Belföld

Nőtt a magyar korrupció

A Freedom House legfrissebb jelentése szerint - mely teljes terjedelmében a Gallup intézet honlapján olvasható - a tizenöt közép -és kelet-európai állam közül nyolcban nem változott a korrupciós helyzet az elmúlt évben, négyben javult, Magyarországon, Csehországban és Romániában azonban romlott. A kormány szerint a jelentés nem mérvadó.

Nőtt a magyar korrupció 1A Nations in Transit 2001 címen közzétett tanulmány szerzői a korábbi, 1999-2000-es értékeléshez képest fél ponttal alacsonyabb pontszámot adott Magyarországnak: 2,5-ről 3-asra rontotta osztályzatunkat (itt a 0-7 közötti pontszámok között a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb). Az elemzés szerint Magyarország az átmeneti (rendszerváltó) országok közt Szlovénia, Lengyelország és Észtország után sorrendben a negyedik helyen áll; a korábbi évekhez viszonyítva Észtország lakói kevésbé korruptak, mint a magyarok.

Borókai Gábor kormányszóvivő szerint a helyzet ellentétes a Freedom House jelentésével. Mint a FigyelőNet-nek elmondta, a Transparency International elemzése szerint a magyarországi korrupciós helyzet közelít az ideális állapothoz. Az általuk összeállított korrupciós indexben Magyarország 1995 és 2001 között egy egész ponttal kapott jobb értékelést. Véleménye szerint a Freedom House jelentése nem tekinthető mérvadónak, mert azt az a Miklósi Zoltán készítette, aki korábban az SZDSZ “Korszakváltás” c. programjának egyik szerzője volt. A kormányszóvivő nem kívánta kommentálni, hogy ebből milyen következtetések vonhatóak le.

A Transparency International 2000-es korrupciós indexének adatát idézve – mely szerint a magyarországi korrupció közepes szintű – a szerző megállapítja, hogy a magyar átlagpolgárnak nincs szüksége arra, hogy a normál ügyintézés, engedélyek beszerzése során megvesztegesse a hivatalnokokat. A tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát általában nem veszélyezteti kormányzati beavatkozás. Mégis, a bürokratikus ügyintézés elkerülése, a gyorsabb ügyintézés végett gyakran sor kerül megvesztegetésre.

Mit ért korrupció alatt?A Magyarországról szóló országjelentés a fogalom definíciójának sajátos módosításával érzékelteti a korrupció itteni sajátos jellegét. Eszerint azzal az értelmezéssel, hogy a korrupció a közhatalomnak magánelőnyökre történő felhasználása, a rendszerváltás utáni Kelet-Európában azonos mértékben helytállónak tekinthető egy ellentétes értelmezés is, vagyis hogy a korrupció a magánjavak felhasználása a kormányzati döntések befolyásolására. A korrupció a demokratikus intézmények szuverenitását korlátozza, így a jogrend, az alkotmányos rend integritása sérül – hangsúlyozza a jelentés, a világbanki szóhasználatból az állami korrupció kifejezést használva.

Semmibe veszik az ÁSZ-t és a közbeszerzési törvényt

Kifogásolja a tanulmány, hogy az Állami Számvevőszék jelentéseiben megfogalmazott megállapításoknak nincs jogi következményük. Elmarasztalóan állapítja meg, hogy a helyi önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozóan Magyarországon nincs összeférhetetlenségi szabályozás, és kiemeli, hogy a kormányzati vezető tisztségviselők és a parlamenti képviselők összeférhetetlenségének szabályozása a politikai elit erős gazdasági érdekeltségét jelzi.

A korrupció két fajtáját minősíti a jelentés Magyarországon mindenütt jelenlevőnek. Elsőként a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek közbeszerzési gyakorlatát bírálja, mint amely ellentétes az 1996-os közbeszerzési törvénnyel. Az elemzés megállapítja, hogy a közbeszerzési törvény ellenére mind jobban érvényesül az a tendencia, hogy nyílt versenyeztetés helyett kevés kiválasztott cég kaphat állami megbízást. Példaként hozza fel a 2000-es nemzeti autópályaépítési programot, amelynek kapcsán azt írja, hogy a vállalkozók általában nem ok nélkül érzik úgy, hogy csak magas kormányzati tisztségviselőkkel szoros kapcsolatban álló személyek juthatnak közbeszerzési szerződésekhez.

Hatalommal visszaélő rendőrök és politikusok

A tanulmány ezzel kapcsolatban nem jogilag bizonyított tényekre hivatkozik, hanem arra, hogy 1999 szeptembere után számos középszintű és magas beosztású rendőri vezető kényszerült lemondani, valamint hogy számos vád fogalmazódott meg a rendőri vezetés és a szervezett bűnözés, valamint vezető politikusok szervezett bűnözéssel való kapcsolatát illetően. A jelentés ismerteti a belügyminiszterrel és más vezető politikusokkal szemben megfogalmazott “megalapozott vagy alaptalan” vádakat is. Az elemzés készítői szerint veszélyt jelenthet, hogy a közvélemény nagyobb része a felmérések adatai szerint hitelt ad annak az állításnak, hogy szoros kapcsolat van a politikusok, hivatalnokok és a szervezett bűnözés között – ez alááshatja a magyar politikai rendszer stabilitását, diszkreditálhatja a demokratikus intézményrendszer működését.

Erősödő nemzetközi bűnözés

Az országjelentés korrupcióról szóló alfejezete az orosz-ukrán maffia megnövekedett aktivitásának, valamint “a jekatyerinburgi bűnözői csoport”, az Uralmas magyarországi filiáléjának említésével zárul. Figyelemre méltó azonban már az a megfogalmazás, ahogy ugyanez a kérdés a térségben tapasztalható korrupcióról szóló összegző tanulmányban szerepel. Stephen Handelman tanulmányában ez olvasható: Magyarország képtelen volt vagy nem is akarta kellőképpen ellenőrizni határait, és így sebezhetővé vált az oroszországi székhelyű bűnszövetkezetek előtt. “Az a nemzet, mely mostanáig viszonylag átlátható volt és mentes a korrupció állami formáitól, bázisává vált olyan erős, politikai háttérrel rendelkező oroszországi bűnözői szervezeteknek, amelyek itt helyi hivatalnokok hallgatólagos segítségével pénzmosás és más bűncselekmények céljára cégeket alapítottak”. Hasonlóképpen erőteljesebben (egyértelműbben) fogalmaz Hagemann akkor is, amikor az olajbotrányt említi: a belügyminiszterrel és vezető politikusokkal szemben megfogalmazott vádak mellé már nem teszi oda az országtanulmányban többször is ismételt “megalapozott vagy alaptalan” jelzőpárost, hanem egyenesen tényként kezeli az olajbotrányban való érintettségüket.

MódszertanSem az országjelentés, sem a korrupciós összegző tanulmány nem hallgatja el a 2000 nyári kormányjavaslatot a köztisztviselők, magasrangú rendőr- és katonatisztek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének bevezetéséről. A jelentésben foglaltak értelmezéséhez tudni kell, hogy a címben jelzett dátum az elemzés elkészültének és közzétételének évét jelenti. A Nations in Transit 2001 az 1995-ben, 1997-ben, 1998-ban és 2000-ben publikált tanulmányok aktualizált változata, mely az 1999. július 1. és 2000. október 31. közötti tizenhat hónap történéseinek értékelésén alapszik. A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ tevékenységének és a központi ügyészségi nyomozóhivatal működésének kezdete, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása, a nemzeti korrupcióellenes stratégia elfogadása a tárgyalt időszakaszon kívül esik.

Eltérő trendet mutatnak

Minthogy a Freedom House és a Transparency International kölcsönösen felhasználják egymás értékeléseit, érdemes összevetnünk e két intézménynek a magyarországi korrupcióról adott értékelését. A Transparency International rangsorában a rendszerváltó országok között Észtország után a második helyen állunk, Szlovénia utánunk következik, és Lengyelország jóval hátrébb áll, de még Litvánia is megelőzi. A Transparency International korrupciós indexében a 0-10-ig terjedő skálán a legmagasabb pontszám jelenti a korrupciótól való mentességet. A A TI korrupciós indexén Magyarország 1995 óta az egyes években sorra 4,12-es, 4,86-os, 5,18-as, 5-ös, 5,2-es, 5,2-es, és most legutóbb, 2001-ben 5,3-as pontszámmal szerepelt, a Transparency így összességében folyamatosan javulónak ítélte meg Magyarországot a korrupció szempontjából. A Transparency International 2001-es korrupciós indexe tehát – mely forrásként már a most publikált Nations in Transit 2001-es értékelést is felhasználta -, lényeges szempontból ellentmond a Freedom House jelentésének: azzal szemben éppen ellentétes tendenciát jelez.

Függetlenül azonban attól, hogy a Freedom House nevével fémjelzett értékelést tartjuk-e hitelesebbnek, vagy a Transparency International osztályozását, avagy egyéb külföldi intézmények országrangsorait, a Freedom House megállapításait tudatosítanunk kell, mert elemzését világszerte olvassák, tehát ami itt áll, az nagyban befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését. A korrupcióra vonatkozó megállapítások a vizsgált tíz értékelő szempontnak csak egyikét jelentik ugyan, ám azt, hogy a Freedom House is különleges súlyt helyez éppen erre, jelzi, hogy az országtanulmányokat megelőző részben a két általános elemző tanulmány (és a módszertani leírások) mellett egyedül ennek a szempontnak szenteltek önálló fejezetet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik