Élet-Stílus
I worry about your cough. Little boy coughing at doctor checkup, sitting at his office

Gyarmati Andrea: Úristen, asztmás a gyerekem

Gyarmati Andrea
Gyarmati Andrea

Úszó-dokinéni. 2018. 01. 13. 10:00

Mit tegyek?
Korábban a témában:

Hirtelen kezdődő, megnyúlt, préselő, nehezített kilégzés, légszomj, köhögés. És pánik, különösen, ha először élitek ezt meg. Rettenetes érzés, hogy képtelen vagy segíteni a gyerekeden.

Igen, igen, ez az asztmás légzés.

Mit kell tudni a gyerekkori asztmáról? Mit tegyünk akut roham esetén, mitől jön létre a betegség, van-e lehetőség a megelőzésre? Mi a kezelés menete?

A felmérések szerint a gyermekkori asztma előfordulási gyakorisága 3 százalékos, ez mintegy 50-52 ezer gyereket és családjukat érinti.

A kezelésben jelentős változás történt az utóbbi évtizedben, bővültek a betegség lényegét illető ismeretek. Azonban sok a félreértés, a félelem is. Jó lenne ezeket eloszlatni.

Az asztma a leggyakrabban előforduló krónikus betegség gyermekkorban.

Általában rohamszerűen lép fel. Egyeseknél a rohamokat allergiás reakció váltja ki, míg másoknál ezekhez dohányfüst, por, fertőzés vagy akár lelki megterhelés társul.

Az asztmás bántalmak gyakran testi megerőltetés alatt vagy után jelentkeznek.

Az asztmás gyerekek hörgőinek nyálkahártyája túlérzékeny, a kiváltó ingerekre megduzzad, és a normálisnál jóval több nyákot  termel. Ez az egyik tényező, de hogy a helyzet bonyolultabb legyen, ugyanakkor a hörgők izomzata is begörcsöl: mintha rázárna az izomzat a felszaporodott váladékra. Vagyis a légutak beszűkülnek, a levegő ugyan bejut a tüdőbe, de a kilégzés nehezítetté válik.

Tehát van a hörgő, ez egy cső, amit nyálkahártya bélel. Ez a bélés nyákot termel, adott esetben túl sokat, ami szűkíti a cső átmérőjét, plusz maga a cső is rászűkít erre az egyébként is tele lévő keresztmetszetre, vagyis nem túl rózsás a helyzet.

Asian woman using a pressurized cartridge inhaler extended pharynx, Bronchodilator
Fotó: Thinkstock

Asztmás roham esetén akut légszomj alakul ki, az oxigénhiány miatt a gyerek elkékülhet.

Fulladásérzése van, ami minden életkorban borzalmas, de egy kisgyerek a felnőttnél sokkal intenzívebben él meg egy ilyen drámai helyzetet. Hidd el, tudom, hogy így van, asztmás voltam, és még ma, ennyi sok év után is emlékszem arra a rémületre, hogy nincs elég levegőm.

Szerencsémre hat-hét éves koromra meggyógyultam, azt követően sose volt rohamom, de amikor úszóként, versenyen, vagy egy nehéz edzés alatt elfogyott a levegőm, nem volt ismeretlen és ettől félelmetes sem az érzés.

Az erőltetett, ziháló kilégzést kell még a vezető tünetek között említenünk. A gyerek egyenesen ül, támaszkodik, ezzel segítve a légzést, és levegőért kapkod. Kilégzéskor feltűnő sípoló hang hallható a tüdő felett, még fonendoszkóp nélkül is.

A pánik tovább ront a helyzeten, nehezíti a légcserét. Ezt az ördögi kört kell áttörni, vagyis az izomgörcsöt oldani, a nyálkahártyát lelohasztani. Mindehhez gyógyszerekre, beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a gyereknek először van asztmás rohama, azonnal értesíteni kell az orvost, vagy hívni az ügyeletet.

Akut roham esetén broncho-spasmolyticum, vagyis hörgőgörcsoldó adása hoz megkönnyebbülést.

A kezelés hosszan tartó. Van gyógyszer a rohamok megelőzésére, és olyan is, ami az induló rohamban hatékony, utóbbiak az inhalációs, magyarul befújós készítmények.

Miképpen tehetsz te, szülő minél többet azért, hogy a gyereknek jobb legyen?

Tudom, nem mindig könnyű, amit írok, de törekedj rá:

  • légy nyugodt, és igyekezz a gyereket is megnyugtatni; tudd, ha szorong, tovább romlik a légzése, nő a légszomja
  • add be az orvos által rendelt gyógyszereket, és ha a helyzet nem javul, értesítsd az orvost, vagy hívd az ügyeletet
  • pontosan értsd, mikor, mit kell tenned, tehát, amikor a doktor elmagyarázza a teendőket, kérdezz bátran addig, amíg biztos nem vagy abban, megértetted, baj esetén mi a dolgod
  • az erőltetett kilégzés miatt a gyerek folyadékot veszít, adj neki sokat inni kis kortyokban; ne bajlódj teafőzéssel, a gyereknek rád van szüksége, maradj mellette, langyos víz kis citrommal is tökéletes.

És néhány tanács hosszú távra, nem roham esetén:

  • gondoskodj allergénszegény környezetről, vagyis igyekezz kizárni gyereked környezetéből az alábbiakat: dohányfüst, állatszőr, értsd háziállatok, allergiát okozó növények és ételek
  • bizonyított, hogy az asztmás gyereknek jót tesznek a kúrák, a táborok, ráadásul a hozzá hasonlóan betegek között csökkenhet a szorongása; ilyen táborokban sok hasznosat tanulhat, légzőgyakorlatokat, önsegítést
  • az úszás, a lufifújás, a fúvós hangszer segíti az optimális légzés megtanulását
  • nagyon fontos: ne kezeld a gyereket betegnek; ez nem mindig egyszerű, de  orvosi belegyezéssel engedd, sőt szorgalmazd, hogy sportoljon, és úgy éljen, mint egészséges társai
  • talán az se mindegy, milyen pályát választ, tájékozódj, mert bizonyos foglalkozásokat (például: pék) el kell vetni az allergének miatt.

A gyerekkori és felnőttkori asztma ugyan sokban hasonlít, de lényeges különbségek is tapasztalhatók.

treatment of asthma. breathing through a steam nebulizer. concept of inhalation therapy apparatus. copy space for your text
Fotó: Thinkstock

Igaz, hogy az asztmaszerű tünetek jelentős része az iskoláskorra megszűnik, sőt a jellegzetesen asztmás tünetektől szenvedő iskoláskorúak egy része is „kinőheti” a betegséget. A gyermekkorban valódi asztmások egy része felnőttkorában panaszmentes, ám légzésvizsgálattal a légutak túlérzékenysége kimutatható. Vagyis kedvezőtlen körülmények között a szervezetben zajló változások újra kiválthatják a betegség tüneteit.

Az utóbbi harminc évben a belélegezhető gyulladáscsökkentő gyógyszerek jelentős előrelépést hoztak, csökkent az esetek súlyossága, a lefolyás időtartama, de sajnos mind a felnőtt-, mind a gyerekkori esetek előfordulási gyakorisága emelkedik.

Mit nevezünk manapság sikeres kezelésnek?

A siker lehet az, hogy a gyulladáscsökkentő kezelés néhány év után befejezhető, és lehet az is, ha folyamatos kezelés fenntartása mellett a gyerek fizikai aktivitása és életminősége nem tér el lényegesen a kortársaiétól.

Nekem szerencsém volt, valóban kinőttem az asztmámat, sőt, bár nem vagyok rá büszke, abban az időben, amikor bőszen dohányoztam, akkor sem büntetett a sors asztmatikus tünetekkel.

Érdekesség: vannak ma is és voltak nekem is olyan élsportoló társaim, akik asztmásként versenyeztek.

Itt adódik némi gond, nem is kicsi, hiszen az asztmaellenes gyógyszerek zöme doppinglistás. Adott esetben, és ehhez ismerni kell a versenyzőt kívül-belül, komoly megfontolás tárgya kell legyen, milyen gyógyszert kaphat, mennyit, mikor és hogyan.

Az asztmás beteg a diagnózis után évekig kezelést, gyógyszeres ellátást és főleg gondozást igényel. Teammunka, mondjuk, a gyermekgyógyász háziorvos, a tüdőgyógyász, az allergológus szakorvos, a család és a pedagógusok, és persze az érintett személy együttműködéséből lehet a legtöbbet kihozni.

Van egy asztmás kis betegem, sokszor volt rohama. Egyszer, hogy megnyugtassam, mondtam neki, pontosan tudom, mit érez, átéltem én is hasonlót, épp annyi idős voltam, mint ő. Azt követően mindig el kell mesélnem, miképpen is alakult ez nálam, és azt is, hogy meggyógyultam és sportoló lettem.Persze az ilyen nem a kezelés része, de oldhatja a félelemet, ha elmondom, féltem én is nagyon. És nem vele van a gond, ha megijed.

Miképpen mi, felnőttek, a gyerekek is annyifélék, ahányan vannak. Balázs már picinek igazi úr volt. A sokadik rohamánál kevésbé félt, mint először. Miközben a ziháló tüdejét hallgattam, azt mondta: „Ja, és doktor néni, a kosztümöd is nagyon csinos.”

Nem akarlak anatómiával, élettannal untatni, bár őszintén szólva nem értem, mitől unnád, mert én mindkettőt nagyon szeretem, így engedj meg néhány mondatot erről is.

Tudjuk, hogy a tüdő fejlődése legalább nyolc-tíz éves korig tart.

X-ray of lungs
Fotó: Thinkstock

Az is köztudott, hogy az életet biztosító, egymással szoros összefüggésben lévő két funkció a légzés és a vérkeringés. Általuk jutnak szerveink a működésükhöz nélkülözhetetlen oxigénhez.

A belélegzett, oxigénben gazdag levegő az orron, szájüregen, garaton, a légcsövön majd a faágszerűen egyre kisebb ágakra oszló hörgőágakon keresztül a legkisebb hörgők végén található tüdőhólyagocskákba jut. Az elhasznált levegőt szállító erek leadják a széndioxidot, és helyette oxigénnel telítődnek.

Ez a tüdőben zajló légcsere lényege, melynek zavartalan lefolyásához szabad légutakra van szükség.

A belélegzett levegővel idegen anyagok is kerülnek a légutakba, ezek kisöprése, eltakarítása is állandóan folyik.

A légutak átjárhatóságát akadályozó elváltozások, vagyis a hörgők szűkületei, a hörgőkben található fokozott váladék vagy a hörgők falának gyulladásos megvastagodása megzavarja a légcserét, csökkenti a tüdő öntisztulását, a csillószőrök funkcióját.

Mindig elvarázsol, milyen tökéletesre vagyunk kitalálva, és hogy minden mindennel összefügg. Abban bízom, ha értjük, te és én a működést, ha érjük, hogy mi, minek a következménye, a gyógyítás és megelőzés is könnyebb lesz.

Még egy adat érdemel említést: az esetek mintegy felében az asztma ötéves kor alatt kezdődik.

Képzeld, állítólag az asztmát már az egyiptomiak is ismerték, az elnevezés az ókori görögöktől származik, ám a betegség lényegét nagyjából a hatvanas években tárták fel.

Mi az, amit azóta tudunk? Azt, hogy az asztma a hörgök jellegzetes idült, vagyis krónikus gyulladásos megbetegedése, és ez a gyulladás a rohamok közti úgynevezett tünetmentes időszakban is fennáll. Azt is tudjuk, hogy az asztma hátterében a hörgők hosszan tartó gyulladása áll, és ennek különböző szakaszai vannak.

  • van a heveny gyulladásos szakasz: a hörgők izomzata görcsösen összehúzódik, a hörgők beszűkülnek, a nyálkahártya megvastagszik, és bő, nehezen felköhöghető váladékot termel
  • az idült gyulladás szakasza: gyulladást fenntartó anyagok  szaporodnak fel, aktiválódnak, a hörgőnyálkahártya sérül, túlérzékennyé válik az egész rendszer különböző anyagokkal szemben
  • a szöveti átépülés szakasza: ez a legrosszabb, a hörgők falát alkotó izomréteg megvastagszik, a hörgők belsejét bélelő hám alatti kötőszövet felszaporodik.

Jó, ha tudod: a családban előforduló allergiás betegség növeli az asztma kialakulásnak veszélyét. Ha mindkét szülő allergiás asztmás, a kockázat akár hatvan-nyolcvan százalékos, de lássuk be, ezen nem szoktunk akkor elmélázni, amikor kisbabára vágyunk, tenni azonban sokat lehet ellene.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.