Belföld

Bérlakás, bérlakás, te csodás!

Már 24 milliárd forintot osztott szét a gazdasági tárca bérlakásépítésre , ez azonban továbbra is csak csepp a tengerben. Az előrelépéshez évente legalább tízezer bérlakásnak kellene épülnie.

Magyarországon a bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül mindössze hét százalék. Ez jócskán elmarad az Európai Unióétól, ahol az átlagos részarány 30-40 százalék között változik. A magyarországi 7 százalékból öt százalék szociális, két százalék pedig piaci árú bérlakás.

Az EU-ban nagyobb a mobilitásAz Európai Unió országaiban a háztartások a teljes életciklus során 6-7-szer cserélnek otthont, míg Magyarországon csupán átlagosan 2,7-szer – az ENSZ Emberi Települések Bizottsága (Habitat) adatai szerint. Az alacsony lakásmobilitás miatt viszont a családok és az egyének jelentős hányada nem az életciklusának megfelelő méretű lakásban lakik.

Ötezer fölött az államnak is jó

Az állomány növelése azért is fontos, mert Magyarországon jelenleg átlagosan több mint hat év jövedelme szükséges egy öröklakás megvásárlásához. Az unióban a megfelelő érték három év. Mivel pedig egyelőre kevés bérlakás épül, hátrányos helyzetben vannak azok, akik jövedelemhelyzetük miatt nem vállalkozhatnak saját lakás építésére vagy megvásárlására.

A szociális indokok mellett erőteljes gazdasági érvek is szólnak a lakáspiac bővítése mellett. A területért felelős Gazdasági Minisztérium számításai szerint ugyanis évente 5 ezer új lakás építése mintegy 25 ezer új munkahely megteremtését igényli, ez pedig körülbelül 0,4 százalékponttal növeli a bruttó hazai terméket.

Ekkora lakásépítési aktivitás a kormányzat számára is kifizetődő, mivel megnőnek az állam bevételei is, főleg az adó- és a járulékbefizetések, valamint a különféle illetékek révén. A becslések szerint ötezer új lakás után a becsült pótlólagos állami bevétel mintegy százmilliárd forint.

Feltételek húsz évreA támogatás feltétele, hogy a pályázó önkormányzat, illetve egyház a támogatás révén létrejövő lakáscélú ingatlant 20 évig nem idegeníti el, ennek teljesülését a magyar állam javára az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom garantálja. Az önkormányzatnak pedig a támogatási szerződésben azt is vállalnia kell, hogy e húsz év alatt a lakásokat bérlakásként üzemelteti. Az új építésű vagy átalakítással létrejövő bérlakásnak legalább komfortosnak kell lennie. A lakás bekerülési költsége nem haladhatja meg a hatályos közleményben megállapított méltányolható lakásigény bekerülési költségét.

Egyről a háromra

Az Orbán-kormány stratégiai fontosságúnak tartja a lakásépítést, ezért is szerepel a Széchenyi tervben külön programként. A kormányzati elképzelések szerint a források csoportosítása nem áll meg az idei szinten, hanem tovább növekszik.

Ennek eredményeként néhány év múlva a lakásprogram támogatására az eddigi egy százalék helyett a GDP három százalékát fordítaná. Ez az arány már megfelel az Európai Unió országaiban megszokottnak.

A gazdasági tárca elképzelései szerint 2002-ben már mintegy tízezer új bérlakás építése kezdődhet az állami támogatás eredményeként. Ez azt jelenti, hogy a középtávon megcélzott évi negyvenezer újonnan építendő lakás negyede volna bérlakás.

Nem lesz önálló lakástárcaA LOSZ nemrégiben felvetette, hogy önálló lakásügyi Minisztérium jöjjön létre, mivel a feladatok túlságosan el vannak aprózva a különféle hivatalos helyek között. A kormányzat eddig elutasítóan reagált a felvetésre. A hivatalos álláspont szerint a lakásépítés a Gazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik.

Kevés az eddigi támogatás

A gazdasági miniszter utoljára október elején osztott szét csaknem 6,3 milliárd forintot az állami támogatású bérlakásprogram keretében. Ezzel a tárca 2000 és 2001 folyamán együttesen 24,2 milliárd forint értékű, vissza nem térítendő állami támogatást juttatott a bérlakásépítésre kiírt pályázat útján a jelentkező önkormányzatoknak és az egyházaknak. (Az egyházak az odaítélt támogatás 22 százalékát kapták.)

Az állami támogatás felhasználásával összesen mintegy 5400 bérlakás épülhet. Az újabban megítélt pénzekből bérlakások, nyugdíjasházak, idősotthonok és garzonházak egyaránt.

A kormány nemrégiben mintegy ötmilliárd forinttal bővítette az önkormányzati bérlakásépítéshez nyújtható támogatások összegét. Ezt a jövő év támogatási keretéből hozta előre.

A kormányzati bérlakásprogram, bár látványos a korábbi csaknem növekedésmentes évekhez képest, ám inkább az építőipari növekedést szolgálja, semmint a szélesebb rétegek által igénybe vehető jelentős számú bérlakásbővülést – véli Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) elnöke. Véleménye szerint a lakástulajdon-szerzéshez kapcsolt állami támogatások további növelése helyett inkább a bérlakásépítésre fordítható költségvetési forrásokat kellene bővíteni.

A LOSZ alapvetően helyesnek tartja a kormány lakáspolitikai koncepcióját és a lakáshitelrendszer reformját. De a kedvezményes hitelek rendszere még mindig a magánlakásépítést részesíti előnyben. Emellett a mai napig nem született részletes felmérés a szociális bérlakások iránt mutatkozó igényről, illetve a jelenlegi lakások tényleges felújítási szükségleteiről.

Külön problémát okoz a felújításoknál, hogy a kiírt pályázatok gyakran körülményesek és nehezen értelmezhetők. Ráadásul főleg azokat célozzák meg, akik megfelelő saját erőt is képesek felmutatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik