a brazilokat a rossz kávéra, mert az ingyen ital minden bizonnyal rossz minőségű kávébabból készül, hogy kisebb legyen a ráfordított költség.

Felmérések adatai szerint a messzi belterületeken a kávéivókat évek óta úgy csapják be, hogy a keveréket kukoricával, cukorral és fűrészporral dúsítják, akár 90 százalékos arányban. Árpát, zabot és karamellát is találtak már benne.

Persze Brazília elsőrangú minőségű kávébabot is előállít, s ebből olyan presszókávé főzhető, amely felér azzal, amilyet élvonalbeli kávéfogyasztó országokban, Olaszországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban készítenek. Az üzletekben azonban nem tartanak nagyon jó minőségű kávét, úgynevezett specialitásokat, mivel a kávébab zömét feldolgozzák, keveréket és rögtön oldódó kávéport készítenek belőle. A jó és a tűrhető kávét nem szokták megkülönböztetni. Az elsőrangú helyi piacok kivételével nem nagy a választék, zömében csak másod- vagy harmadosztályú kávé kapható, vagy még gyengébb minőségű, és csak az elsőrangú vendéglőkben szolgálnak fel igazán jó kávét.

Miközben a helyi ízlés lassan változik, és a nagyvárosokban, például Rio de Janeiróban és Sao Paolóban sokasodnak a minőségi kávézók, ennek piaca Brazíliában még mindig nagyon kicsi. Hosszú idő kell még ahhoz, vélik szakértők, hogy a jó kávé fogyasztásának kultúrája kialakuljon Brazíliában.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik