Belföld

FigyelőBarométer – március 29.

Vallani fog az Országimázs Központ (+1). "Megvakult" a Pénzügyminisztérium (-1). Jó egészségnek örvendünk (+2). Emelkedik a FigyelőBarométer

Azért történnek még csodák kis hazánkban. Sokan ugyanis már beletörődtünk abba, hogy a kormány körül tevékenykedő kiválasztott cégek mindenféle demokratikus kontroll nélkül ügyködhetnek, saját és nyilván megbízóik céljaira használva fel az adófizetők pénzét. Sőt, holmi karácsonyi bejglikre hivatkozva még ki is kérik maguknak, hogy ők akármilyen tájékoztatási kötelezettséggel rendelkeznének. Ezért hökkentünk meg a hír hallatán: a Fővárosi Bíróság ugyanis adatszolgáltatásra kötelezte az Országimázs Központot, amely tavaly közel 4 milliárd forintot költött el. Az, ami sok parlamenti honatyának és a sajtó számtalan képviselőjének hónapokon át nem sikerült, most mégis lehetségessé válik. Megismerheti a közvélemény, hogy mennyiért épült-szépült országunk hírneve, illetve hova tűntek a milliárdok. Mindez végül két szocialista képviselőnek köszönhető, akik nem nyugodtak bele abba, hogy nem láthatnak bele a közpénzek elosztogatásának folyamatába, és a bírósághoz fordultak. A botrány máris érlelődik: álnéven futó kolbásztöltőverseny, 130 igencsak megkérdőjelezhető módon megkötött szerződés két, a Fideszhez közelálló céggel (a Happy End Kft.-ről és az Ezüsthajó Produkció Film Kft.-ről van szó). De nem is ez a legfontosabb az egészben. Senkinek, soha nem szabad beletörődnie, hogy az általunk (közpénzekből) finanszírozott ügyletek a nyilvánosság teljes kikerülésével bonyolódhassanak le. Még ha a kormány ezt szeretné is – egyre több esetben. Ne felejtsük, úgy szó a törvény: az állammal kapcsolatba kerülő cégek az állami pénzek felhasználásáról kötelesek nyilvánosan beszámolni.

Sokat írunk róla – de nem véletlenül. Az infláció a legérzékenyebb pontja az amúgy tempósan menetelő magyar gazdaságnak. Éppen ezért eleinte még meglepő volt, majd bosszantó, de mára már-már nevetségesé válik az, amit a Pénzügyminisztérium (PM) üzen az árak emelkedéséről. Bátran ki lehet jelenteni: a Varga Mihály által vezetett tárca új betegsége a farkasvakság. Tegnap ugyanis azt nyilatkozta a miniszter, hogy az idei évre tervezett 5-7 százalékos átlagos inflációs prognózis nem szorul módosításra. Annak ellenére, hogy január-februárban 10 százalék feletti volt az árak emelkedése, 12 hónapra visszaszámítva. Annak ellenére, hogy a piaci elemzők márciusra is 10,3 százalékos drágulást prognosztizálnak. Annak ellenére, hogy már a gazdasági miniszter, Matolcsy György is a várakozások átértékeléséről beszél. Nem is szólva Járairól, akit hasonlóan kínozhatott a szelektív hallás, mert annakidején nem hallotta meg az elemzők szavát, de a jegybank elnökeként az év végére 6-7 százalékos havi indexekre számít (Az MNB és az infláció >>). De számoljunk csak egy kicsit! Ahhoz, hogy a 2001-es esztendőben 5-7 százalék legyen az átlagos drágulás, a most bőven 10 százalék feletti havi indexeknek év végére 2-3 százalékra kellene leesniük. Másképp kalkulálva: a hátralévő 10 hónapban átlagosan 5,2 százalékos havi infláció kellene ahhoz, hogy kijöhessen a PM varázsszáma. Tudjuk persze, hogy a pénzügyminiszter nem vakult meg, csak jó oka van arra, hogy tettesse magát. A múlt esztendő után azonban nagyon nehéz hitelesen eljátszani ugyanazt a játékot: az infláció tudatos alultervezését. Köszönjük, ezt már ismerjük, nem kérünk megint belőle.

A magyar ember optimista és bizakodó – hát nem ehhez szoktunk hozzá az utóbbi években. Valami hasonló derült ki azonban egy frissen publikált (Magyar Gallup Intézet), a Magyar Hírlap által közölt közvélemény-kutatásból: a riasztó megbetegedési statisztikákkal szemben a magyar lakosság fele úgy véli, hogy jó vagy nagyon jó egészségnek örvend. A megkérdezettek alig 16 százaléka vélekedik csak úgy, hogy rossz az egészségi állapota, és ami talán a legörvendetesebb, csökken az elhízott polgárok aránya. A felmérésből kiderül, az emberek ugyan elismerik, hogy különböző testi és lelki betegségekben szenvednek, összességében azonban kielégítőnek tartják állapotukat. Arra a kérdésre, hogy “mikor járt utoljára orvosnál”, aggasztómagyarázat, mert az derül ki belőlük, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mennyi mindent tehetnek megelőző jelleggel egészségükért. A nők kétharmada és a férfiak háromnegyede például nem járt fogorvosnál az utóbbi esztendőben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik