CSÉPE VALÉRIA pszichológus-kutató, a pszichológiai tudomány kandidátusa, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének főmunkatársa, a Fejlődés-pszichofiziológiai Csoport vezetője. Szakterületei a kognitív pszichofiziológia, kísérleti pszichológia valamint a fejlődés-neuropszichológa. Főbb kutatási területe a hallási percepció, a szenzoros emlékezet, valamint a hallási események szerveződésének tanulmányozása, továbbá a beszédészlelés és beszédfeldolgozás kognitív idegtudományi, valamint a nyelvi feldolgozási funkciók fejlődésének és fejlődési zavarainak (például diszlexia) elektrofiziológiai vizsgálata, valamint a nyelvpatológia pszichológiai jellemzőinek és agyi aktivitásváltozások összefüggéseinek kutatása. A vezetése alatt álló kutatócsoport kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködések keretében végzi kutatásait. Kutatásai mellett tevékenyen részt vesz a pszichológusképzésben, az ELTE BTK Pszichológiai Intézete Kísérleti Pszichológiai tanszékének habilitált egyetemi docense, jelenleg Széchenyi professzori ösztöndíjas. Számos hazai és nemzetközi szervezet tagja, illetve tisztségviselője, az MTA Pszichológiai Bizottságának titkára. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban. E-mail:
FEKETE LÁSZLÓ 1951-ben született. Egyetemi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelemből, Jénában a Friedrich Schiller Egyetemen gazdaságtörténetből és Binghamtonban a State University of New York-on szociológiából végezte. A filozófiai tudomány kandidátusa. Jelenleg a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense, a gazdaságetika MOL professzora. Kutatási témája a digitális kultúra filozófia és etikai problémái. E témában számos tanulmányt publikált hazai és külföldi folyóiratokban.
FERENCZ SÁNDOR (1956) filozófiatörténész, tudományos munkatárs, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének informatikai igazgatója. 1984-ben diplomázott az ELTE Bölcsészkarán történelembôl és filozófiából, elôtte villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. 1986-87-ben a svájci Freiburgban tanult filozófiát. A Szegedi Tudományegyetemen középkori filozófiatörténetet tanít. Írt többek között Canterbury Anselmusról, egyetemtörténetrôl, középkori nyelvfilozófiáról (Schöpfung der Sprache oder Sprache der Schöpfung? – a J.Bernard és Neumer K. által szerkesztett Zeichen, Sprache, Bewußtsein c. kötetben, Wien: 1994) és az Internetrôl (Hypertext: Is It Something Given? – a Nyíri K. és P. Fleissner által szerkesztett Philosophy of Culture and the Politics of Electronic Networking c. összeállítás 2. kötetében: Cyberspace – A New Battlefield for Human Interests, Innsbruck – Wien: Studien Verlag / Budapest: Áron Kiadó, 1999). Legutóbb a középkori egyetemről jelent meg írása (A középkori egyetem, a Tóth T. által szerkesztett Az európai egyetem funkcióváltozásai c. kötetben, Budapest: Professzorok Háza, 2001).
GEDEON PÉTER 1949-ben született. A filozófiai tudomány kandidátusa, egyetemi tanár a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékén. Kutatásai a politikai gazdaságtan és a társadalomelmélet területére esnek. Néhány fontosabb publikációja: Modernizáció és szocializmus, Közgazdasági Szemle 1986/8-9; Demokrácia és piacgazdaság I-II, Közgazdasági Szemle 1992/5, 6; The Economics of Transition and the Transition of Economics, Economic Systems 1997. március; Racionalitás-fogalom és evolúciós elméletek, Világosság 1999/7. E-mail:
HELLER MÁRIA PhD, nyelvész, szociológus. Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének oktatója, a kommunikáció- és médiaszociológiai szakirány vezetője. Főbb oktatási témái: kommunikációelmélet, információs társadalom, nyilvánosságelmélet, diszkurzusanalízis, szociolingvisztika, szemiotika, reklámszociológia, játékszociológia. Főbb kutatási területei: A nyilvánosság szerkezete; a magyar korlátozott nyilvánosság és a rendszerváltás utáni új nyilvánosság; magyar nyilvános viták diszkurzuselemzése (népesedési viták, nemzeti identitás viták, NATO-viták); diszkurzív stratégiák a nyilvános és a nem-nyilvános kommunikációban; kommunikációs modellek és a köz-magán oppozíció. Néhány fontosabb publikációja: Némedi Dénessel és Rényi Ágnessel: Public Speech Strategies or the Construction of Intellectual Identity, Journal of Popular Culture 29/2, 1995. ősz, 129-141.o.; Rényi Ágnessel: The Construction of Collective Identities in Public Discourse: Debates on National Identity and the Media in Hungary, a T. Slaatta által szerkesztett Media and the Transition of Collective Identities c. kötetben, University of Oslo, 1996, 207-237.o.; M. Heller – K. Nordenstreng (szerk.), Az információs társadalom kialakulása. Budapest: Új Mandátum, megjelenés alatt.
KARÁCSONY ANDRÁS 1957-ben született Csurgón. A filozófiai tudomány kandidátusa. Tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE ÁJK Filozófia Tanszékén; oktatási dékánhelyettes. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas 1999-tôl. Kutatási területe: társadalomelmélet, jogfilozófia. Külföldi tanulmányutak: Bielefeld, Antwerpen, Trier, Münster, Düsseldorf, Regensburg. Fontosabb publikációi: Bevezetés a tudásszociológiába, Budapest: Osiris-Századvég, 1995; Bevezetés a társadalomelméletbe, Budapest: Rejtjel, 1997; Jogfilozófia és társadalomelmélet. Budapest: Pallas Stúdió-Attraktor Kft., 2000.
KONDOR ZSUZSANNA 1990-ben végzett az ELTE filozófia és történelem szakán. Kandidátusi fokozatát 1999-ben nyerte el filozófiából. Értekezésében a kommunikációtechnológia változását a logosz hagyományának, ill. az objektiváció-elméletnek fényében vizsgálta. Jelenleg Bolyai ösztöndíjas, kutatásait az MTA Filozófiai Kutatóintézetében végzi. Főbb kutatási területei: kultúrfilozófia, a kommunikációtechnológia története, ill. változásának társadalmi és intellektuális következményei. Főbb publikációi: Bevezetés a kultúrszociológiába, Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995; Objectivational Process or Spiritual Involvement? – A Peter Fleissner és Nyíri Kristóf által szerkesztett Philosophy of Culture and the Politics of Electronic Networking I. kötetében, Innsbruck-Wien / Budapest: Studienverlag/Áron Kiadó, 1999; The Tradition of Logos and a New Intellectual Attitude, a Jeff Bernard által szerkesztett Semiotische Berichte 2000/1-4. számában.
LAKI JÁNOS az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát, tanulmányainak befejezése óta az MTA Filozófiai Kutatóintézetében dolgozik. Megtérés vagy megértés: Az analitikus tudományfilozófia hermeneutikai dimenziója című kandidátusi értekezését 1994-ben védte meg. A tudományfilozófia mellett ismeretelmélettel és nyelvfilozófiával foglalkozik. Fontosabb publikációi: Tudományfilozófia. Tankönyv és szöveggyûjtemény. Budapest: Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998; Words of Worlds: Conceptual Schemes Once Again – a Neumer K. által szerkesztett Sprache und Verstehen: Transdisziplinäre Ansätze c. kötetben, Wien: IMGS-ISSS, 1998; The Fall of the Two Steps Model: Wittgenstein on Seeing and Meaning, az O. Gianluigi által szerkesztett From the Tractatus to the Tractatus c. kötetben, Frankfurt: Peter Lang, 2001.
MESTER BÉLA filozófiatörténész. 1985-ben magyar és könyvtár szakon végzett a nyíregyházi főiskolán, majd 1989-ben filozófia szakon az ELTÉ-n, ahol 1996-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1997-től az ELTÉ-n a politikafilozófia, 1998-tól a kolozsvári egyetemen az irodalomtudomány területén doktorandusz. Aktív életének leghosszabb részét a nyíregyházi főiskola filozófia oktatójaként töltötte, jelenleg az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársa. 1988 óta jelennek meg írásai. A magyar filozófia történetét, az irodalom és a filozófia kölcsönhatását, majd a politikafilozófia klasszikusait érintô kutatásai vezették el a modern politikai közösség szerkezetének a problémájához, amelyet a kommunikáció technológiájával kölcsönhatásban vizsgál. Legfrissebb, politikafilozófiai és kommunikációfilozófiai írásai: Politikai közösség és vallásszabadság: Párhuzamok John Locke-nak és Enyedi György erdélyi unitárius teológusnak a vallási türelemrôl alkotott nézeteiben, Magyar Tudomány 2001. február; Vajon s hogyan lehetséges respublika?, Korunk 2001. február; Égi másaink háza, hazája 2001. január.
NYÍRI KRISTÓF (1944), egyetemi tanár (ELTE), az MTA tagja, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. Vendégprofesszúrák: Helsinki, Graz, Innsbruck, Santa Barbara (University of California), Buffalo (SUNY). Könyvei: A hagyomány filozófiája (1994); Tradition and Individuality: Essays (Dordrecht: Kluwer, 1992); Keresztút (1989); Európa szélén: eszmetörténeti vázlatok (1986, német kiadás: Am Rande Europas: Studien zur österreichisch-ungarischen Philosophiegeschichte, Wien: Böhlau, 1988); Gefühl und Gefüge: Studien zum Entstehen der Philosophie Wittgensteins (Amsterdam: Rodopi, 1986); Ludwig Wittgenstein (1983); A Monarchia szellemi életéről: Filozófiatörténeti tanulmányok (1980, orosz kiadás Moszkva: Müszl, 1987). A közeljövőben jelenik meg The Picture Theory of Reason c. tanulmánya, a Berit Brogaard és Barry Smith által szerkesztett Rationality and Irrationality c. kötetben (Vienna: öbv-hpt, 2001, 242-266.o.).
E-mail:
PALLÓ GÁBOR (1942), az MTA doktora, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Kutatási területei: tudománytörténet, ezen belül a 20. századi természettudomány története, különös tekintettel a magyar tudományra; tudományfilozófia, kémia- és fizikatörténet, a tudósok migrációja, a kognitív és intézményi aspektusok összefüggése, összefüggések a tudomány, a politika és a filozófia között. Publikációiból: Radioaktivitás és a kémiai atomelmélet: az anyagszerkezeti nézetek válsága a magyarországi kémiában, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992; Hevesy György, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998.
PLÉH CSABA pszichológus (ELTE 1964-69) és általános nyelvész (ELTE 1970-73), egyetemi tanár. 1969-től 1998-ig az ELTE Lélektani majd Általános Pszichológiai Tanszékén, 1998-tól a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékén, s e mellett 2001. január 1-jétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozik. 1998-tól a Magyar Filozófiai Társaság elnöke, s az MTA levelező tagja. Kutatási területei: a megismerés elmélete, a mondatmegértés és a téri kifejezések összehasonlító vizsgálata, valamint pszichológiatörténet. Fôbb közleményei: A történetszerkezet és az emlékezeti sémák, Budapest: Akadémiai, 1986; Word Order and Morphonological Factors in the Development of Sentence Interpretation in Hungarian, Linguistics 1990; A mondatmegértés a magyar nyelvben, Budapest: Osiris, 1998; A lélektan története, Budapest: Osiris, 2000. E-mail:
SÁNDOR KLÁRA a nyelvtudomány kandidátusa, főiskolai tanár (SZTE JGYTFK). Kutatási területe a társasnyelvészet (szociolingvisztika), ezen belül a nyelvi változások elméleti kérdései (a nyelvi változások természete, evolúciós modellezhetősége), valamit a nyelvi értékítéletek biológiai és kulturális vonatkozásai, a nyelvnek a csoportszerveződésben játszott szerepe.
