Bihari Dániel

Amikor eljött Sopron átadásának napja, a Nemzeti Hadsereg tisztje megtagadta az engedelmességet, Ágfalvánál pedig támadásba lendült a Rongyos Gárda – 1921. augusztus 28-át írunk.

Indul a nagy madárvonulás, a léha kakukkok ki tudja már merre járnak, de szárnyra kapott a szigorú időbeosztással élő fehér gólyák többsége is. A fecskék még erőt gyűjtenek.

Kedd hajnalban mérhetjük az elmúlt hetek, talán hónapok legalacsonyabb hőmérsékletét, két nappal később pedig már újra 30-31 fokban fogunk izzadni.

A remény és egyes híradások kicsit megszépítették a tényeket, de az igazság az, hogy a várva várt lehűlés csak vasárnap érkezik. Addig pedig talán a mostaninál is rosszabb lesz.

Dunavirágok milliárdjai lepték el az elmúlt éjszakákon a folyó hazai szakaszát, „felnőtt” életük egyetlen szerelmes éjszakából állt. Sokukat viszont idejekorán elpusztítanak a lámpák és az aszfaltutak – a rovarok visszatérése hazánkba mégis valódi örömhír.

A bevett gyakorlattól eltérően Szent István ünnepe nem halálának napja. Politikai okból kellett „elhalasztani” csaknem ezer évvel ezelőtt.

A magyarok megnyitották a határt, NDK-sok százai tódultak át a szabad világba 1989 augusztusában, a Páneurópai Piknikről. Kohl kancellár szeme könnybe lábadt, a berlini falból kihullott az első tégla.

Idő kérdése, hogy milyen mennyiségben jutnak az italba káros hatású ftalát-vegyületek, de a PET-palackokat már csak a gombák és vírusok felszaporodása miatt sem szabad otthon újratölteni.

Amikor az Úr 1038. esztendejében végzetes betegség döntötte le a lábáról a magyarok első királyát, már csak egy kérése maradt: Mária mennybemenetelének ünnepén távozzon az árnyékvilágból. Imája meghallgattatott, ma 980 éve hunyt el Szent István.

A parton felforrósodott testtel vízbe ugrani pillanatnyi döntés, de ugyanennyi idő alatt vége is lehet mindennek. A jelenséget leginkább hirtelen halált okozó szívritmuszavarnak nevezhetjük.

Senki ne várjon sokat a keddi hidegfronttól, ameddig a szem ellát marad a kánikula.

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle.

A második mohácsi csatának is nevezett nagyharsányi ütközet 1687-ben nemcsak a „ki nevet a végén?” kérdését válaszolta meg frappáns módon, de többé-kevésbé keretbe is zárta Magyarország török megszállásának időszakát.

Eddig sikerült megakadályozni, hogy az afrikai sertéspestis házi sertéseket fertőzzön meg Magyarországon, a járvány megállítása céljából csaknem 10 ezer vaddisznót lőttek ki.

Annak ellenére sem fogunk keresztet tartó, zászlót lengető ovis felvonulásokkal találkozni, ha az óvodai alapprogramba bekerült a nemzeti identitás és a keresztény kultúra fogalma. Nem erről van szó.

Ha valakit a szabadban kap el egy vihar, a villámcsapás elkerüléséhez a fizika törvényei szerint is szüksége van némi szerencsére. Nincs egyedül üdvözítő módszer.

A nyugat-nílusi lázat több mint fél évszázada jegyzik Magyarországon, el kell fogadnunk, hogy már szezonja is van. Önmagában nem olyan rettenetes, ahogy azt a neve sugallja, sokkal nagyobb baj lesz, ha megérkeznek a rokonai.

A következő napokban tovább emelkedik a hőmérséklet, aminek egy péntek esti hidegfront vet véget. Ez körülbelül a hétfői 28-33 fokra hűti vissza a levegőt.

Attól, hogy barnák és nyálkásak, még nem biztos, hogy behurcolt spanyol csupaszcsigákról van szó. Komoly károkat képesek okozni, de az irtóhadjáratnak rendre az ártalmatlan, sőt hasznos fajok esnek áldozatul.

A szörnyeteghullámok mérete több mint kétséges, és három vihar sem csaphat össze egymással a tengeren. Vannak viszont „szörnyek”, amelyek repülőket és hajókat pusztíthatnak egyszerre, mutatunk róluk képet.

Feltéve, de nem megengedve hogy a fogságban tartott hüllő kiszabadul, bizony egész jól feltalálná magát kisebb-nagyobb vizeinkben. De csak az első fagyokig.

Aprócska erdő nőtt ki egy kivágott fa gyökereiből Óbuda szívében – a különös annyi benne, hogy nyitott szemmel járva akár még a HÉV ablakán kinézve is lenyűgözheti az embert a természet ereje.

Edvard Benes dekrétumai embertelen brutalitással igyekezték elérni, hogy az „elmagyarosodott szlovákok” visszatérjenek az anyanemzethez, illetve a szláv elem visszatérjen „ezer éve elvett” területeire.

Évről évre korábbra tolódik a dátum, amikor az emberiség feléli a Föld adott évre rendelkezésre álló erőforrásait. Nagy bajban vagyunk, elmagyarázzuk, miért.