Tudomány

Ma ér csúcsára a sötétség

A téli napforduló napja van, ma lesz a leghosszabb az éjszaka. Hideg, hó, köd és fagy koránt sem búcsúzik, de holnaptól kezdve napról napra tovább lesz világos, a fény támadásba megy át.
Korábban a témában:

Nehéz fordulópontot találni egy igen erősen körbe hajló ellipszisen, de esetünkben e jeles pont nem is Földünk Nap körül rótt útjából, hanem forgástengelyének dőlésszögéből adódik. A téli napfordulóról van szó, az emberiség legősibb és kultúrától függetlenül is legjelesebb eseményéről.

Érdekes módon annak ellenére a legnagyobb egyetemes ünnep, hogy mindenkori tudósaink segítsége nélkül az egészről csak utólag értesülnénk. Már amikor feltűnne, hogy később sötétedik és előbb kel a Nap.

Tél és nyár

Földünk forgástengelye az északi és a déli pólust összekötő egyenes, e körül 24 óránként átpördülve haladunk Nap körüli utunkon – mint a körhinta leghányatósabb eleme, ami a nagy kör megtétele közben saját maga is veszettül pörög. Bolygónk esetén ebből ugyan semmit nem érzünk, a forgástengely dőlésszöge viszont a sötét és világos periódus időtartamának napon belüli állandó változását okozza.

A kulcsszó a dőlés szöge, ezt gömb formákról beszélve főleg az univerzum végtelenjében igencsak nehéz értelmezni, de ezt segíti az ekliptika fogalma: a Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkja a csillag körül. A Föld dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.

A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban az északi pólus „biccent” csillagunk felé, nyáron pedig a déli. Adott terület annál jobban melegszik fel, minél nagyobb a napsugarak beesési szöge, ezért van most nálunk tél, Ausztráliában pedig nyár. Júniusban meg pont fordítva. Így:

Fél tizenegy

A téli napforduló konkrétan az a pillanat, amikor Földünk forgástengelye a legnagyobb szöget zárja az ekliptika síkjával, vagy mondjuk úgy a napsugarak beesési szögével. Idén egészen pontosan december 21-én 22 óra 23 perc és 51 másodperc. Ez pedig azt jelenti, hogy

a mai a leghosszabb éjszaka, holnaptól – ha csak naponta egy-egy perces sebességgel is – de visszatér a fény, egyre korábban kel és később nyugszik a nap, nő a világosság időtartama.

Napunk ma hivatalosan a Budapestet is átszelő 19-es hosszúsági körön 7:27 jelentkezik be, majd 15:56-kor búcsút is int. Nem ér, ha valaki órával a kezében kíséri végig útján, mert a légkör fénytörése miatt percekkel előbb jelentkezik és tovább is marad, de ez érzéki csalódás.

Ha elképzelünk egy Budapesttől a Napig érő forgóajtót, azon december 21-én a csillag tényleg 7:27-kor lépne be és 15:56-kor távozna, persze már korábban látnánk ahogy közeledik, majd az utcán távoldó hátát bámulnánk.

A fény születése

Lényeg a lényeg, tényleg nagy nap a mai, a folytatás előtt tessék megkapaszkodni, az eumet.hu válogatásából szemezve:

  • Az Északi-sarkon ilyenkor a Nap fel sem kel, 23 fokkal tartózkodik a horizont alatt.
  • Az északi sarkkörön ez az egyetlen nap, amikor a Nap nem kel fel.
  • A Baktérítőn a Nap 90 fokon delel, a „botnak nincs árnyéka”, 13,5 órán keresztül ragyog az égen.
  • A Déli-sarkon a Nap nem nyugszik le, állandó magasságon, 23 fokon kering.

Nyilván az egész nem több kazalba hányt számok halmazánál, ez a része őseinket sem érdekelte. De a téli napforduló, a fény győzedelmes útjának kezdete viszont alapvetően határozta meg életük mindennapjait. Olyannyira, hogy talán túlzás nélkül nevezhetjük az emberiség legősibb közös ünnepének.

Az ókori rómaiak, ahogy az általuk barbárnak tartott ősi népek kelettől nyugatig, északtól délig megülték. Nem véletlen, hogy a megváltó Jézus is a fény ünnepén született meg.

Kiemelt képünkön: A téli napfordulót ünneplik ősi magyar, sztyeppei hagyomány szerint a vajdasági Adán 2015. december 21-én, a karacsun nevű ünnepen, az év leghosszabb éjjelén. Fotó: Molnár Edvárd / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.