Tőkét vegyenek!

64 millió dollár – számolt be némileg keserűen Dr. Zombory Viktória, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke az idei esztendő megvalósult befektetéseiről csütörtökön tartott éves konferenciájukon. Ez a szám valóban elkeserítő – főleg, ha összevetjük a tavalyi teljes esztendőben megvalósult 103, és az idei esztendőre tervezett 150 millió dollárral. Idén ráadásul csak 27 ígéretes vállalat jutott tőkéhez ebben a formában.

A megjelent kockázati tőkések nagy része mégis sugárzott az optimizmustól. A jelenlegi magyar helyzetet ismerve ez azonban csak az általános üzleti hozzáállásnak tudható be.

Zuhanórepülés

A kockázati tőke az egész világban válságban van. A tavalyi dotkom összeomlás és a jelenlegi általános recessziós hangulat a statisztikák szerint nem kedvez az ilyen jellegű befektetéseknek. A 2001-es esztendő első felében így összesen csak 11,1 milliárd dollárt tettek ki a kockázati- és magántőke befektetések a világon, szemben az egy évvel korábbi 13,5 milliárddal.

A feltőkésített vállalatok száma is csökkenő trendet mutat: a tavalyi 4630 után idén csupán 4006 talált magának befektetőt. Még szomorúbb a helyzet a high-tech cégeknél, amelyek tradicionálisan a kockázati tőkések kedvelt célpontjai. Az idei első fél évben 40 százalékkal kevesebb pénzt adtak nekik, mint tavaly (csupán 2,6 milliárd dollárt).

A tőzsdei zuhanás, de főleg az IT, telekom szektor részvényeinek drasztikus értékvesztése sok befektető számára azt jelentette, hogy elúszott a pénze. A tőkések leggyakrabban ugyanis azért szállnak be egy-egy kecsegtető vállalkozásba, hogy amikor az üzlet beindul, a kezdetinél jóval magasabb áron eladják részesedésüket.

Ezt történhet közvetlen, az ágazatban történő eladás formájában is (trade sale), de az egyik leggyakoribb megoldás az, hogy a céget tőzsdére viszik. “Ez az a pillanat, amikor a gonosz kockázatitőke-befektető elszalad a pénzzel” – foglalja össze a befektetési folyamat utolsó fázisát Dr. Széphalmi Géza, az AIG-CET Capital Management befektetési igazgatója, hozzátéve, hogy a normális esetekben ezzel mind a két fél jól jár.

A depressziós tőkepiaci hangulat azonban megnehezítette a kiszállást (szakmai zsargonban exit), így a kockázati befektetések átlagos rövid távú hozama tavaly már 10 százalék körüli szintre zuhant vissza. Kívülállók számára ez is igen kecsegtető mérték, a kockázati tőkésekről azonban tudni kell, hogy a magas rizikó miatt 35 százalékos, dollárban számított hozam reményében vágnak csak bele egy befektetésbe. A magyar piacon idén éppen ezért csupán négy kiszállás történt.

Hosszú távra

Piaci szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kockázati tőkebefektetések mindig hosszú, 5-10 éves időtávra szólnak, így nem érdemes az 1-2 éves hozamok visszaesése miatt túl sokat aggódni.

Fodor Péter a FastVentures Üzleti Tanácsadó Kft. ügyvezetője, akit a szakma “nagy öregként” tart számon, éppen ezért a mostani válságot kitűnő befektetési lehetőségként látja, és mindenkit óv attól, hogy most szálljon ki az üzletből. “Elméletileg most olcsón lehetne ígéretes cégekbe tőkét fektetni – mondta az FN-nek Fodor -, komoly bajt jelent azonban, hogy a hazai piacon nehéz igazán jó vállalkozásokat találni, és a befektetőknek sok más akadállyal is meg kell küzdeniük.”

Az egyik legnagyobb problémát a törvénykezési környezet jelenti. “Magyarországon létezik a kockázati tőkéről szóló törvény, de nem jól működik – mondja Széphalmi Géza -, pedig az nagyon fellendítené a piacot.” Jelenleg ugyanis a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak nem fektethetnek kockázati tőketársaságokba, így egy egyszerű kisbefektetőnek szinte semmilyen lehetősége sincs, hogy nagy fejlődés előtt álló vállalatok sikereiből részesedhessen.

Piaci átrendeződés

Az IT-telekom válság hatására átrendeződtek a befektetések: feltűnően nagy szerepet kaptak a hagyományos iparágakban szereplő vállalatok. A tranzakciók számát tekintve még mindig az innovatív technológiák vezetnek, ha azonban a befektetések értékét nézzük, az összes beáramló kockázati tőke 51 százalékát a ipari vagy élelmiszeripari vállalkozások jelentették. “A múlt év keserű tapasztalatai miatt idén az érettebb, kiszámíthatóbb működésű szektorok kerültek előtérbe” – magyarázta a jelenséget az FN-nek Tzvetkov Julián, a Central Europe Trust magyarországi képviseletvezetője.

Az idén az ügyletek között feltűnően megnőtt a kivásárlások (Management Buy-out) aránya, amit szakértők a pangó piaci körülményekkel indokolnak. Alacsony árak mellett ugyanis már megéri a menedzsment tagjai számára, hogy a némileg csalódott tulajdonosoktól megvásárolják a tulajdonjogokat.

A látványos expanziók azonban nem az országon belül, hanem regionális szinten történtek (KIWWI, Intercom, e-Tel, ExpoMédia), így a Magyarországot is érintő regionális befektetések még több mint 50 millió dollárt tettek ki. Zámbory azonban szomorúan konstatálta, hogy a kockázati tőke elpártolt a fejlesztési jellegű (Development Capital) finanszírozástól. Így éppen a fejlődésük második szakászában lévő, valamit már felmutató és így kisebb kockázatú vállalatok maradnak tőke nélkül. Idén az összes kockázati befektetésnek alig 13 százaléka ment ilyen célra.

Ugyancsak elgondolkodtató tendencia, hogy az idei ügyeletek nagy részét magyar vállalati kockázati tőkebefektetők hajtották végre: a 3TS Ventures Capital 5, a KFKI Investments 4, a HIT Fund pedig 3 lezárt ügylettel messze vezeti a piaci rangsort. A nagy nemzetközi tradicionális tőkealapok szinte jelen sem voltak idén a magyar piacon.

Tzvetkov szerint a jó befektetéshez alapos helyismeret kell, az ígéretes vállalatok ugyanis leggyakrabban informális úton jutnak el a befektetőkhöz. A befektetési lehetőségeket azonban nagyban rontja, hogy a magyar piacon kevés az érett vállalkozás, így a rendelkezésre álló tőke fele jelenleg befektetésre vár.

“A jó vállalkozói ötlet még nem elég – mondta Hradszki László, a 3TS ügyvezetője -, az igazán sikeres befektetéshez jó céges menedzsment, és kiemelkedő marketing, valamint sales tevékenység is szükséges.” A kockázati tőkések ugyanis nem cégekbe, hanem a céget vezető emberekbe fektetik be pénzüket.