Belföld

FigyelőBarométer – március 1.

Nem lett derűlátóbb a Fed elnöke (-1). Késhet az új értékpapírtörvény (-1). Búcsú Surányitól (+3). Emelkedik a FigyelőBarométer.

Alan Greenspan szól – a tőzsdék beleremegnek. E fenti összefüggésen már régóta nem lepődünk meg, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nagytekintélyű elnökének ugyanis nagyon különleges hatalom van a kezében. És felelősség is. A piacok ugyanis minden szavára, a szavak mögötti jelentésekre hegyezett füllel figyelnek, az indexek pedig ennek függvényében alakulnak. Esnek vagy emelkednek. Ez történt tegnap is, amikor is Greenspan szokásos, a kongresszus gazdasági bizottsága előtt tartott beszédében eloszlatta azokat a reményeket, hogy a Fed még a héten újabb kamatvágásról dönt. Az elnök elismerte, hogy az idei esztendő első két havának gazdasági adatai jobb tendenciát mutatnak, mint a tavaly év végiek, ám azt is hozzátette, hogy a Fed túl gyakran nyúlt a kamatpolitika eszközeihez. Kamatvágás a héten tehát várhatóan még nem lesz, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a következő hetekben sem kerül rá sor. Greenspan szerint ugyanis – bár a januári inflációs adatok igen magasak voltak – jelenleg a recesszió még mindig jelentősebb veszélyt jelent, mint az árak növekedése. Erről tanúskodtak a negyedik negyedéves GDP adat is. A piacok azonban türelmetlenek: a kamatvágás várható elhalasztása miatt némileg csalódottan – szokásuk szerint – zuhanásba kezdtek. A Nasdaq 27 havi minimumára esett, és lassan a japán tőzsdeindex is eléri a kritikusnak titulált 12 500 pontot (ez 15 éves mélypontját jelenti a Nikkeinek). Hol a vége – kérdezhetjük. Ám erre nincsen válasz, csak találgatások léteznek.

Több mint két éve folyik már az új értékpapírtörvény előkészítési munkája, ám könnyen lehet, hogy újabb hónapokat késik a módosítás parlamenti tárgyalása. A Világgazdaság értesülése szerint – amelyet Szász Károly, a PSZÁF elnöke is megerősített – a Pénzügyminisztérium (PM) újabb visszavonulót fújt, így az eredetileg tervezett március helyett legkorábban csak májusban kerülhet a kormány elé a törvényjavaslat. A Pacsi Zoltán által decemberig vezetett munkacsoportot sok kritika is érte a közelmúltban: egyesek szerint túl demokratikusan kezelte a javaslatot, így az előkészítő munka a sorozatos érdekegyeztetések miatt sokáig húzódott. Úgy tűnik azonban, hogy a PM idén a kezébe vette a dolgokat, ám mostani elszántsága azzal jár, hogy éppen a szakma érdekeit nem veszi figyelembe. Nagy is a zúgolódás például a brókercégek körében, és úgy tűnik, hogy a pénzügyes szakma egyre megosztottabb és tanácstalanabb a kérdésben. A törvény tárgyalásának elhalasztása azonban könnyen azzal járhat, hogy a leterhelt parlament esetleg csak ősszel tudja elfogadni a törvényt, ami kétségessé teheti a szabályok 2002. évi bevezetését. Pedig a hírek szerint éppen a Ház sok munkája miatt lett az eredetileg több törvényből álló csomagból egyetlen, összefogott törvényjavaslat.

Több napilapban megjelentetett fizetett hirdetéssel köszönte meg ma a közgazdász szakma Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Banknak az elmúlt 6 évben végzett munkáját. Az aláírók között azonban nemcsak közgazdászok, hanem más társadalomtudományi diszciplínákkal foglalkozó neves szakemberek is megtalálhatóak, bizonyítva azt, hogy Surányi munkája nemcsak a szűk szakmai kérdésekre korlátozódott és nemcsak a pénzügyesek között váltott ki érdeklődést. A jegybank leköszönő elnöke ugyanis kritikus pillanatban került – másodszorra – az elnöki székbe, óriási felelősséget vállalva. Az ország makrogazdasági stabilitása, pénzügyi egyensúlya múlott nagy részben azon, hogy az MNB milyen eszközökkel folytatja monetáris politikáját, milyen célt tűz ki maga elé 1995 tavaszán. Hiteles és kiszámítható pénzpolitika, szabadon átváltható forint, korszerű és független jegybank – értékeli Surányi munkáját a hirdetés. Való igaz, egy ország tartozik köszönettel neki. A maga szerény módján a FigyelőBarométer plussz három pontja is e munkát értékeli. Köszönjük, Elnök Úr!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik