Belföld

Lőfegyvertörvény: szigor és liberalizáció

Alanyi jogon senki nem kaphatna önvédelmi fegyvert, de aki valószínűsíti, hogy életét veszély fenyegeti, hozzájutna a fegyvertartási engedélyhez – ez derül ki a kormány által elkészített lőfegyvertörvény tervezetéből. A BM illetékese szerint a jelenlegi szabályozás több ponton szigorodna.

Csak az EU normáinak megfelelő lőfegyvertörvényt fogadhat el a parlament, ezért a kormánynak az előző ciklusban benyújtott, majd utóbb visszavont tervezete helyett újabb javaslat készült – nyilatkozta a Népszabadság kérdésére Eördögh Árpád, a Belügyminisztérium EU-integrációs hivatalának munkatársa. Az EU elvárja, hogy a lőfegyvereket a hatóságok tartsák nyilván, az engedélyezés során ne alkalmazzanak semmiféle diszkriminációt, emellett egyetlen állam belső joga se sértse az áruk és a szolgáltatások szabadságát. Eördögh kiemelte: bár a tervezet legfontosabb célja a jogharmonizáció, a fegyvertartással és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal öszszefüggő konkrét előírások szigorúbbak lesznek az unió előírásainál. Jelenleg 122 ezer fegyvertartási engedélyt tartanak nyilván Magyarországon.

Az unió négy fegyverkategóriát különböztet meg, így ehhez kell igazítani a magyar jogszabályokat is.

Az A kategóriába a katonai célú lőfegyvereket sorolják, amelyek nem kerülhetnek magánszemély birtokába. A B kategóriába a közbiztonságra veszélyes eszközöket, tehát a kisméretű, könnyen elrejthető ismétlőfegyvereket, vagyis a pisztolyokat sorolják, a C-be alapvetően a vadászfegyverek, a D-be pedig az egyetlen lövés leadására alkalmas, huzagolatlan csövű hosszú lőfegyverek – ilyen például az egycsövű sörtétes vadászpuska – tartoznak. Az EU előírásai szerint a B kategóriás fegyverek engedélykötelesek, míg a C és a D kategória esetében a tulajdonost csak bejelentési kötelezettség terheli.
[Népszabadság]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik