Belföld

Az ingatlan adásvétel titkai III.

Ingatlant venni vagy eladni nem egyszerű. Ha el akarja kerülni az esetenként súlyos ráfizetéssel és bosszankodással járó buktatókat, akkor fogdja meg a FigyelőNet tanácsait. A harmadik részben magáról a szerződéskötésről olvashat.

Harmadik lépés: a szerződés!

Lapozzon vissza!Ha érdekli sorozatunk eddigi részei, klikkeljen ide:• Az ügyvédek szerepéről!

Mire jó a tuladoni lap?

Az ingatlan adásvétel titkai III. 1Amennyiben sikerült megtalálnia álmai lakását, keressék fel az eladóval valamelyikük ügyvédjét, és kössék meg az adásvételi szerződést! A figyelem a szerződéskötéskor sem lankadhat, a dokumentumnak ugyanis számos lényeges kérdést kell rendeznie!

Az eladó és a vevő adatai: név, születési idő, -hely, anyja neve, személyi igazolvány száma, adóazonosító jele.

Ha valamelyik szerződő nem természetes személy, hanem például cég, akkor a mások lesznek a szükséges adatok: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, adószám, ezen felül a cég képviselőjének minden olyan adata, ami magánszemélyek esetén szükséges. Cég esetében mellékelni kell a cégkivonatot és aláírási címpéldányát is!

Az ingatlan adatai: Pontosan rögzíteni kell a tulajdoni lapon is szereplő adatokat, a helyrajzi számot, az ingatlan pontos címét, területének nagyságát, ingatlan-nyilvántartási besorolását (például: magánlakás). A szerződésből ki kell derülnie annak is, hogy az ingatlant nem terheli semmilyen tartozás, teher, nincs folyamatban az ingatlan birtoklásával vagy tulajdonlásával kapcsolatos per. Ne felejtsük el, hogy ezért az eladónak kell felelősséget vállalnia!

Foglaló vagy előleg?Amennyiben foglalóról

van szó, úgy azt kifejezetten ki kell kötni a szerződésben. A foglaló arra szolgál, hogy a szerződés teljesítését garantálja. Ha a szerződés annak a hibájából hiúsul meg, aki a foglalót adta, akkor elveszíti a pénzt. Ha az a személy hibás, aki a foglalót kapta, akkor az összeg kétszeresét kell visszafizetnie. A foglaló természetesen beleszámít a vételárba. A kialakult bírói gyakorlat szerint a vételár 20 százalékáig terjedő összeget lehet foglalónak tekinteni.

Ha a pénzösszeg foglalójellege nem tűnik ki egyértelműen a szerződésből, vagy mértéke meghaladja a 20 százalékot, a bírói gyakorlat vételárrészletnek (előlegnek) tekinti. Az, akit kár ért, a foglaló összegén felül követelheti kárának megtérítését is. (Egyéb, kevésbé gyakori szerződés-biztosítékok lehetnek: a kötbér, a kezesség)

A vételár kifizetése: Ideális esetben a vevő egy összegben és készpénzben fizeti ki az ingatlan vételárát. Ha azonban ez nem áll fenn, akkor a szerződésben kell rögzíteni:

1. a vételár pontos összegét,

2. ha nem egyben kerül kifizetésre, akkor meg kell jelölni a szerződéskötéskor kifizetett összeg nagyságát és azt, hogy ezt a felek minek tekintik. A vételárrészlet ugyanis lehet foglaló vagy előleg is,

3. a teljes vételárból fennmaradó összeget és kifizetésének pontos időpontját,

4. amennyiben a vevő nem készpénzben fizet, úgy az eladó által megjelölt bank számlaszámát és azt az időpontot, ameddig az összeget át kell utalni. Ezek a szabályok érvényesek több részletben való fizetés esetén is,

5. ha a vételárat nem egy összegben fizetik ki, a vevő tulajdonjoga csak az eladó tulajdonjogának fenntartása mellett kerül ingatlannyilvántartási bejegyzésre, egészen a teljes vételár kifizetéséig.

Birtokba adás: Ez a kérdés szorosan összefügg a vételár kifizetésével. Ekkor kell megállapodni abban, hogy az ingatlan birtoklásának átengedése mikor történik meg. Általában azonban ezt célszerű a teljes vételár kiegyenlítésének időpontjával azonos időpontban megjelölni.

Fontos, hogy a birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj tartozása, társasház esetén közös költség hátraléka. A lakásból ki kell jelentkeznie, ott senki más sem maradhat bejelentve. Ilyenkor szoktak jegyzőkönyvet készíteni a mérőórák állásáról is. A vevő a birtokbavételtől kezdve lesz jogosult arra, hogy az ingatlant használhassa. Kellemetlenebb hír, hogy a lakás terheinek viselése is az ő feladata lesz ezentúl.

A szerződés megszűnése: Ha bárki a szerződésben meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a másik személy a szerződéstől egyoldalú, írásban közölt nyilatkozatával elállhat.

Az elállás a szerződést felbontja. A szerződés megszűnése esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Egyéb kérdések: Itt rendelkeznek olyan kérdésekről, mint például:

1. az ingatlan állapotára vonatkozó kérdések,

2. szavatosság vállalása az eladó részéről (tehermentesség, közüzemi tartozások kiegyenlítése, beköltözhető állapot, stb.)

Fontos!Ez a séma csak a legegyszerűbb szerződések mintájául szolgálhat, az életben azonban rengeteg olyan kérdés is felmerülhet, ami az általánostól való eltérést indokolttá teszi, aminek csak a szerződési szabadság határai szabnak gátat. Egy két extra dolgot azért itt is megtudhat!

Vegyes rendelkezése cím alatt, olyan kérdések szerepelnek általában a szerződésekben, mint a költségviselés (a szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket, a földhivatali eljárás illetékét és a vagyonátruházási illetéket kizárólag a vevő viseli), az, hogy kié lesz a telefonvonal valamint az eljáró ügyvéd megbízása is itt található. Ne feledjük, hogy a szerződésben nem szereplő kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályaira történő hivatkozást szokták érvényesnek tartani, így ez is kerüljön bele az okiratba.

Legvégül a dátum és az aláírások: a szerződés érvényességéhez annak minden oldalát alá kell írnia az eladónak és a vevőnek, valamint az ügyvédnek is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik