Belföld

Zsámbéki mamut – közép-európai Szilícium-völgy születik?

Európában is különlegesnek számít a Talentis Program, amelynek megvalósítására az ötletgazdák 20 év alatt 12 milliárd eurót költenének el.

Egyetemváros, innovációs központ, technológiai park, lakónegyed, termálfalu, ökopark, konferenciaközpont, művésztelep, elővárosi vasút – mindez 20 éven belül jönne létre a ma még vidékies Zsámbéki-medencében, a Talentis Program keretében. A kezdeményezés célja a közép-európai “Szilícium-völgy” felépítése, ahol a nemzetközi cégek, a kis-és középvállalatok, az egyetemek és kutatóközpontok közös fejlesztéseken dolgozhatnának.


Zsámbéki mamut – közép-európai Szilícium-völgy születik? 1

Kenyeres Sándor a Mammutban.

Jótékony hatás: inspiráló közelség


“Inspiráló az ilyen fizikai közelség” – mutat rá Drajkó László, az Axelero Internet vezérigazgatója a tudományos parkok nagy előnyére. A fizikai távolságokat egyébként ledönteni igyekvő internetszolgáltató nemrég költözött be a dél-budai Infoparkba, és Drajkó szerint már most érzékelhető a szűk szakmai kör és az egyetemek közelségének jótékony hatása a vállalat életére.

A Figyelő által megkérdezett üzletemberek és befektetők az eddigi jó tapasztalatok miatt mind látnak fantáziát a Talentis Programban. Többen közülük azonban túl ambiciózusnak vélik a projekt méretét: az összesen 200 négyzetkilométeres területen létrejövő, 300 projektből álló, kétévtizedes program tőkeigénye ugyanis 12 milliárd euró. “A finanszírozásban 75-80 százalékban a magántőkére, 20-25 százalékban pedig állami, illetve uniós forrásokra számítunk” – mondja Kenyeres Sándor, a Talentis alapítója, a Mammut Üzletház Rt. elnöke. Korában ő dolgozta ki a Budai Belváros (Fény utcai piac, Millenáris Park) koncepcióját, illetve S. Nagy Sándorral közösen megépíttette a Mammut bevásárlóközpontot. Jelenleg azonban a projekt céljaira csupán 5 milliárd forint, azaz a teljes összeg alig egy ezreléke áll rendelkezésre az alapítók forrásaiból. “Ez arra elegendő, hogy a földterületek birtokába kerüljünk, s az első 30 projektet elindítsuk” – mondja Kenyeres.

 Ingatlanokban van a nagy pénz?

Nem csak innovációs központ, egyetemi városrészek és technológiai parkok szerepelnek a Talentis elképzeléseiben, hanem termálfalu és hagyományos lakóparkok építése is. Az ingatlanszakmából érkező Kenyeresék számára ez nagy üzleti lehetőséggel kecsegtet. Az internetboom korszakában, az 1990-es évek végén ugyanis a csillagos égig emelkedtek az ingatlanárak az Egyesült Államok nyugati partján lévő Szilícium-völgy környékén: az egymás után betelepülő cégek és a szárnyaló részvényárfolyamok nemcsak a lakások árát, de a lakóépületek és az irodák bérleti díjait is felfelé hajtották. San Franciscóban hiába volt egy kétszobás apartman havi bérleti díja még 2000 decemberében is 2790 dollár, a The New York Times akkor híradása szerint a boom csúcsán az apartmanok kihasználtsága meghaladta a 99 százalékot. Az ingatlanfejlesztők lubickoltak a pénzben, míg a helyiek átkozódtak: a drámaian emelkedő lakhatási költségeket sokan nem voltak képesek kifizetni. A Mammut bevásárlóközponttal hírnevet szerző Kenyeres Sándor, a Talentis Program bejelentésekor elmondta: a projekt jelenleg 360 hektár földtulajdonnal rendelkezik. A program megvalósulásának előfeltétele, hogy a Zsámbéki-medencében található, mintegy 4 ezer hektár jelenleg állami tulajdonban lévő földterület magántulajdonba kerüljön. A területek megszerzésére a Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében földcsere formájában nyílhatna lehetőség. Az elképzelések szerint az igényelt földterületért cserébe a programban érdekelt befektetők olyan földeket kínálnának az államnak, amelyek vagy természetvédelmi oltalom alatt álló védett területek, vagy korábban magántulajdonba került vizes élőhelyek, árvízvédelmi területek. Amennyiben a tervek szerint valóban sikerülne több tízezer munkahelyet teremteni a régióban az évek során, a lakóingatlanok iránt megugró kereslet szép haszonnal kecsegtetheti az akkorra már igen értékessé váló, csere útján megszerzett földterületekkel rendelkező ötletgazdákat.

Az áhított magántőkét első körben pénzügyi befektetők formájában kívánják bevonni Kenyeresék, akik büszkék arra, hogy eddig már öt hazai és külföldi bank jelezte, hajlandó hitelt vagy kockázati tőkét nyújtani a vállalkozáshoz. A Figyelő információi szerint azonban a megnevezett hitelintézetek is mintha kivárnának: szívesen nyújtanak hitelt, de pénzügyi befektetőként csak akkor vennének részt a beruházásban, ha már akadtak olyan tőkések, akik megadják a kezdőlökést a projekt beindulásához.

Az egyik érintett bank, az MKB sem zárja ki, hogy majd idővel tőkebefektetőként is finanszírozzák a Talentist. “Ehhez azonban sokkal pontosabban kell majd ismernünk a projekt részleteit” – mondja Forgács Pál, a bank kereskedelmi ingatlanfinanszírozási szakterületének vezetője, aki annyit azért elárult, hogy a kezdő lépéseket alaposan ismerik, így hitelező bankként ebben szándékukban áll részt venni. Konkrét magánbefektetőket azonban Kenyeres Sándor egyelőre nem nevesített. Annyit elárult, hogy hazai befektetési alapok és kockázati tőkések már érdeklődnek a program iránt.

Pénzszerző körúton

“Minket azért talán érdemes lenne megkeresni” – mondja Lőrincz Benedek, a KFKI Invest befektetési igazgatója, aki a Figyelőtől hallott először a fejlesztési koncepcióról és érdeklődést mutatott a részletek iránt. Lőrincznek – aki a hazai befektetők jelentős körét összefogó Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnökségi tagja – ráadásul arról sincs tudomása, hogy az egyesületet hivatalosan megkeresték volna az ügyben. Ha már a magyar befektetőkre nem is, a külföldiekre minden bizonnyal nagyobb hangsúlyt helyeznek a szervezők: ősszel egy nyugat-európai roadshow-t terveznek, hogy új érdeklődőket nyerjenek meg. Kenyeres Sándor egy-egy befektetési alaptól több százmillió eurós összegre számít.

A grandiózus Talentis Programtól 50 ezer új munkahelyet, a hazai GDP 1,8 százalékpontos járulékos növekedését, Magyarország nemzetközi versenyképességének erősítését, s a hazai tudástőke széles körű kibontakoztatását várják a szervezők, akik ezek alapján joggal számítanak állami és EU-s pénzekre is. A tulajdonképpen komplett régiófejlesztésnek számító programot a Zsámbéki-medence Térségfejlesztési Kht. gondozza, amelynek tulajdonosa 76 százalékban a Talentis Programiroda, 24 százalékban pedig a ZSÁMERT, a medence 13 településének kistérségi társulása. A kht. éppen az állami és az EU-források megszerzésében játszik fontos szerepet, a piaci alapú projekteket pedig a Pro Talentis Consulting szervezi.

Habár Magyar Bálint az Oktatási Minisztérium részéről, illetve Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémiától múlt héten aláírta a Talentis Programirodával az együttműködési megállapodást, a közösen létrehozott bizottság közvetlen állami forrásokat nem biztosított, egyelőre csak a kiemelt innovációs övezet létrehozásához szükséges jogszabályok megalkotását segíti. Támogatási ígéretet ugyanis egyelőre nem tett a kormány, de Kenyeresék remélik, hogy az ősszel a parlament elé kerülő innovációs törvény majd segíteni fogja a program számára a hozzáférést a pénzügyi forrásokhoz.

Ugyancsak számítanak némi támogatásra a 40 milliárdos évi K+F alapból, valamint hosszú távon akár a hazatelepülést fontolgató, nyugaton élő magyar szakemberek visszahívására szánt keretekből is részesedni szeretnének. A program gazdái már benyújtottak magyar és EU-s pályázatokat is, ezekből azonban kedvező elbírálás esetén is csak a következő években láthatnak pénzt. A nem megtérülő projektekkel a Nonprofit Kht. foglalkozna, a profitszerzést célzó vállalkozásokból pedig különböző megtérülési idejű csomagokat állítanak össze, amivel könnyebb felkelteni a befektetők érdeklődését.

Közép-kelet európai koncentrálás

“A zsámbéki projekt teljesen új alapra helyezheti a tudományos parkok bázisát” – mondja a már megvalósult, de jóval kisebb, és ágazat-specifikusnak tekinthető Infoparkot fejlesztő IVG Hungária Kft. cégvezetője, Baksa-Soós Attila. Szerinte a grandiózus elképzelés csak akkor lehet sikeres, ha nem csupán hazai cégeket kiszolgáló tevékenység folyik majd a területen. “Ekkora beruházás megtérülése valóban csak akkor várható, ha a környező országok cégei is hajlandóak betelepülni” – ismeri el Kenyeres is, aki elsősorban a magyar és a közép-európai tudástőkét szeretné egy helyen koncentrálni.

Ekkora méretű magyar Szilícium-völgyre azonban korántsem biztos, hogy szükség van a kontinensen. Európában jelenleg egyetlen, hasonló méretű tudományos park üzemel, a dél-franciaországi Sophia Antipolis. Intő jel lehet azonban a Talentis Program vezetőinek, hogy a mai szint eléréséhez – a Sophia területén jelenleg több mint 1200 vállalat működik, 25 ezer munkahelyet fenntartva – 30 évre volt szükség.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.