Vincze Miklós

A sci-fibe illő kábelrengeteg száz évvel ezelőtt jelent meg a szalonokban, két évtizeden át pedig ki sem lehetett őket űzni onnan.

A szocialista modern építészet évek óta lebontani vágyott ikonjából nem marad meg túl sok részlet.

A kommunista blokk első punkegyüttese, a Spions egyik alapítójaként is ismert művészzseni hetvennégy éves volt.

Legalábbis az ufóhívők szerint, akik ezzel bizonyítják: a fáraók és tudósaik a földönkívüliekkel barátkoztak.

Legalábbis egy legenda szerint, hiszen mások inkább egy gonosz fekete kutyát sejtenek a háttérben.

Az origami-művészet új csúcsát egy fiatal svéd férfi érte el.

A Rákos-patak mentén feküdt betonfenekű medence és épületei ugyan eltűntek, egy vékony töltés azonban még ma is emlékeztet az ezrek által látogatott fürdőre.

Szőke Gábor Miklós pillanatok alatt vált a magyar művészvilág egyik legtöbbet foglalkoztatott alakjává, aki falécekből, majd fémlapokból készített munkáival tűnik fel úton-útfélen. De mi a titka?

Csak egy nappal később, kihűlve, és lehetetlenül sok pénzért érkezik meg, de a palesztinok szerint ettől még épp úgy megéri.

A váci Forte gyár nyolcvanöt éven át volt a magyar fotótörténet fontos része. Épületei azóta üresen állnak, egy darabkájuk néhány hete azonban már a Kálvin térnél él tovább.

A kevesek által látható textilképeket a kabátok belső oldalán viselték, remélve, hogy az azokon lévő lények és hősök ereje költözik beléjük.

Feltéve, ha megvalósult volna a szocializmus alatt műemlékek tömegét megvédő, számos vidéki város rendezését irányító Vákár Tibor egy korai terve.

Az 1817-ben, a Belváros szívében született, egykor felbecsülhetetlen értékű műkincseket is rejtő palota 2022 végén nyithatja meg a kapuit.

A kalandvágyó férfi előbb magyar, majd afgán katonaként, detektívként, sőt, tűzoltóként is szolgált, mielőtt még miniszterré vált volna.

A két éve született látványtervek előrevetítik, hogy mivé válhat egy védendő érték, ha az álmok kellő hátszelet kapnak.

A koronavírus-járványnak a reklámiparra is óriási hatása van, és nem feltétlenül úgy, ahogyan azt elképzelnénk.

A zsúfolt lakónegyedekben egyre kevesebb tér jut a szellős parkoknak és fáknak, egy Milánóból indult ötlet viszont épp erre hozott megoldást. Ma már világszerte épülnek hasonló épületek, mostmár Budapesten is.

Dantétól a bicikliken és a Peugeot-úttörőkön át a szocializmus első nagy irodaházprojektjéig. Egy, a Városligetre néző földdarab fél évszázados, fordulatokkal teli története.

Három svábhegyi villa, három történet: az egyikük hosszú pusztulás után a happy end felé tart, a másik kettő sorsa kétséges.

A századfordulón elektromos árammal nem csak a mindent gyógyító csodaszereket, de az ételt is jobban el lehetett adni.

Úgy gondolta, hogy ez a legegyszerűbb módszer.

A századfordulóra kialakított három szanatórium a szocializmusban kórházzá vált, tizenhárom éve azonban üresen áll. Most talán rendeződhet a sorsa, de kérdés, hogyan óvják majd meg a Városligeti fasor 9-13. értékeit.

A jövőre 85. születésnapját ünneplő épület ma újra úgy fest, mintha éppen csak átadták volna.