Belföld

Emissziós tőzsde – kipufogócska a parketten

Az elektronikus tőzsde, amelyen szennyezőanyag-kibocsátási lehetőségekkel kereskednek , meglehetősen illusztris tagsággal indult útjára nemrégiben Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Államokban évtizedekkel ezelőtt bevezették az adott területre vonatkozó maximális környezetterhelés fogalmát. A megszabott határon belül kell maradniuk a térségben működő ipari üzemeknek és egyéb károsanyag-kibocsátóknak.

Minthogy az értéket a vállalatok összességére határozták meg a hatóságok, ha valamelyik cég saját lehetőségein túl akart pöfögni, megtehette, ha mástól kvótát vásárolt. A szennyezőanyag-kibocsátás amerikai stílusú kezelése Európában is egyre inkább terjedni látszik.

Akik kidolgozták a feltételeketNagy-Britanniában működik az úgynevezett kibocsátáskereskedési csoport, az Emissions Trading Group (ETG), amely tanácsadó szervezetként segíti az érdeklődőket. Az ETG immár legalább száz vállalattal, hatósággal, kereskedelmi szervezettel és szolgáltatóval áll kapcsolatban, szabályozási, hatósági és kereskedéssel kapcsolatos ügyek intézésében segítve.

Az ETG-t 1999. júliusában alapították olyan szervezetek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kereskedésével foglalkoznak. Az ETG terjesztette a brit kormány elé azt a tervezetet, amelynek alapján a kabinet megállapította a következő évekre vonatkozó ösztönzőket. Ezek a pénzügyi támogatások (több mint 200 millió font ebben az évtizedben) akkor vehetők igénybe, ha a vállalatok csökkentik kibocsátásukat.

Az ETG ezután az emissziós tőzsde létrehozásában segédkezett. A börze indulása némileg késlekedett, hiszen már hónapokkal ezelőtt indulnia kellett volna a kereskedésnek.

Az ETG által kidolgozott tőzsde sémája a következő: a cégek öt évre szóló kibocsátás-csökkentési kvótákat ajánlanak fel egymásnak, annak a fejében, hogy a kormányzati ösztönzőkből részesedést kapjanak. A harmincnégy eddigi sikeres ajánlattevő cég áprilistól szabadon kereskedhet a tőzsdén.

Emission possible

A környezetvédelemmel és élelmezésüggyel foglalkozó brit minisztérium (Defra) nemrégiben elindította azt az elektronikus tőzsdét, ahol a szennyezőanyagok, pontosabban az üvegházhatást kiváltó gázok kvótáit adni-venni lehet. A hírek szerint a börzén egyetlen üzlet jött létre az első napon.

Azóta nem verték nagydobra az itt történt tranzakciókat, pedig nem akármilyen cégek vesznek részt a kereskedésben. A British Airways légitársaság, a British Sugar PLC. vagy a British Petroleum (BP) alighanem régóta várt már a lehetőségre. De bejegyeztette magát a tőzsdére a Budweiser Stag Brewing Company Ltd., a vegyipari Dupont (U.K.) Ltd. és a ruházati kereskedelemmel foglalkozó Marks & Spencer PLC. is.

Egy múzeum is részt vesz

Szintén kereskedőként vesz részt az üzletkötésben a Tesco Stores Ltd. Az autóipart képviseli a Mitsubishi Corporation UK PLC. és a a Ford Motor Company Ltd. A távközlésből a Motorola GTSS érkezett a börzére. De képviselteti magát a The Natural History Museum, vagyis a brit természettudományi múzeum is.

Az internetes kereskedési platformot április 2-án indították, és már több vállalat számlát nyitott a piacot üzemeltető Defránál – írta a Dow Jones. Az origo.hu magyar hírportál szerint a piacon az első kötés a brit BP PLC. olajipari vállalat és a francia Imerys SA nyersanyag-feldolgozó között született; a BP – saját bejelentése szerint – ezer széndioxid-kibocsátási egységet adott el a francia cégnek.

Négymillió tonnával kevesebb széndioxid

A tőzsdén levő cégek együttesen négymillió tonna széndioxidnak megfelelő káros gáz kibocsátásának megakadályozására vállaltak kötelezettséget. Ez a csökkentés 2007. decemberéig valósulhat meg, a kormányzat pedig 53,37 fontot fizet majd minden egyes tonnáért – az ETG számításai szerint. Ez végeredményben a szóban forgó vállalatok emissziójának 11 százalékos csökkentését eredményezheti.

Ha a terv beválik, a kormány szándéka szerint további cégek is beléphetnek a tőzsdére. A brit hatóságok természetesen vizsgálják az Európai Unióval való szoros együttműködés lehetőségeit is ezen a területen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik