Belföld

Metrótörvény készül

A metróper ítéletét figyelembe véve döntött úgy a fővárosi önkormányzat, hogy törvényt kell alkotni a négyes metró építéséről. Korábban csak kormányhatározat szólt az állam kötelezettségeiről – nem is tartották meg a rendelkezéseit.

A kormányhatározathoz csatlakozó magánjogi szerződésnek sem tudott érvényt szerezni a helyhatóság – olvasható a Magyar Hírlapban. A törvénytervezetet a főváros készíttette el, és a napokban továbbítja a Pénzügyminisztériumnak.

A főváros vezetői most is úgy gondolják, 1998-ban megfelelő szerződést kötöttek az állammal a négyes metró építéséről. Kiderült azonban, hogy a magánjogi szerződés nem ad kellő biztonságot. Bőhm András ügyvéd, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője, országgyűlési képviselő úgy látja, szükséges, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletét alapul véve törvény készüljön a több évig tartó beruházási munkálatokról. Hozzátette: a metrótörvény tervezetét az önkormányzat készítette el azoknak a pénzügyi jogászoknak a segítségével, akik a perben a fővárost képviselték. Mint a városatya utalt rá, a törvénynek tartalmaznia kell a többi között az állam és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit a finanszírozásban, a műszaki és más feltételek megteremtésében.

Az ítélet ugyanis kimondta, hogy az állami költségvetés terhére – akár támogatásról, akár beruházási költségről van szó – csak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha erről az Országgyűlés törvényt fogad el. Az állam és az önkormányzat közötti magánjogi szerződés csupán a költségvetési törvényben megszavazott pénz elköltéséről rendelkezhet.

A metróítélet Bőhm András szerint szükségessé teheti az államháztartási törvény (Aht) módosítását is. Ez ugyanis jelenleg csak éves kötelezettségvállalást tesz lehetővé.

Hiába szavazza meg tehát a parlament, hogy egészében mennyit szán az állam a metróépítésre vagy más beruházásra, az összegnek csak egyetlen költségvetési évre jutó részét adhatja oda például az önkormányzatnak. A metróítéletből következően ezt magánjogi szerződéssel nem lehet áthidalni, mert a további évekre nem követelhető az összeg.
A magyar jogban 1867 és 1914 között külön finanszírozási törvényeket fogadtak el a nagyberuházásokról – az út-, a vasút- és a hídépítésekről. Több évtized óta nincs ilyen jogi konstrukció.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.