Az Európai Unió új fejezetet nyitott történelmében, amikor a jövőbeni reformok fő irányát kijelölő tanácskozó gyűlés felállításáról döntött – értékelték a hírügynökségek a brüsszeli Laeken királyi palotában a hétvégén tartott állam- és kormányfői csúcstalálkozót. A jövő év elejére összehívandó konventtől a vezetők azt remélik, hogy az Unió közelebb kerül lakosaihoz, demokratikusabb döntések születnek, javul az átláthatóság és a hatékonyság.
A tanácskozó gyűlés elnökévé Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnököt nevezték ki. A tanácskozáson elfogadott laekeni nyilatkozat az unió jövőjével kapcsolatos valamennyi fontosabb problémát érinti, így egyebek között utal egy esetleges közös alkotmány kidolgozására.
A több mint száztagú konvent munkáját a csúcstalálkozón született megállapodás értelmében 12 fős elnökség fogja irányítani. A testület az elnök, Giscard d’Estaing és a két alelnök, Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő mellett az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek két-két, illetve a következő három soros elnök képviselőjéből áll majd.
A laekeni nyilatkozat úgy értékeli, hogy az EU következő reformjainak az unión belüli hatáskörök pontosabb meghatározását és elosztását, a jogi szabályozási keretek leegyszerűsítését, az EU demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét kell eredményezniük. A nyilatkozat szerint az EU-nak nagyobb demokratikus legitimációra lenne szüksége és átláthatóbban kellene működnie.
|
Terítéken még |
|
A csúcstalálkozó első napján a résztvevők foglalkoztak az afganisztáni és a közel-keleti helyzettel. A szombaton elfogadott záródokumentum hangsúlyozta: az állam- és kormányfők megvizsgálják, hogy milyen hozzájárulást tudnak nyújtani egy afganisztáni nemzetközi békeerő felállításához. A Közel-Kelettel kapcsolatban felszólították Izraelt, hogy továbbra is tekintse tárgyalópartnernek Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét. Az állam- és kormányfők először foglaltak úgy állást, hogy korlátozott mértékben bevetésre kész a 60 ezer főre tervezett, válságok kezelésére hivatott úgynevezett gyorsreagálású haderő, amelynek felállítását jövő év végéig kell befejezni. A NATO-val való együttműködés problémáit azonban a változatlanul fennálló görög-török rivalizálás miatt egyelőre nem sikerült megoldani. |
|
A tanácskozás második napján találkoztak az állam- és kormányfők a jelölt országok kormányfőivel, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A késő este elfogadott zárónyilatkozat egyebek között hangsúlyozza: az EU eltökélt szándéka, hogy 2002. végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek megfelelő mértékben felkészültek a belépésre. A dokumentum szerint ezek az államok 2004-ben már uniós tagállamként vehetnek részt az európai parlamenti választásokon. A zárónyilatkozat 10 országot említ név szerint, konkrétan Észtországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Csehországot, Ciprust, valamint Magyarországot.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök értékelése szerint “a laekeni csúcsértekezlettel Magyarország az EU előszobájába lépett, sőt lenyomta a nappali kilincsét is.” A kormányfő a mostani csúcs záróközleményének a bővítésre vonatkozó részét még egyértelműbbnek nevezte, mint a nizzait. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország 2004 elejére az EU tagja lehet. A kormányfő az volt a benyomása, hogy a tizenötök állam- és kormányfői rendkívül kedvező véleménnyel vannak Magyarországról.
Nem született megállapodás a tervezett új uniós hivatalok székhelyéről, az erre vonatkozó döntést az állam- és kormányfők jövő évre halasztották. Értesülések szerint az ezzel kapcsolatos vita miatt órákat késett a záródokumentum elfogadása, illetve a laekeni csúcstalálkozó befejezése.
