Van egy olimpiai bajnok magyar házaspár, ahonnét a feleség és a férj is ugyanabban az évben lett a világ legjobbja. A lányuk mesél pofonról és pohár hideg vízről.
Gyakran mi, felnőttek okozzuk a gyerekünk szorongását.
Ha egy dolog ér valamit ebben az életben, azt sosem könnyű megcsinálni.
A legjobb praktikák.
Majmok, összesen négy, de szék csupán három. Nehéz ügy.
“Eszedbe ne jusson benézni az ágy alá, ha azt mondja, ott egy szörny lakik.”
Már a csecsemőt is levigyük az uszodába? Segít a babaúszás, vagy értelmetlen fertőzésforrás?
Rossz napod van? Elkélne pár jó tanács, hogyan rángasd ki magad az elkeseredettségből?
Te vagy a béke, de adott esetben a feszültségforrás is a baba számára.
Négy éve halt meg Gyarmati Dezső. Lánya emlékezik rá.
Ki kell dobni pár rácsot.
Szerzőnk büszke, örül. Még egyszer a vizes vébéről. Pozitív vélemény.
Látom az egész családomat. A szüleimet fiatalon, és magamat is. Megrendítő. Vizes vébé 2017.
Zárjuk a sebet, kész az aznapi műtéti program. Három nap múlva az egyik betegnek felszökik a láza.
A doktornő megérzése mentette meg egy kisfiú életét.
Aki meg csak egyre jajgat, hogy doktornő, meghalok, annak is bejöhet, amit vár.
Se az öreg, se a gyerek.
Szabad csúnyán beszélni a gyerek előtt?
Kell-e, szabad-e, szükséges-e a gyerekeket, és a felnőtteket is, minden áldott nap megmosni, megfürdetni?
Divatos szó. Gyerekprojekt, hallom egyre gyakrabban. Kilel a hideg tőle.
Életem nagy ajándékának tartom, hogy egy olyan családba születtem, ahol szó szerint az anyatejjel kaptam meg a sport iránti szeretetet.
Viszonylag nyugodt este jön a hívás késsel hadonászó őrjöngő egy körfolyosós házban.
Reggeli vizit. Haladunk. Főnök, beosztottak egyaránt. Olykor megállunk. Beszélgetés a beteggel. Hogy van, köszönöm jól – elég sablonos. A
“Nem nőnek való pálya. Nem a fejeddel lesz a baj, agyilag biztosan képes leszel az anyagot elsajátítani” – és éreztem, ahogy egyre kisebb leszek. Tizenhat éves voltam, büszke arra, hogy nő vagyok. Vérig voltam sértve.
