A Szegedi Kortárs Balett mostanában a rituálék jegyében fogant produkciókkal örvendezteti meg híveit Szegeden – Pavlovits Miklós írása.
Az üdvözlendő Klára egy embertelen nagy vagyonnal bíró, különc öregasszony. Lerobbant szülővárosának vezetői azért fogadják hatalmas lelkesedéssel oda érkezését, mert településük fellendítését várják adományától – Pavlovits Miklós írása.
A szegedi kisszínházban nemrégiben ősbemutatott színdarabban adva van egy ember, ki kora ifjúsága óta mindenre emlékezik. Nem képes semmit sem felejteni – Pavlovits Miklós írása.
Az ember elgondolkozhat azon, hogy egy olyan jó adottságú angol színtársulat, mint az English Touring Opera, amelynek alapfeladatai közé tartozik az együttes turnéztatása, iskolák, gyermek intézmények, művelődési klubok felkeresésének missziója az opera műfajának népszerűsítésére, miért választ a szigetországtól és jelenkorunktól ily távol eső témát? Pavlovits Miklós írása.
A 2013. évi hatodik sorozatát élő Armel fesztivál „legfrissebb”, kortárs produkciója most Szerbiából, Újvidékről érkezett. Az ottani társulat belső dinamikáját, élénk művészeti kreativitását tanúsítja, hogy a közelmúltban ismét kortárs művet mutatott be, majd utaztatta el Szegedre. A zsűri és a közönség elismeréséért versenybe szálló mű Zoran Juranic: A nyár utolsó virága című egyfelvonásos operája volt.
Megesik, olykor nagyobb számban bukkannak fel fontos könyvek látókörünkben, mint máskor. Ezek kézbevételekor az ember azt érzi, kötelessége véleményt formálnia róluk. Nem térhet ki előle. Furcsa kényszert sugallnak, – tán ahhoz hasonlóan, amit Babits Jónása érzett küldetése előli rejtőzködésében – Pavlovits Miklós írása.
A sok vitát kiváltó szegedi István, a király előadásának utózöngéit foglalja össze jegyzetírónk, aki persze saját véleményét is beleszőtte írásába. Pavlovits Miklós kritikája valószínűleg nem az utolsó a sorban, amely igyekszik elválasztani a napi politikai hisztériát és a valós művészi értéket.
Valamikor, jó tízen évekkel ezelőtt, még a Telin televízió fénykorában, elindult egy kezdeményezés a városban: „küldjön be Ön is a szerkesztőségbe a családi archívumban, gyűjteményben, hagyatékban fellelhető szegedi képeslapokat. Azokat ott beszkennelik, majd a régi szép terek, épületek, városképek láthatóak lesznek a Csongrád megyei lakásokat behálózó hálózatra csatlakozott tévékészülékek képernyőin”.
Élt a két háború között egy fiatalasszony a Szeged kietlen tanyavilágában – Pavlovits Miklós írása Pipás Pista színházi pályafutásáról.
Új könyve jelent meg Gyenes Kálmán szegedi fotóriporternek, aki ezúttal a közelmúlt eseményeit mutatja be optikáján keresztül.
Szobalányokról jót vagy semmit – mondhatnánk a szegedi Nemzeti Színház év végi produkciójáról a zenekari próbateremben – Pavlovits Miklós írása.
A Mundérvásárhelyi búcsú című darab egyszerre klasszikus tragédia és vásári komédia, bár inkább az utóbbi közege uralja az előadást. Pavlovits Miklós írása.
Több magyarázata is lehetséges annak, ha egy színtársulat műsorára tűzi Don Quijote nagysikerű musicaljét napjainkban. Következő írásunk ezeket veszi sorra.
Született az európai kultúrkörben egy színdarab, David Gieselmann tollából, aki a mai német dráma meghatározó alakjaként ismert. Ezt a színművet mutatták be most Szegeden.
Nem kis öröme a jegyzetírónak, ha minden különösebb fáradtság nélkül rápillanthat a modern operajátszás nemzetközi metszetére.
Beszélt-e a relativitáselmélet megalkotójának felesége magyarul, s vette-e hasznát e tudásának Einstein maga, – biztosak lehetünk, nem sokan tudnák a megfelelő választ.
Az Armel Operafesztivál harmadik produkciója igazi különlegesség. Két klasszikus, Philip Glass és Franz Kafka munkássága is megelevenedik a szegedi színpadon.
Alföldi Róbert és a new york-i társulat az Armel Operafesztivál második bemutatóján meglepte közönségét, ám a hagyományokra is ügyelt a rendező.
Mondhatjuk, Szeged városához és nemzeti színházához hozzánőtt a már ötödik életévét megélt Armel operafesztivál, amelynek nyitó előadását most tartották.
A Szegedi Nemzeti Színház új évadjának nyitó előadása a Nobel díjjal megtisztelt amerikai író, Steinbeck darabja, az Egerek és emberek.
„Matematika a művészetben – művészet a matematikában” címen érdekes kiállásra akadhatnak Szegeden a képzőművészet kedvelői egy alkalmi tárlaton, a Démász-székház aulájában.