Tudomány zöldövezet

A cincér lenyomta a dagi szöcskét

A havasi cincér fölényes győzelmet aratott, simán maga mögé utasította a magyar tarszát és a kis Apolló-lepkét.
Korábban a témában:

Október végén mi is beszámoltunk róla, hogy a Magyar Rovartani Társaság szavazásra bocsátotta az év rovara címet, amelyre három faj pályázott: a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér. A kérdés eldőlt, az internetes szavazás győztese a havasi cincér lett, így ő lett a 2019. év rovara.

A nyertes rovar fölényesen nyert, a leadott 8671 szavazat több mint 65 százalékát vitte el

– írja a Magyar Természettudományi Múzeum blogja.

A sportos és a dagi

Elég csak ránézni, sugárzik belőle az elegancia, túlzás nélkül nevezhetjük a rovarvilág arisztokratájának:

Fotó: Siga / Wikipedia

Ezek alapján a végeredményt jó beválási eséllyel lehetett előre megtippelni, mégis csalódott vagyok, az én kedvencem ugyanis a magyar tarsza. Egész egyszerűen azért, mert olyan kis esetlennek tűnik, maga a tarsza a szöcskék egyik röpképtelen, csökevényes szárnyú, lomha mozgású csoportját jelöli.

MEDION DIGITAL CAMERA
Fotó:r Vincent de Boer / Wikipedia

Ezek a kis állatok kövér testükkel és vékony lábaikkal nem képesek nagyobb szökkenésekre – nemhogy utána még biztonságot távolba repülni –, veszély esetén többnyire csak ledobják magukat a sűrű növényzetbe, ahol zöld rejtőszínüknek köszönhetően láthatatlanul másznak odébb.

A havasi cincér

No, de a tisztelet most a győztest illeti. Alább Merkl Ottó entomológust, főmuzeológust, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatóját idézzük, a havasi cincér rövid bemutatása a Magyar Rovartani Társaság honlapján jelent meg.

Ezt a rovart aligha lehet bármivel összetéveszteni, és az is könnyen felismerheti, aki korábban csak képen látta. A 3–4 centi hosszú bogár alapszíne fakó égszínkék, melyet bársonyos fekete foltok tarkítanak. Csápja jellegzetes: a legtöbb csápíz végét fekete szőrbojt díszíti. A karcsú hímet könnyen felismerhetjük arról, hogy a csápja sokkal (akár kétszer is) hosszabb, mint a teste, a vaskosabb nőstényé viszont éppen csak túlér a szárnyfedők végén.

A havasi cincér lárvái – mint a cincérekéi általában – nem túl régen elhalt fában fejlődnek, főleg a bükk törzsében és vastagabb ágaiban. A kifejlett bogarat is bükkösökben láthatjuk leginkább. Ahol éppen nem vágják az erdőt, a lábon álló, de halott vagy a kidőlt fákon érdemes keresgélni, viszont a legbiztosabban nagy farakásokon gyűlnek össze a havasi cincérek – néha akár tucatszámra is.

Általában délelőtt 10 óra körül kezdenek mozgolódni, ilyenkor a farakás napos oldalán tartózkodnak, vagy a levegőben röpködnek; azután amikor már szinte kibírhatatlan a hőség, átvonulnak az árnyékos oldalra. A hímek kis territóriumokat jelölnek ki maguknak, amelyeket bőszen védeni igyekeznek a hím vetélytársakkal és más bogarakkal szemben; néha még a közeledő embert is heves „csápolással” próbálják meg elijeszteni. A nőstényeket azonban a közelükbe engedik, és gyorsan párosodnak velük.

A megtermékenyített nőstény az elhalt fa parányi réseibe rakja a petéit, ahonnan a kikelő lárvák hamar berágják maguk a mélyebb részekbe. A felnőtt bogarak élettartama csupán 10 nap körüli, bár a nőstények néha három hetet is megérnek, de ez idő alatt nem is táplálkoznak (a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel). A lárvák viszont 3–4 évig fejlődnek a fa mélyén, majd az utolsó évükben visszajönnek a kéreg alá, és ott bebábozódnak.

Az erdőben nyárig otthagyott farakás messziről csábítja a havasi cincéreket, de sajnos ez halálos csapda is: az ott lerakott peték a fa feldolgozása során megsemmisülnek, és a ki nem kelt utódok hiányozni fognak a következő nemzedékből. Szerencsére azonban ez a látványos bogár több hegyvidéki nemzeti parkban ma is gyakori – sőt külföldön (például Csehországban) mintha növelné is az elterjedési területét, mert fokozatosan meghódítja a folyók menti erdőket, ahol kőrisfákban is megtelepszik.

Fotó: Peter Krimbacher / Wikipedia

Mindenki fontos

Miért fontosak ezek az apróságok? A rovarok hihetetlenül fontos szerepet töltenek be a természetben, az idei jelöltek pedig mindannyian úgynevezett közösségi jelentőségű fajok voltak. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten veszélyeztetettek, vagy az adott régión belül unikálisak.

Ismerjük, ugye a repülős példát, ami a biológiai sokféleség fontosságára híja fel a figyelmet: A levegőben elkezdenek kihullani a repülőgép csavarjai, egyes alkatrészei. Jó darabig a gépen ülők ezt észre sem veszik, de egyszer kihullik egy akár apró, de annál fontosabb tárgy, és a repülő lezuhan.

Nem tudjuk, melyik állat- vagy növényfaj lesz ez a bizonyos alkatrész és hogy mikor veszítjük el, ezért hát egyetlen apróságra sem legyinthetünk nagyképűen.

Az Év rovara kampány célja is az, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életfeltételei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja.

Kiemelt kép: Fraxinus / Wikipeida

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German Chancellor Angela Merkel and Russian President Vladimir Putin arrive to give a statement on August 18, 2018 at Schloss Meseberg castle in Meseberg, northeastern Germany, where they meet to discuss conflicts in Syria and Ukraine as well as energy issues. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.