Boltos utcáink
A Dunával párhuzamosan nyújtózó Frankel Leó út Batthyány tér felé eső szakasza – köszönhetően annak, hogy a Margit körútra egy teresedés miatt nem fut ki – a város csendes, andalgásra alkalmas, századfordulós házakkal teli útvonalainak egyike, míg a több villamosvonalnak is otthont adó, tágasabb folytatása kevésbé nyugodt, képe pedig sokszínű, így a teljes szakaszán végigsétálva úgy érezhetjük magunkat, mintha két különböző világban járnánk.
Megnéztünk tehát mindkét oldalon egy-egy helyet, hogy megkérdezzük őket, milyen digitális megoldások segítik őket abban, hogy túléljék a járvány okozta nehéz gazdasági helyzetet.
A Frankel Leó múltja
A negyedórás sétával végigjárható, a késő középkor óta létező utca az elmúlt ötszáz évben számtalan nevet viselt, 1953-ban azonban végül Frankel Leó (1844-1896) neve került a házfalakon álló fémtáblákra.
A Királyi élelmezési raktárból lett Radetzky-laktanya (1897) tövében induló utcának persze nem csak a neve, hanem az épületei is megérdemlik a figyelmet: itt áll például az 1928-ban bérházzal körbevett, egy korábbi templom helyére emelt Újlaki zsinagóga (1888), a törökök által is kiaknázott Lukács-fürdő (1891-1922), vele szemben pedig a Malomtó, illetve a világ legnagyobb hévizes barlangja, a Molnár János-barlang terül el, felette az egykori Népfürdő (1895) török dzsámikra emlékeztető maradványaival. Nem minden látszik azonban az utcáról, hiszen néhány lépésnyire bújik meg az Irgalmasok Veli Bej Fürdője (1574), a Zsigmond tér melletti modern irodaház belső kertjében pedig egy kétezer éves római temető, illetve kerekedelmi és katonai útvonal nyomaira (Lajos utca 2-6.) is ráakadhatunk.
Nem csoda tehát, hogy az elmúlt években a hollywoodi filmipar nagyágyúi is gyakran felbukkantak az utcában: Angelina Jolie A vér és méz földje című 2011-es filmjében az egykori Népfürdő egy koszovói helyszínnek adott otthont, néhány évvel később pedig Jennifer Lawrence tűnt fel a közelben, aki a Vörös veréb (2018) egy jelenetében a Császár-Komjádi uszoda mögötti villamosmegállóban várakozva beszélgetett Joel Edgertonnal:
Mi található az utcában?
Éttermek és vendéglátóhelyek egész sora követi egymást, kiszolgálva az éttermekre, kávézókra, a szocializmus légkörére – az 1968-as megnyitás óta semmit sem változott Bambiban még ma is külön tétel az itallapon a citromkarika! –, vagy épp a különlegességekre vágyókat, így két állomásos túránk állomásainak kiválasztásakor egyáltalán nem volt könnyű a dolgunk.
A villamosról a Margit híd budai hídfőjénél leszállva utunk végül az alig három percnyi sétára lévő Telefon Bisztróba (Frankel Leó út 10.) vezetett, ami nevében hordozza a különlegességét:
A betérőket három szinten is fogadó bisztró a koronavírus-járvány hozta korlátozások kezdetén, márciusban határozatlan időre bezárta a kapuit, két hónappal később azonban újranyitottak, megpróbálva felvenni a harcot a kevesebb vendéggel járó nehézségekkel.
Ez egy hosszú utca, de ez a szakasza nagyon hangulatos, és itt egész jó kávézók vannak.
– mesélte az egyik vendég, aki ráadásul nem is Budán lakik, hanem a pesti oldalon, majd hozzátette:
Pont a hely varázsa miatt szeretünk idejárni, hol másol lehet régi telefonon leadni a rendelést? Persze izgultunk, de nemcsak emiatt a hely miatt, hanem a többi vendéglátóhelyért is, amik kénytelenen voltak bezárni, hogy vajon kinyitnak-e még újra. Amennyire tudtunk és akiknél volt lehetőség, online rendeltünk, ezzel is segítve őket.
Ezért is létfontosságú az online jelenlét, ami természetesen
A fenti példát látva egyértelmű, hogy a vállalkozások minden fejlesztéssel üzleti előnyre tesznek szert. A fenti eset épp erre tökéletes példa, hiszen az okostelefonról és táblagépekről is egyszerűen elérhető rendelési felületek, vagy a Facebook jelentik az egyetlen megmaradt kapcsot az emberek és a kedvenc helyeik közt, ez pedig a nehéz időszak túlélésének egyetlen lehetőségét jelentik.
A Telefon Bisztrónak nincs saját honlapja, Facebook-oldalukon azonban néhány naponta posztolnak, legtöbbször valamilyen különleges, Magyarországon csak kevés helyen kapható ital érkezésére felhívva a figyelmet, de néha vicces, vagy épp érdekes, telefontörténeti témájú képekkel is megtörik az egymást követő italfotók sorát, az üzenetben feltett kérdésekre pedig legtöbbször pillanatokon belül válaszolnak, így nyilvánvalóan meg tudják tartani a már meglévő vendégeiket, egy-egy jó ajánlattal pedig újakat is a kapun belülre csábítanak.
A nevét felkiáltójellel nyomatékosító Sütit akarok! (Frankel Leó út 72.) egészen más utat választott, hiszen a Császár-Komjádi uszoda mögött 2015-ben nyitott hely azonnal a fővárosi cukrászdák A-ligájába ugrott, a hely a márciusi korlátozások bevezetése után sem zárt be teljesen: elvitelre továbbra is lehetett náluk vásárolni, az e-mailben és Facebookon érkező tortarendeléseket pedig továbbra is kielégítették, sőt, áprilistól pénteki és szombati házhozszállítást is vállaltak.
A májusi kapunyitásig így a digitális megoldásoknak köszönhetően az emberek továbbra is támogathatták a hely fennmaradását – lásd a már említett rendeléseket, ahol a meglévő vásárlóik mellett újakat szereztek, pont ennek köszönhetően. A tulajdonosok az elmúlt öt hónapban sem lazsáltak: sokszor napi rendszerességgel látták el ínycsiklandó képekkel a közel tizenötezer követővel rendelkező Instagram-, illetve Facebook-oldalukat figyelőket, augusztus óta pedig Facebook-eseményekkel is népszerűsített tematikus sütinapokkal várják a vásárlókat: az október 23-i hétvégén a retró hódított, egy héttel később pedig a halloween.
Az egyidejű Instagram- és Facebook-kommunikáció természetesen nem egyoldalú, hiszen a beérkező üzeneteket is gyorsan megválaszolják – a siker pedig
Jól alátámasztja mindezt a Telekom által a kis- és középvállalkozások digitális felkészültségét mérő felmérése is, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek kilencven százaléka gyorsan, legkésőbb egy napon belül választ szeretne kapni az üzeneteire, sokan azonban egy órán belüli visszajelzéseket várnak el.
Ezeket várjuk el a kisvállalkozásoktól
A telekommunikációs cég kutatásai emellett azt is megmutatták, hogy a legfontosabb tudnivalók (hely, nyitva tartás, árlista) könnyű elérhetősége nélkülözhetetlen, de nem kevésbé fontosak a Facebook-oldalakon feltűnő vásárlói visszajelzések, illetve a kapcsolatfelvétel lehetősége sem.
A fenti két üzlet példája, illetve a már említett felmérés is azt jelzi, hogy túlélés záloga a digitális megoldások felé való nyitás. Mire a cikkünk elkészült, újabb szigorítások léptek életbe, aminek értelmében az éttermek újból bezárnak és csak házhoz szállítás lehetséges. A bezárások miatt kedvenc helyeink ismét nehéz helyzetbe kerülnek, így annál időszerűbbek a tanulságok is.
Vállalkozóként kis lépésben is lehet fejleszteni a vállalkozást, hogy nagyobb esélyünk legyen a túlélésre, ügyfélként, vendégként pedig az, hogy – amennyire lehet – ebben a nehéz időszakban az online elérhető módokon vegyük igénybe a szolgáltatásokat, rendeljünk online, és tartsuk a kapcsolatot a vállalkozásokkal, biztosítva számukra a túlélést. Az Y és a Z generáció tagjai ma már nem is léteznek digitális eszközök nélkül, online rendelnek, keresnek új helyeket, ott mondanak véleményt és még sorolhatnánk. Fontosak a személyes benyomások, hogy szeressük az adott helyet az ott dolgozókkal együtt, hiszen sok esetben a törzsvásárlók segítettek életben tartani több kisvállalkozást.
