Nyolc éve az akkor még gyermekcipőben járó magyar értéktőzsdét nem nagyon befolyásolhatták az országgyűlési választások, ám négy esztendővel később, a BÉT fénykorában más helyzet állt elő: a választások mindkét fordulója jelentős változásokat okozott. Az FKGP hatalomra kerülése jókora esést eredményezett, a BUX-nak hosszú időre volt szüksége a regenerálódáshoz.
A jelenlegi választások tétje az első forduló előtt az Országgyűlés új összetételének külföldi megítélése volt. A második fordulóban a kormányozhatóság kérdése lesz.
Nem ez a legfontosabbA részvénypiac láthatóan sokadrangú kérdés a kampányfinisben mindkét oldal részére, inkább a populista ígéretek alátámasztásához vagy cáfolatához használják háttérként. Az más kérdés, hogy a befektetők körében nem túl szalonképes a parlamenti küszöbön megbotlott MIÉP retorikájának megidézése. A BUX első fordulót követő megugrását a “karvalytőke” örömének tulajdonítani nem nevezhető a szerencsés megfogalmazásnak.
Törésmentes átmenet
Bármelyik oldal nyer vasárnap, nagy megrázkódtatásra a tőzsde világában sem kell számítani. Kivéve azt az esetet, ha a jelenlegi kormány és az ellenzék közötti különbség egy-két mandátumra korlátozódik csupán, mivel ez erősen nehezítené a kormányozhatóságot.
A szakemberek véleménye egyezik abban, hogy a kormánypolitika folytatódása a kiszámíthatóság, az ellenzék hatalomra kerülése pedig a megelőző ciklusban tanúsított piacbarát magatarás miatt tekinthető pozitívnak. A portfolio.hu portál választások előtti felmérése szerint a piac szereplői leginkább egy MSZP-SZDSZ koalíciót díjaztak, a második helyre egy esetleges MSZP kormány futott be. Ugyanakkor pozitívan értékelték a Fidesz-MDF kormányzásának folytatódását is, ám ezt az előző két verziónál kevésbé.
Papírformák
A blue chipek közül talán a Matáv az egyetlen, amely teljesen függetleníteni tudja magát az eseményektől. A telekompapír abszolút európai részvénynek minősül, legfeljebb az általános tőzsdeklímán keresztül hat rá a választás eredménye.
A nagy gyógyszergyártók, a Richter és az Egis 2001-ben három évre szóló gyógyszerár-megállapodást írtak alá az állammal. Eszerint az árak csak az infláció mértéke körül emelhetők, ám a támogatottságba bevonandó gyógyszerekkel köre ad némi mozgásteret.
Az OTP Bankra inkább a makrogazdasági fejlemények hathatnak. Ezekhez annyi hozzátartozik, hogy a két oldal véleménye valamelyest különbözik mind az inflációs célokban, mind a forint árfolyamát illetően.
A legnagyobb figyelem természetesen a Molt övezi. A választás egyik fő kampánytémájává lett a gázár, illetve ezzel a veszteségtermelő gázüzletág. Úgy tűnik, az MSZP és riválisa teljesen másként képzeli a jövőt ebben a kérdéskörben, abban azonban megegyeznek, hogy az üzletágat le kell választani az olajcégről. Bár az értékesítés valószínűleg nem a közeljövőben várható, a megoldás belátható közelségbe került, így jócskán tisztul majd a kép a Mol körül.
A legnagyobb spekuláció az Antenna Hungária részvénye iránt nyilvánult meg a napokban. Ez azzal magyarázható, hogy az állami részesedés meghaladja a nyolcvan százalékot a társaságban, amely amúgy is kemény nyár előtt áll. Nagyobb tőkeemelés elé néz, ráadásul a tulajdonosi szerkezet jövőjéről is dönteni kell majd. Nem kétséges, hogy a részvény árfolyamát nagyban befolyásolta a (rész)privatizáció esélyének növekedése, hiszen vevő már régóta toporog a zárt kapuk előtt. Az MSZP különben is tervezi a magánosítás gyorsítását, szándékában áll a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok kisebbségi részvénypakettjét is a BÉT-re vinni.
Búcsú a jegytől?A szocialisták nyilatkozataik alapján a kárpótlási jegyek sok éves problematikáját is rendezni próbálnák. Pénzügyminiszter-jelöltjük szerint rövid időn belül döntés születhetne a végleges kivonásról (valószínűleg csere az állam tulajdonában lévő nagy tőzsdei cégek részvényeire), aminek végrehajtását azonban szintén nem várhatnánk egy-két éven belül.
Kevés konkrétum
Konkrét tervekkel egyelőre nem kényeztet el sem az MSZP, sem a legnagyobb kormánypárt. Az ellenzék egyetlen kézzel fogható ígérete a tőkeszámlán tartott papírok árfolyamnyereség-adójának eltörlése 2003. január 1-jétől.
A tőkepiac jövőjéből az aktualitásoknál jóval fontosabb az, hogy sikerül-e végre a tőzsdét klasszikus, azaz forrásszerző funkciójához közelíteni. Az előző ciklusban híján voltunk új tőzsdei megjelenéseknek, ráadásul a kivezetések miatt szűkült a BÉT papírjainak tábora.
Homályos utalások mindkét oldalon akadnak. Meglepő módon mindkét tábor a Széchenyi-tervre támaszkodva, könnyítésekkel, támogatásokkal szeretné elérni, hogy a magyar középvállalatok “kedvet kapjanak” a tőzsdei megjelenéshez.
