A szeptember 11-ikei terrortámadás óta a világgazdaság jövője sötétebb. Az OECD csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a legfejlettebb gazdaságok az idén alig 1 százalékkal tudnak növekedni, és jövőre is csak hajszálnyival jobb, 1,2 százalékos átlagos növekedésre számíthatnak. (Erről szóló cikkünk: Vásárolnak, és várják a fellendülést >>)
Nyílt társadalomSoros a múlt hétvégén Budapesten járt, és egy új, 250 millió dolláros alapítvány létrehozását jelentette be. A hatalmas összeg kamataival az alapításának tizedik évfordulóját ünneplő Közép-európai Egyetem (CEU) működését és ezáltal a nyílt társadalom eszméjét szolgálja. Az immár tízéves CEU javára tett 250 millió dolláros új alapítvány “örökre szól”, éves kamatából az intézmény “csaknem 20 millió dollárt költhet el egy év alatt”.
Recesszió fenyeget, és a globalizáció kihívásai is egyre komolyabbak. Éppen ez a probléma foglalkoztatja mostanság Soros Györgyöt is, aki újabban a világgazdasági szervezetek körüli vitában egyre nagyobb szerepet vállal magára. Ott lesz Washingtonban is azon a jövő heti konferencián, amelyen a tuberkulózis elleni küzdelem megsegítésére kívánnak 9 milliárd dolláros vagyont kezelő alapítványt felállítani.
A 71 éves amerikai magyar pénzember eddig inkább devizaspekulációiról és – a tőzsdei internetlufi kidurranásáig – Quantum befektetési alapjairól volt ismert. Az utóbbi másfél évben filantróp énje erősödött, inkább alapítványaival és egyetemeivel van elfoglalva. Emellett pedig a globalizációs folyamatokról folytatott viták egyre aktívabb résztvevője. Elismertséget azonban nehezen tud szerezni.
Beskatulyázva
Saját bevallása szerint leginkább az zavarja, hogy a tőzsdéről és a piaci folyamatokról alkotott véleménye sokkal nagyobb érdeklődésére tart számot, mint globalizációs nézetei. A napokban ki is jelentette: “a részvényekről már nem tudok sokat”. A terrorakció kapcsán a világgazdaság kilátásairól is tömören nyilatkozik: “szeptember 11. miatt a világ mélyebb recesszióba esik, ezt követően azonban gyors talpra állás várható. Addig is a medve lesz az úr a tőzsdéken.”
A nagy terv
Sokkal inkább örül annak, ha évek óta dédelgetett tervéről, az IMF-et, a Világbankot és WTO-t érintő reformelképzeléseiről faggatják. Ambiciózus tervének középpontjában az IMF számára megálmodott hitelkeret áll. Ez évente 70 milliárd dollár speciális lehívási jogú elérést tenne lehetővé a harmadik világ országai számára. Ettől pedig a világgazdaság kiegyensúlyozottabb növekedését reméli és azt, hogy a recesszió gyorsan véget ér.
Javaslata ugyan sokak szerint szimpatikus, pénzügyi architektúratervezőként azonban egyelőre kevés támogatót tudott maga mögött felsorakoztatni. Esélyeit javítja, hogy a Világbank élén álló Wolfensohn szövetségese. Az IMF-en belül döntési pozícióban lévő tisztviselőt azonban még nem sikerült megnyernie. Egyelőre tehát Soros IMF-tervei piszkozatban maradnak.
