Ha a nemzetközi gazdasági környezet nem segít, majd megoldjuk mi! A gazdaságpolitikai megnyilvánulások szerint most a lakosságon a sor, hogy minél nagyobb fogyasztásával megmentse az erre az évre betervezett öt százalék körüli gazdasági növekedést. A kedvezőtlenre fordult külső konjunktúra miatt kieső exportot ugyanis a legegyszerűbb a belső fogyasztással kiváltani. A közösségi fogyasztás pedig egyelőre visszafogottan bővül, így az élénkítés nehéz feladata a lakosságra hárul. A költségvetési többletek elegáns elszórása, a Széchenyi-terv fedőnevű támogatásosztás, valamint az amúgy is gyorsuló bérnövekedés állami elősegítése egyaránt ebbe az irányba mutat.
A kormány a fogyasztás mellett teszi le a voksot
Az EU majd megdobja?Az uniós csatlakozás eredményeként a belépést követő tíz évben összesen 8,4 százalék lehet a többlet bruttó hazai termék (GDP) bővülése Magyarországon – véli Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Véleménye szerint a többletnövekedés 2 százaléka származik majd az uniós támogatásokból, a többit pedig az üzleti szektor nagyobb mozgása, a kereskedelem liberalizációja, valamint a szabad erőforrások áramlása termeli ki.
“A Széchenyi-terv másfél évvel ezelőtti elindítása nélkül a gazdasági növekedés 3,5 százalékra visszaesett volna Magyarországon, a kedvezőtlen nemzetközi hatások miatt” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a gazdasági miniszter véleményére alapozva. A kormány szerint, hiába a világgazdasági dekonjunktúra, továbbra is minden remény megvan az idei öt százalék körüli növekedésre. A megcélzott makrogazdasági hatásokat pedig tervezett és célszerű költségvetési kiadásokkal lehet elérni.
“Most, amikor a világgazdaság gyorsan lassul, kiegyenlítő gazdaságpolitikát folytatunk” – fogalmazott a minap Matolcsy György, gazdasági miniszter. Ez a kormányzat szándékai szerint azt jelenti, hogy a lakásépítés növelésével, az infrastruktúra fejlesztésével és a belföldi fogyasztás serkentésével próbálják kiegyenlíteni a lanyhuló export hatását.
A tömegek egyelőre vonakodnak sokat költeni
Mennyit költünk és hol?Idén az első félévben a fogyasztási cikkek kereskedelmében a magyarországi hipermarketek piaci részesedése az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékponttal 16 százalékra nőtt – a GfK Piackutató Intézet felmérése szerint. Az élesedő árverseny ellenére nem lehetetlenültek el a kis vegyesboltok, ezek aránya 31 százalék. A teljes forgalmon belül a szupermarketek súlya 15, a nagy diszkontoké 16 százalék, a C+C áruházakra 5 százalék jut, míg a kis diszkontok, valamint az utcai árusok egyaránt 4 százalékos piaci súllyal bírnak. A GfK becslése szerint a háztartások idén mintegy 1600 milliárd forintot költenek napi fogyasztási cikkekre.
A lakossági fogyasztás az első negyedévben 5,2 százalékkal emelkedett, ami ugyan a GDP növekedés üteme felett van, ám impozánsnak még nem tekinthető. A fogyasztásalakulás egyik legjobb indikátorának számító kiskereskedelem idén egyelőre visszafogottan bővül. A forgalom az első félévben 2342 milliárd forintot tett ki, ez pedig 5,7 százalékos volumenbővülést jelent az előző évhez képest – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A teljes kiskerforgalom egyharmadát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma idén eddig 5,3 százalékkal nőtt, ráadásul a dinamika március óta csökken.
A bérkiáramlás felfelé hajtja a fogyasztást
Az elemzők várakozása szerint a forint felértékelődését követő árcsökkenés, valamint az év utolsó negyedévében szokásos értékesítési nyomás az átlagembert jelentős vásárlásokra sarkallja majd. Ebben pedig az is segít, hogy az utóbbi esztendőben hihetetlen népszerűségre tettek szert a fogyasztási hitelek. A magyarnak így meg sem kell várnia fizetését, már előtte elköltheti azt.
A bérkiáramlás eddigi üteme is a gyorsan növekvő lakossági költést valószínűsíti. Az első félévben ugyanis a bruttó átlagkeresetek 17, a nettó átlagkeresetek pedig 15,4 százalékkal emelkedtek 2000 azonos időszakához képest (a reálbérek növekedése pedig 4,5 százalék volt). A reálkeresetek azonban a valóságban még jobban nőttek, ugyanis a gyermekek után igénybe vehető kedvezmény egy munkavállaló esetében további mintegy 1,4 százalékot növekedést eredményez.
Idén eddig a költségvetés szférában dolgozók jártak jobban, mivel keresetük dinamikája 0,5 százalékponttal meghaladta a versenyszférában dolgozókét. Ehhez jön majd a július elseje óta járó nagyobb közalkalmazotti és köztisztviselői bér, amely csak egy része a kormány által beígért emelésnek. Az év második felében tehát nincs akadálya, hogy a lakossági fogyasztás erőteljesen bővüljön. Hátunkon visszük hát a magyar gazdaságot!
