Belföld

Amerika recessziós félelmei II. rész

Az utóbbi öt év legalacsonyabb növekedési rátáját produkálta 2000 utolsó negyedévében az amerikai gazdaság. Sorozatunk második része a gazdaság fékeződésének a vállalatokra, illetve Európára gyakorolt hatásáról szól.

A gazdaság fékeződése nem csak a kis- és közepes vállalatokat kényszeríti a nadrágszíj meghúzására és egyben alkalmazottaik egy részének elbocsátására, hanem az olyan óriásokat is, mint a Lucent Technolgies vagy a Xerox.

Amerika recessziós félelmei II. rész 1Leépítések, üzembezárások

Az elbocsátásokat ezúttal a Chrysler indította el. A társaság nyilvánosságra hozott tervei szerint a következő három évben 20 százalékos létszámcsökkentéssel próbálnak segíteni egyre súlyosbodó pénzügyi gondjaikon. A döntés szám szerint 26 ezer alkalmazottat érint, közülük 19 ezer kétkezi munkás.

Mint azt a DaimlerChrysler-csoport amerikai vállalatának feje, Dieter Zetsche kifejtette, nincs vesztegetni való idő, a leépítések 75 százaléka még az idén megvalósul, a jelenleg Észak-Amerikában működő öt üzemből egyet bezárnak, kettő termelését visszafogják, és 2002-ig további fél tucat, az Egyesült Államokon kívül termelő gyárat zárnak be.

És mindez csak a kezdet volt az elmúlt hét fekete krónikájában. Ennek tanúsága szerint összesen több mint százezer amerikai válik rövid időn belül munkanélkülivé.

Bajvan.comAz idei januári hullám azt a szegmenst érintette, amelyet korábban szinte szent tehénként tiszteltek: az internet technológiai alapjait nyújtó és működtető cégeket. Az elbocsátások hátterében mindenhol az áll, hogy a tavalyi negyedik negyedéves eredmények messze alulmúlták a terveket.

Hónapról hónapra

A dotcom cégek körében minden korábbi mértéket meghaladott a januári elbocsátások nagyságrendje – áll a Challenger Gray & Christmas felmérésében. Az elemző cég, amelynek munkaerővel kapcsolatos adataira a leggyakrabban hivatkoznak, 1999. decembere óta minden hónapban számszerűsíti az adott iparág munkaerő-piaci jellemzőit.

Januárban az elbocsátások majdnem 13 ezer főt érintettek, 23 százalékkal többet, mint a tavalyi utolsó hónapban. Egyébként 1999. decembere óta a cégek 18 százaléka volt kénytelen bezárni kapuit, s emiatt, illetve egyéb létszámleépítések következtében azóta több mint 54 ezer munkahely szűnt meg az iparágban.

Dominó elv

A januári bejelentések közül említést érdemel például a Lucent Technologiesé. Eszerint 16 ezer munkahelyet készül megszüntetni

Olvassa el……sorozatunk előző részét:

Amerika recessziós félelmei I.

néhány hónap alatt annak érdekében, hogy 2 milliárd dollárral csökkentse költségeit. A jelenlegi tervek szerint a Lucent európai, közel-keleti és afrikai régióiból összesen csupán ezer embert tesznek lapátra, a többi kárvallott amerikai lesz.

A szintén hálózati megoldásokra szakosodott Nortel Networks négyezer főt kénytelen elbocsátani. Főként a távközlési berendezéseket gyártó üzletágából.

A sorban következők vélhetően azok a cégek lesznek, amelyek a dotcom vállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat. Vélemények szerint azok a társaságok élik túl az internetes boom kifulladását, amelyek több forrásból, s nem csupán a világhálós bizniszből szerzik bevételeiket.

Elbocsátások számokbanKétezer főt meghaladó elbocsátást fontolgat a legnagyobbak egyike, az AOL is. A Time Warner másik érdekeltsége, a CNN News Group már decemberben bejelentette, hogy négyezer alkalmazottját ereszti szélnek, s a legnagyobb érvágást a CNN interaktív részlege lesz kénytelen elkönyvelni. A versenytárs NYTimes.com (a New York Times online kiadása) sem marad érintetlenül. Igaz, ott csak 69 főt, az alkalmazottak 17 százalékát bocsátják el.

Az AltaVista 200 embertől, összes alkalmazottjának egynegyedétől válik meg, itt tavaly már volt egy ugyanilyen arányú leépítés. A legnépszerűbb, de veszteséges Amazon.com karcsúsítási rátája ehhez képest alacsony: 15 százalék, viszont ez 1300 embert jelent.

A hardverszállítók is összébb húzzák a nadrágszíjat. A Hewlett-Packard 88,5 ezres állományának 2 százalékától, 1700 főtől válik meg. Főként a kereskedelem és a marketing területéről. A Xerox négyezer alkalmazottját küldi el, miután tavalyi árbevétele közel 1 milliárd dollárral volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi.

Félelem és káröröm

Ami rossz Amerikának, nem feltétlenül az Európának is. Vállalatvezetők, politikacsinálók és befektetők Európa-szerte félelemmel vegyes megrendüléssel és egy csipetnyi kárörömmel figyelik az amerikai gazdasági lassulás kibontakozó drámáját. Amit a leginkább szeretnének tudni, az az, hogy mit jelent ez számukra.

Az elmúlt öt esztendőben az egész világ az amerikai gazdaságot irigyelte. Példa nélkül álló növekedése rekordszintre futtatta föl az ottani értékpapírpiacokat, a kereskedelmi ingatlanfejlesztést, valamint a dollár értékét. Európai társaságok egész sora – a Vivenditől és a Deutsche Telekomtól a Bertelsmannig és a Danone-ig – rohanvást igyekezett érdekeltségeket szerezni a virágzó Egyesült Államokban.

Megszületett az Új Gazdaság – és amerikainak született. Ahogyan a bevezetése utáni két évben az euró folyamatosan veszített értékéből a dollárhoz képest, az amerikai diadalérzet egyre inkább igazolódni látszott.

Változik a helyzet

Az Egyesült Államok lassulása közepette Európa relatíve is egyre izmosabbnak mutatkozik. 1991 óta először megvan az esélye arra, hogy jobban teljesítsen a nagy riválisnál. Az olajárcsökkenésnek, a nagyszabású adókönnyítéseknek és a gyors ütemű munkahelyteremtésnek köszönhetően a fogyasztás és a lakossági bizalom erősödőben van.

Amerika recessziós félelmei II. rész 2Az euró szerelmesei örvendezve fogadják a tengerentúli gondokat, mondván, a fejlemények rávilágítanak az amerikai rendszer ellentmondásaira: boom volt, persze, de az kellett hozzá, hogy a fogyasztók irreálisan sokat költhessenek, az állam megnyirbálja saját kiadásait, a vállalatok pedig a fejlődő országokban olcsó bérmunkában gyártatott termékeket importáljanak.

Vállalatvezetők és politikacsinálók egy másik csoportja ennél józanabbul tekint az amerikai lassulásra. Tudják, hogy az európai konjunktúrának mindig jobbat tesz, ha az óceán túloldalán prosperál a gazdaság, hiszen az piacot teremt az itteni export számára. Emellett az európai cégek az utóbbi években sok milliárd dollárnyi profitot értek el felhizlalt amerikai leányvállalataik révén, így ha ott beköszönt a recesszió, e nyereség eltűnik.

A realisták táborát sokkal inkább foglalkoztatja az, hogy az idei esztendő az európai gazdasági fejlődés kritikus tesztje lesz. A kontinens vállalatainak és kormányainak be kell bizonyítaniuk, hogy Európa akkor is képes növekedni, ha hiányzik a masszív kereslet az amerikai kereskedelmi partnerek részéről, s elmaradnak a leányvállalatok biztosította vaskos nyereségek.

Ennél is fontosabb talán, hogy Európa lélektani próbatétel előtt áll. Az elmúlt öt évben az amerikai teljesítmény kényszerítőleg hatott a kormányokra és a vállalatokra: föl kellett adniuk sok mindent a bevett elvekből és módszerekből, hogy javítsák a versenyképességet. Európa egy emberöltő óta nem volt ilyen erős. A mostani munkahely-teremtési ütemhez foghatót több mint egy évtizede lehetett utoljára látni.

Az öreg kontinens válaszolt a kihívásokra, ha nem is teljes sikerrel, mindenesetre élénkebben, mint valaha, de sok tennivalója van még, hogy kikerüljön Amerika árnyékából. Így például a vállalatoknak meg kell kétszerezniük információs technológiai kiadásaikat, hogy termelékenységük elérje az amerikai szintet. Munkaügyi reformok, fiskális megszorítások, további adócsökkentések – a restanciák listája még mindig csüggesztően hosszú. Európa hatalmas lépéseket tett eddig. Most az a dolga, hogy tartsa a tempót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik