Mindent megtettek, hogy transzparens tőzsdei céggé alakítsák a Graboplastot, a tőzsde azonban az utóbbi két évben nem kezeli értékükön az ilyen méretű vállalatokat, a Graboplast által felvázolt stratégia így megvalósíthatatlan volt – magyarázza Bajnai Gordon, a Wallis Rt. vezérigazgatója, hogy miért tettek néhány hete felvásárlási ajánlatot a győri társaságra, amelyben a múlt év végén szereztek kisebbségi részesedést.
Olcsón veszik
Tavaly decemberben az azt megelőzően kinevezett vezérigazgató még a tőzsdei jelenlét fenntartásáról, az átláthatóság növeléséről, a korábbinál hatékonyabb kockázatkezelésről és közép-európai akvizíciókról beszélt a Graboplast menedzsmentjével közösen tartott sajtótájékoztatón. Ma a többi részvényes kivásárlását és az 1993 óta jegyzett, lakásbelsőket gyártó cég kivezetését annak várható eladósodásával indokolja, hiszen az 1997-es rekord alig több mint tizedét kitevő árfolyamok mellett csak hitelekből lehet finanszírozni a Graboplast további növekedését.
A cég sorsát régóta figyelemmel kísérő piaci szereplők azonban kétkedve fogadják ezt a magyarázatot. Szerintük a részvény korábbi magas árfolyamát is a Grabo növekedésébe vetett hit indokolta, s a jelenlegi alacsony hitelállomány sem támasztja alá a további eladósodástól való félelmet.
Sokkal valószínűbb, hogy a Wallis egyszerűen jó üzletet lát a felvásárlásban, hiszen még a jelentős prémiumot tartalmazó 1800 forintos részvényenkénti árfolyamon is jóval a saját tőke értéke alatt juthat hozzá a 15 milliárd forintos árbevételű társasághoz. Ráadásul a november 7-én záruló ajánlat sikere esetén a Rába 8,24 százalékát is birtokon belül tudhatja a Wallis, hiszen a Graboplast még az 1997-es privatizáció során vásárolt a gépipari részvényekből.
Célpont a Rába?
A két győri cég közötti kapcsolat ráadásul azóta megerősödött, ugyanis Jancsó Péter, a Graboplast vezérigazgatója tölti be a Rába elnöki tisztségét is. Egyes piaci megfigyelők szerint közvetten a Rába-részvények további 10-20 százaléka felett is a Jancsó által fémjelzett befektetői kör rendelkezik.
Bajnai Gordon cáfolta, hogy a Wallis céljai között a Rába fölötti kontroll megszerzése is szerepelne. Érvelése szerint ezt a csomagot a Graboplast tartalékai között tartják nyilván, s a majdani eladásából származó bevételt az akvizíciós tervek megvalósítására kívánják fordítani.
Ennek ellenére nincs kizárva, hogy a futóműgyártásban Magyarországon piacvezető pozícióban lévő Rába részvényeinek jelentős része idővel a Wallis kezébe kerül.
Aktualitások a Wallis-csoportbanGRABOPLAST.
Felvásárlási ajánlat és a cég kivezetése a tőzsdéről.
HAJDÚ-BÉT. Többségi részesedés elérése, kedvező ajánlat esetén értékesítés.
WEBIGEN. A PSINet kivásárlása, stratégiai átalakítás.
WALLIS AUTO HOLDING. Új cégek: Opel Wallis, Est Taxi.
VILATI RT. A Dunasolar integrálása, napenergia hasznosítására szolgáló rendszerek gyártása.
WALLIS INGATLAN. Bajor Center, Danubius III.
A kulcsszó a reorganizáció
Bajnai Gordon elismeri, hogy a rendkívül heterogén összetételű Wallis-csoport – amelyben az autóforgalmazástól az ingatlanfejlesztésen át a kristálymanufaktúráig sok minden megtalálható – stratégiai befektetési döntéseit nem valamely iparági logika, de még csak nem is a már meglévő cégekkel kialakítható szinergikus kapcsolat alapján hozza meg. A Wallis tulajdonosai számára kizárólag az fontos, hogy az adott cég Magyarországon piacvezető legyen, s megfelelő értéknövekedéssel kecsegtessen.
A Wallis ehhez menedzsmentismereteit és reorganizációs tapasztalatait tudja hozzátenni. (Egy efféle felvásárlási logikába pedig éppen beleillene a Rába megvásárlása.)
A Hajdú-BÉT volt a kezdet
Vállalatfelvásárlási és feljavítási tapasztalata pedig bőven van a holdingnak. A Wallis mindeddig a sajtóban talán legtöbbet emlegetett befektetése a Hajdú-BÉT volt. A főként orosz piacra termelő kelet-magyarországi baromfi-feldolgozó és -forgalmazó cégbe még 1998-ban, az orosz válság előtt vásárolták be magukat.
A jócskán eladósodott Hajdú-BÉT már akkor sem volt irigylésre méltó helyzetben, kevesen láttak benne fantáziát. A kilencvenes évek elején oroszországi kereskedelmi céggel induló Wallis azonban e kevesek között volt. Bajnai Gordon szerint a Hajdú-BÉT történet jól jellemzi cégük menedzsmentjének alkalmazkodóképességét. A holding vezetői akkor úgy gondolták, hogy tudnak a vízen járni, aztán ehelyett meg kellett tanulniuk úszni; a sikerüket bizonyítja, hogy máig nem fulladtak meg.
Ám – teszi hozzá a vezérigazgató -, ha jönne egy csónak, arra azért fölkapaszkodnának. Azt a múlt heti hírt azonban cáfolta Bajnai, miszerint a McDonald’s egyik fő beszállítója, az OSI Industries érdeklődik a Hajdú-BÉT felvásárlása iránt.
Két év a tőzsdéig?
A CA IB Értékpapír Rt.-től átigazolt, ott kiterjedt tőkepiaci tapasztalatokra szert tett vezérigazgató szerint a Wallis megjelenése a tőzsdén elképzelhető és kívánatos, de a mai tőkepiaci helyzetben értelmetlen lenne. A tulajdonosok célja azonban, hogy 2003-ra tőzsdeképessé tegyék a holdingot. Részvényeik bevezetéséről a tőkepiac akkori helyzetétől függően döntenek, de Bajnai szerint erre csak akkor van esély, ha addig komolyabb boom zajlik le a pesti börzén, ami számottevően felértékeli az ott jegyzett cégeket.
Azt, hogy komolyan gondolják a megjelenést a tőzsdén, a vezérigazgató szerint az is mutatja, hogy a cégcsoport menedzserei számára opciós programot dolgoztak ki. Így három év alatt tíz jelenlegi felső vezető is tulajdonossá válik a cégben.
Persze, hogy ez az opciós program végül is a profitból fizetett részesedésen alapuló partnerség vagy az árfolyam-emelkedést ösztönző klasszikus menedzseri érdekeltség irányába fejlődik-e, az még nem látható világosan. Talán nem is csak a Wallison múlik. Egy tőzsdén jegyzett cégnél mindenesetre elgondolkodtató lenne, hogy 32 milliárdos árbevételhez üzemi szinten 300 milliós veszteség és 9 milliárdos rendkívüli eredmény társul.
