A sávszélesítés kedvezőtlen hatásai

Csütörtök este megtörtént az, amire ugyan mindenki számított, ám csak az év utolsó hónapjaira, hogy: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormánnyal egyetértésben +/- 15 százalékra szélesítette ki a nemzeti fizetőeszköz árfolyamsávját, így az mától kvázi szabadon lebeghet.

Járai Zsigmond jegybankelnök hivatalos indoklása szerint az intézkedés célja az infláció csökkentése és az MNB mozgásterének növelése. Értelmetlennek tűnik azonban, hogy a szélesebb sávnál is meghagyják a forint 0,2 százalékos csúszó leértékelését. “Ezt csak akkor látnám ésszerűnek, ha a jegybank fenntartana egy belső, implicit sávot, amelynél nem hagyná fel-, vagy leértékelődni a forintot” – mondja Akar László, a GKI vezérigazgatója. Ezt azonban Járai határozottan cáfolta. Piaci elemzők azonban valószínűsítik, hogy az MNB mégis csak él egy hozzávetőleg +/-5 százalékos belső sávval, hiszen a magyar gazdaság jelentős áldozatokat szenvedhetne el, ha a forint egy esetleges pánik miatt a sáv egyik széléről a másikra, azaz 30 százalékkal gyengülne.

Veszteség az exportban

A mai folyamatokból már látható az, amit szakértők is vártak: a forint nominális árfolyama lassan ugyan, de biztosan felértékelődik. A felértékelődés azonban már az alapszintű közgazdasági tankönyvek szerint is káros hatással van az exportra. Ennek oka egyszerű: ha nem emeli a cég külföldi értékesítési árait, az erősödő hazai fizetőeszköz miatt átszámítva kevesebb lesz a bevétele forintban, mint korábban. Ezt a hatást – amely eddig is megvolt, és a reálárfolyam felértékelődése mutatta, hiszen a tavalyi 3-4 százalékos hivatalos leértékelés mellett 10 százalék volt az infláció – elméletileg a termelékenység növelésével lehet ellensúlyozni.

“Ekkora felértékelődés – a piac 3-5 százalékra számít – sok cégnek elviselhetetlen lesz, romló versenyképességük meglátszik majd a vállalati mérlegekben is” – mondja Vojnits Tamás, az OTP Bróker kutatási igazgatója. Főleg azok kerülnek gondba, akik hazai beszerzésekből dolgoznak külföldi piacokra. A belföldi árak (a cégnek ezek jelentik a költségeket) ugyanis növekednek, míg az értékesítés árbevétele az előző okfejtés miatt csökkenni fog. A profit tehát csak akkor maradhat változatlan, ha a vállalat emeli külföldi árait – ezzel azonban a saját versenyhelyzetét rontja. Akar szerint ennek a hatásnak a pontos mértéke nem ismert, de amennyiben a forint felértékelődése tartós lesz, sok vállalat kerülhet bajba. Főleg a kisebb magyar cégeket érinti ez kedvezőtlenül, mivel a nagy multik sokszor import alapanyagokból dolgoznak (ahol az árcsökkenés kompenzálja az idézett hatást), valamint rendelkeznek megfelelő pénzügyi technikákkal, hogy kivédjék a káros hatásokat.

A felértékelődés reális maximumát Zsoldos István, a Concorde elemzője is 5 százalékra teszi. A forint mai, két százalékpontos erősödése véleménye szerint egyszeri hatás volt, vagyis arról van szó, hogy a reál felértékelődés eddig megszokott féléves időtávja egy napra zsugorodott össze. Következésképp a gazdaságra kifejtett hatása sem lesz jelentős, azzal viszont minden vállalatnak tisztában kell lennie, hogy az Unió felé tartó magyar gazdaságot, akárcsak korábban, ezután is a forint erősödése fogja jellemezni, így a külkereskedelmi relációban lévő vállalatoknak feltétlenül érdemes fedezeti ügyleteket kötniük. A felértékelődés leghamarabb érezhető pozitív hatása, hogy olcsóbbá teszi az utóbbi időben igencsak megdrágult energiaimport.

Makrohatások – nincs változás?

A sávszélesítés makrogazdasági hatásai kiszámíthatatlanok, különösen igaz ez a fizetési mérlegre. Bár a külkereskedelmi mérleg egyenlegén rövid távon nem fog meglátszódni a sávszélesítés hatása, jövőre már ezen a mérlegsoron is tetten érhető lesz a forint lebegtetése. Hogy milyen előjellel az alapvetően attól függ, hogy merre mozdul el a forint, amennyiben látványosan – több mint 10 százalékkal – erősödne az euróval szemben, akkor a fizetési mérleg hiánya jelentősen megugorhat. Az elmúlt évek és a környező országok (Csehország, Lengyelország) tapasztalatait figyelembe véve erre azonban kicsi az esély. Az sem valószínű, hogy a forint tartósan az intervenciós sáv felső tartományába mozdulna el.

A fizetési mérleg alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot növeli az is, hogy miként viselkednek a külföldiek az új helyzetben. Tőkét visznek-e ki vagy hoznak-e be. Állampapírokból 890 milliárd forintnyi van a kezükben, és a 3 ezer milliárd forintos tőzsdei kapitalizáció négyötödét is ők birtokolják. Az első nap piaci folyamatait elnézve egyelőre szó sincs tőkekivonásról, sőt a külföldi visszhangok egyértelműen ésszerűnek és jól időzítettként értékelik a döntést.

Mikroszint – több fedezeti ügylet

A multik árfolyam semlegességéről már ejtettünk szót, de mi a helyzet a jellemzően hazai tulajdonú kis- és közepvállalkozásokkal? A sávszélesítés következtében a tavaly év eleji bevezetése óta stabilan és kiszámíthatóan alakuló euró ezentúl elméletileg 230-310 forint között szabadon ingadozhat. Egy tisztán export piacokkal rendelkező cégnél extrém esetben az is előfordulhat, hogy százmillió forintos árbevétele az árfolyamváltozások nyomán 75 millióra zsugorodik, de az is, hogy 130 millióra ugrik. Nyilván az utóbbit minden cégvezető szívesen látná, de számolnia kell azzal is, hogy egyébként egészségesen működő cégét a forint szélsőséges áringadozása a csőd szélére sodorja. Ezzel az árfolyamkockázattal hiba lenne együtt élni, ezért fedezeti ügyletekkel semlegesíteni kell.

Hogyan hathat a sávszélesítés a tőzsdei cégekre?

A döntés csupán azon tőzsdei cégek eredményességét befolyásolhatja érdemlegesen, amelyek árbevételén belül az export jelentős hányadot képvisel, vagy devizában felvett adósságai vannak. A forint további felértékelődését feltételezve a kivitelre kedvezőtlenül hat, míg a hitelt felvevő szempontjából az adósság terhei csökkennek. Ezt a fajta kockázatot azonban fedezeti ügyletekkel ki lehet küszöbölni. Az árfolyamkockázat semlegesítésében a két hazai gyógyszergyártó és a Rába jár az élen, igaz az Egis olykor a nettó nyitott devizapozícióján túl is köt ügyleteket. A fedezeti szükségletét meghaladó üzlet azonban már spekulációnak számít.